Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Kun László — Krasovecz Ferenc: A munkás sakkmozgalom kezdetei

fel, két évvel később, a polgári versenyek szel­lemétől megcsömörlötten elhagyta a Magyar Sakkszövetséget, s nevét Ferencvárosi Mun­kás Sakk-körre változtatva, csatlakozott az MSIB-hez. 1936-ban maga az MMSK is az Intéző Bizottság kötelékébe lépett, „és ezzel a sakkiparosodás és szipkázások miatt már cselekvés nélküli kör ismét erőre kapott." (Munkássakk, 1936. 5. szám.) A csapatversenyek gondolatát is a munkás sakk-körök vetették fel. Az 1924-ben, az MMSK és az Üjpesti Maróczy Sakk-kör kezdeményezésére meginduló csapatverse­nyek tömegvonzó hatását látva a Magyar Sakkszövetség is felvette programjába ezt a versenyzési formát s ezzel komoly anyagi és erkölcsi bázist sikerült teremtenie. A polgári bajnokság szelleme, főként anyagias szemlé­lete egyre kevésbé tetszett az ott szereplő munkás sakk-köröknek és sorra kiváltak. A szakszervezeti egyesületek 1926-tól az úgy­nevezett szakmaközi bajnokság keretében mérték össze erejüket. A küzdelem a főváros által felajánlott serlegért folyt; végleges bir­tokosa a Vasas Sakk-kör lett. 1932-től a ha­nyatló tendenciát mutató szakmaközi csa­patversenyt — most már az MSIB égisze alatt — a famunkások kezdeményezte „Bu­dapest és környéke munkássakköreinek csa­patbajnoksága" váltotta fel. Egy-egy bajnoki fordulóban általában 16—17 sakk-kör 18 — 20 csapata — egyenként 10—10 fővel — in­dult. A csapatversenyen kívül évenként el­döntésre került az egyéni bajnokság sorsa is. A munkás sakk-körökből számtalan nagy­tehetségű játékos került ki, akik közül idővel többen a komoly rangot jelentő mesteri cí­met is elérték. Ezek sorába tartozott például Lilienthal Andor, Boros Sándor, Pickler Ró­bert és Drucker József. Az 1920-as évek közepétől kezdve a fővá­ros és környékének munkás sakk-körei már nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Ezek megteremtése és fenntartása is a Fa­munkások Sakk-körének érdeme. Az 1927-ben Berlinben rendezett nagy nemzetközi munkás sakkversenyre meghívó érkezett a Szakszervezeti Tanácshoz; a jó játékosokkal és agilis vezetőkkel rendelkező „fások" vették fel a kapcsolatot a Munkás Sakk Internacio­náléval. A szervezettségnek még kezdeti stá­diumában levő s főként szerény anyagiakkal rendelkező magyar munkás sakk-körök válo­gatottjának és egyéni versenyzőinek kiutazá­sa azonban csak úgy vált lehetővé, hogy az akkoriban még ASI-tag Szovjetunió 600 márkát juttatott Berlinen keresztül megsegí­tésükre. (Magyar Sakkélet, 1970 szept.) Az 1920-as évek végének jelentős nemzet­közi eseményei voltak az osztrák és német válogatott munkás csapatokkal való össze­csapások. 1931-ben az ASI csatlakozott a Szocialista Munkás Sport Internacionáléhoz (SASI), s mint annak sakkalosztálya működött tovább. A famunkás sakk-körnek sikerült a nemzet­közi szociáldemokrata sportszövetséggel is jó kapcsolatokat fenntartania. Az 1931 -es bécsi munkásolimpián a magyarok két 10— 10 fős csapattal szerepeltek s igen jól meg­állták helyüket. Megalakulása óta első ízben képviseltette magát egy külföldi testvérszövetség verse­nyén az MSIB, amikor válogatott játékosai részt vettek Komotuban a Cseh—Német Munkás Sport és Torna Szövetség ünnepé­lyén. 1936-ban, a fasizmus egyre erőteljesebb európai térhódítása ellensúlyozására, kom­munista és szociáldemokrata sportszerveze­tek első nagyszabású rendezvényére, a barce­lonai „népi olimpiára" érkezett meghívó. (Munkássak, 1936, 4. szám.) A spanyol pol­gárháború kitörése azonban megakadályozta az antifasiszta sporttalálkozó megrendezését. A fokozódó érdeklődés kielégítésére 1921 októberében feléledt a korábban Maróczy Géza szerkesztette, majd megszűnt Népsza­va-sakkrovat. Ezzel az egyre gyarapodó mun­kás sakk-köröknek több lehetőségük nyílt kapcsolatteremtésre, tájékozódásra; a játsz­mák közlésével illetve elemzésével az elméleti továbbfejlődésre. A rovat megindítása agita­tív szempontból is fontos volt, mert már elég­telennek bizonyult egy-egy lelkes sakkbarát ügybuzgalma. Később azonban számos kifo­gás érte a Népszava sakkrovatát. Kifogásol­ták, hogy „nem szolgálja kellően a munkás­sakkozást és az általános munkás érdekeket". Többen kifejtették, hogy akkor látná el meg­felelően feladatát, ha több meggyőző erő su­gározna soraiból, tudatosabban irányítaná az eseményeket, ha elvi és szervezeti kérdések felvetésével serkentene harcra. Az MSIB megalakulásánál már vázolt elvi ellentétek itt is éreztették hatásukat; hiszen a Népszava sakkrovat vezetője egyben az MMSK egyik funkcionáriusa volt. Ez a csoport 1931 január­jától külön munkás rovatot indított a Magyar Sakkvilágban, de kezdeményezésük csak né­hány hónapig bizonyult életképesnek. 1932-ben, a Munkás Sakk Intéző Bizott­sághivataloselismerésével egyidejűleg a szak-Az 1929-es osztrák—magyar—német munkás sakkcsapat mérkőzés résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents