Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Középkori díszkutak Budán

díszkutak Budán A hatszegletes díszkút lapjai közül egyetlen egyet díszít faragás. Az említett kettős címer az: a Hunyadiak s az Aragóniai királyi ház címere. A címereken gótikus felfogásban faragott korona ül. A címerek elárulják e díszkút keletkezése korát is. Mátyás és Beatrix 1476 decemberében házasodtak össze. így tehát ez a díszkút, amely a királyi lakosztály előtt helyezkedett el, 1476-ból, vagy az utánról való. Maga a kút — mint víznyerőhely — vedreskút volt. Mivel az egész budai királyi palotának, s a várkertnek saját vize, fúrt kútja soha nem volt, a díszkút alatt elhelyezkedő, gyönyörű faragott kövekből épített ciszterna is csupán vízvezetékből táplálkozott. Vízköpő. Töredék a budai Zsigmond-kútról (1410 körül) Mátyás rabságának s királyságának színhelye Nagyon elgondolkoztató ennek a bájos kútnak a helye. Mert ez a kút mintha arra emlékeztetne: Mátyás, a budai vár egykori (1457) foglya, V. László rabja, egy esztendővel rabsága után, fogsága helyére mint király tért vissza! Mert ez a kis díszkút alig pár méterrel esik délkeletebbre attól a hajdani tárnokháztól, ahol a két Hunyadi-fiú raboskodott. (Arról, hogy a Hunyadiak és pártjuk főemberei a mai múzeum alagsori helyiségében raboskodtak, Thuróczi János XV. századi krónikája emlékezik meg.) Ebből az alkalmi fogdából vitték Hunyadi Lászlót a vesztőhelyre — Mátyást Prágába. íme, ekként „szólalnak a kövek"! A Mátyás—Beatrix kútról még csak annyit: ha a mai kiegészítésnél figyelmesebben rekonstruáljuk, formaüag annak a vedreskútnak rokona ez, amely mind a budai palota Mátyás kori padlótégláin, mind a Corvinák egyes lapszéli miniatúráin mint Mátyás király egyik emblémája jelenik meg. Rokon ez a palotai díszkút azzal a hasonlóképpen címerekkel díszített kúttal, amelynek pompás maradványait 1966-ban Hollné Gyürky Katalin a budavári domonkos kolostor területén tárta fel. (A feltáró régésznő beszámolója: „Budapest", 5. (1967.) évf. 4. szám, 14—15.) A budavári hajdani főtér kútja A várpalota vedres kútjánál jóval ékesebb — ugyancsak Mátyás király korából való — az a reneszánsz kút, amelynek egyetlen, fehérmárvány töredékét a Szépművészeti Múzeum őrzi. A töredéken stilizált elrendezésben a Hunyadiak hollójának, gyűrűjének s az oroszlánnak(ez Szilágy gróf jánakcímere) motívumai ismétlődnek. Az eredeti csorgó, szökőkút — méretek dolgában — a visegrádi alsó díszudvari Héraklész-kúttal vetekedhetett. (Magának e kőtöredéknek sorsa is kisregény: a faragványt — a Vasárnapi Űjság 1862. évi híradása szerint — Ferenczy István szobrászunk találta meg budavári, Országház utca 14. sz. alatti háza talajában. A kútkáva motívumait 1839-ben felhasználta klasszicizáló stüusú Mátyás-szoborterve dekorációjaként is. Amikor Ferenczy 1847-ben szobrait összetörte, s a budai Bomba térnél — a mai Batthyány térnél — a Dunába dobta, e kőfaragványt megőrizte s elvitte rimaszombati szegényes 23