Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Zolnay László: A köztisztaság kezdetei

A német arénától az Erzsébetvárosi Színházig Feld Zsigmond színigazgató emlékirataiból 1849-ben Pozsonyban született, Bécs­ben nevelkedett, ugyanott a színiakadémián 20 éves korában vizsgázott az a Feld Zsig­mond, akinek élettörténete a kiegyezés utá­ni kor színészetének története. Színigaz­gatói pályafutása felöleli Budapest megma­gyarosodásának félévszázadát. 25 éves korában — 1874-ben — a Josef­städter Theater társulatával jött először Pestre, a Gyapjú utcai (mai Báthori utca) német színházba, vendégszereplésre. A to­vábbi évek során „a ...Herminenstädter Theaterbe, ami a mostani Operaház helyén, a volt Schiffmannplatzon állt. A színház kö­rül piac volt, a mai fényes Andrássy útnak talán még a terve sem volt meg" — írja Feld Zsigmond emlékirataiban. Visszaemlé­kezéseit, elbeszélése nyomán, Olga lánya adta ki 1938-ban. „A Herminenstädter Theater igazgatója 1876-ban öngyilkos lett. Én lettem a színház igazgatója, huszonhat­éves koromban" — írja a továbbiakban és benyomásait közli Budapestről: ,,1874-et írunk. Már első vendégszerep­lésem alkalmából megragadott Budapest gyönyörű fekvése. A királyi vár, ahonnan látni, amint a Lánchíd a két partot összekö­ti. Az akkor épülő Margithíd girbe-görbe vonalával, az akkori Váczi-körút, Kerepesi út, melynek végén hosszú távolságot jelen­tett a Keleti-pályaudvar. A Sugárút (mos­tani Andrássy út), elvétve egy-egy palota, különben homokbuckák, gödrök, ekörül áll a mostani Opera, mögötte a Schiffmann­platz, rajta a Herminenstädter Theater, a Fasor, egy-egy villatelek, egy-egy villa, az Aréna út csupa telek és dombok. Régi, ódon épülete Pestnek az Orczy-ház, a Király utcá­ban, három udvarával. Ebben a házban temp­lom, színház, vendéglő és kávéházak voltak. Ez a ház arról veit nevezetes, hogy itt szü­letett a bécsi Burgszínház nagy művésze, Adolf Sonnenthal és itt, az Orczy-ház ud­varának kis színházában lépett fel Barnay Lajos, a berlini Schauspielhaus világhírű igazgatója. Az akkori németajkú közönség a német színházakat látogattaleginkább,pedigakkor már a mi Blahánénk ragyogtatta páratlan, ízig-vérig magyar művészetét. Szállodák még nemigen voltak akkoriban, egy-kettőt kivéve, melyek közt a legelegánsabb az An­gol királynő volt, mi pedig az akkori Golde­ne Adler-ben szálltunk meg. Természete­sen villanyvilágításnak, gázvilágításnak nyo­ma sem volt. Petróleum- és olajvilágítás jár­ta akkoriban. A vizet pedig az udvarban álló kút szolgáltatta. A főposta az akkori Kis­híd utcában, a mostani Koronaherceg, azaz Petőfi Sándor-utcában állott, a Trattner Károly-házban, az belenyúlt egészen az ak­kori Hatvani-, most Kossuth Lajos-utcába. A patinás Bécs után Budapest egy kissé fur­csán hatott rám, de mindamellett kiérez­tem a gyönyörű fekvésű városnak mai euró­pai színvonalát." Feld Zsigmond 1876-ban megnősült: fe­leségül vette dr. Plesch Mátyás gyárosnak — Kossuth Lajos és Jókai Mór barátjának — leányát, Plesch Katalint. Bár özv. Pleschné a házasságot ellenezte, az esküvőt 1876. ja­nuár 6-án megtartották. Az egyik tanú ma­ga Jókai Mór, a másik Szvoboda Károly szín­házigazgató volt. A Dózsa György(arégi Aréna) út és Ajtó­si Dürer sor (a régi István út) sarkán, de már a Városliget területén, kb. ahol most a trolibusz az Ajtósi Dürer sorból a felvonu­lási térre fordul, állt az 1850. évi térkép sze­rint az Aréna épülete (innen az Aréna út neve). Ide került az 1870-es években újra­épített városligeti Színkör, illetőleg 1876. május 10-én a Feld Zsigmond igazgatása alatt megnyílt Német Aréna. A ligeti német színházban szerepel Szvoboda Károly és ne­je, állandó vendégei Friderika Kronau, a nai­va, aki először Edelsheim Gyula majd Lob­kovitz herceg felesége, Adolf Sonnenthal, Girardi, a bécsi komikus, akit Feld Zsig­mondné jó magyar konyhája vonzott Pest­re, a híres Schratt Katalin, aki egy Kiss nevű fiatal huszárkapitányhoz ment férjhez. Feld Zsigmond lefordíttatja Tóth Ede „Falu rosszá"-t németre és úgy adatja elő; de 1879-ben a Hermina úti színházban a sze­gedi árvízkárosultak megsegítésére rende­zett előadás szereplői közt már ott találjuk Blahánét, Vidor Pált és Tamási Józsefet. A német anyanyelvű színházigazgató számára felejthetetlenestétjelentettazl 884. novem­ber 25-i zeneakadémiai hangverseny, ahol Erkel Sándor dirigált. Később pedig Liszt Ferenc hangversenye, amelyen Lisztet Er­kel Ferenc fogadta és koszorút nyújtott át a nagy mesternek. Magyarosodásáról emlékirataiban ezt ol­vassuk: „1889. június 16. Áthatva a gyönyörű Bu­dapesttől, annak nagy kultúrközönségétől, elhatároztam, hogy színházamat megma­gyarosítom. Ez akkoriban nehezen ment, mert a főváros németajkú volt és leginkább a német színházakat támogatta. Barátaim figyelmeztettek, hogy ez a magyarosodás anyagi vesztemet fogja okozni, de én akkor már fanatikusa lettem a magyar művészet­nek, a magyar nyelvnek. 35 éves koromban megtanultam magyarul . . ." Az átépített Városligeti Színház Jókai Mór prológjával nyitja meg kapuit. Az igazgató olyan erőket sorakoztat fel, mint Blaha Lujza, Beregi Oszkár, Góth Sándor; 1891-ben Jászai Mari; további vendégek Duse Eleonóra, Ernesto Rossi; 1893-ban Vízváry Gyula. Az 1890-ben télivé átalakított színházban az előadás nyelve magyar. 1901 -ben, 25 éves jubileumaalkalmából Feld Zsigmondot mint a magyar nyelv, a magyar színészet úttörő harcosát üdvözli Jászai Mari. 1902. szeptem­ber 9-én Pakots József „Kossuth" c. darabjá­nak premierjén a közönség felállva énekli a Kossuth nótát: „Kossuth Lajosazt üzente..." és ünnepli a megjelent Kossuth Ferencet, valamint Kossuth Lajos Tódort. 1903-ban Lehár bemutató: a „Pesti nők". 1906-ban. a vendég újból Blaha Lujza. És a későbbi vendégszereplők közül néhány név: Medgyaszay Vilma, Gaál Gyula, Ró­zsahegyi Kálmán, Újházi Ede, Sziklai Kornél, az „Erdészlány"-ban pedig Küry Klára. 1909-ben Feld Zsigmond legnagyobb vá­gya teljesül: fából készült régi városligeti színházát Budapesti Színház néven kőszín­házzá alakíthatta és megnyitja. Az akkor 60 éves igazgatót Blaha Lujza és Küry Klára vezeti a színpadra, Ditrói Mór, a Vígszínház igazgatója átnyújtja a Színészegyesület dísz­oklevelét, Bárczy István pedig kezet szorít vele. Újabb nevek az első világháború előtti évekből: Lábass Juci, Ferenczy Károly, Rát­kay Márton, Gellért Lajos; az orosz cári színház és a 60 tagú balett vendégjátéka. A két világháború közötti időkből is ki­ragadunk néhány nevet a színlapról: Darvas Lili, Lenkeffy Ica, Csortos Gyula, Somlay Arthur, Pető Attila, Pilinszky Zsigmond, Rákosi Szidi, Somogyi Bogyó, a bécsi Burg­theater és a Berlini Színház vendégjátéka. 1926: Feld Zsigmond felesége, aki évek óta betegeskedett — de megélte még az aranylakodalmat és férje színigazgatói mun­kásságának 50. évfordulóját — meghalt. Ettől a naptól kezdve Feld Zsigmond már csak néma szemlélője a magyar kultúrának, színházi életnek. Egy ideig még fia vezette a színházat; azután bérbe adta Erdélyi Mihály társulatának. A gazdasági válság súlyos évei­ben a sok színésznek otthont nyújtó Erzsé­betvárosi Színházat továbbra is támogatta a pesti közönség. 1938-b'an a 90. életévébe lépő Feld Zsig­mondotünnepelték. AztaFeld Zsigmondot, akiről talán Heltai Jenő mondta el a legtalá­lóbban : „. . . hamar megértette az idők sza­vát, német színházból magyar színházat csinált, abban az időben még, amikor a fővá­rosnak a Nemzetin, az Operán, a Népszín­házon meg a Budai Színkörön kívül nem volt több magyar színpada. Amit a Nép­színház a Józsefváros, a Budai Színkör a Krisztinaváros megmagyarosításáért művelt, azt a Városliget meg a Csikágó környékével a Feld Zsigmond színháza cselekedte. Nagy munka, hősi harc szép gyümölcse volt, örö­kös küzdelmek, fáradhatatlan kitartás, nél­külözések büszke eredménye, nem a ver­gődő színigazgató, hanem amagyarság számára. A magyar színészetnek, a magyar drámairodalomnak ma is itt élő, új hajlékot teremtett Feld Zsigmond ..." # A felvonulási tér kialakításával együtt le­bontották a régi Budapesti Színházat is. A közölt évszámok, nevek és események egy elfelejtett pesti ember és feledésbe ment pesti épület hivatását és jelentőségét tükrözik. (Dr. Berti Béla közlése) 46

Next

/
Thumbnails
Contents