Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Kun László — Krasovecz Ferenc: A munkás sakkmozgalom kezdetei

fel, két évvel később, a polgári versenyek szellemétől megcsömörlötten elhagyta a Magyar Sakkszövetséget, s nevét Ferencvárosi Munkás Sakk-körre változtatva, csatlakozott az MSIB-hez. 1936-ban maga az MMSK is az Intéző Bizottság kötelékébe lépett, „és ezzel a sakkiparosodás és szipkázások miatt már cselekvés nélküli kör ismét erőre kapott." (Munkássakk, 1936. 5. szám.) A csapatversenyek gondolatát is a munkás sakk-körök vetették fel. Az 1924-ben, az MMSK és az Üjpesti Maróczy Sakk-kör kezdeményezésére meginduló csapatversenyek tömegvonzó hatását látva a Magyar Sakkszövetség is felvette programjába ezt a versenyzési formát s ezzel komoly anyagi és erkölcsi bázist sikerült teremtenie. A polgári bajnokság szelleme, főként anyagias szemlélete egyre kevésbé tetszett az ott szereplő munkás sakk-köröknek és sorra kiváltak. A szakszervezeti egyesületek 1926-tól az úgynevezett szakmaközi bajnokság keretében mérték össze erejüket. A küzdelem a főváros által felajánlott serlegért folyt; végleges birtokosa a Vasas Sakk-kör lett. 1932-től a hanyatló tendenciát mutató szakmaközi csapatversenyt — most már az MSIB égisze alatt — a famunkások kezdeményezte „Budapest és környéke munkássakköreinek csapatbajnoksága" váltotta fel. Egy-egy bajnoki fordulóban általában 16—17 sakk-kör 18 — 20 csapata — egyenként 10—10 fővel — indult. A csapatversenyen kívül évenként eldöntésre került az egyéni bajnokság sorsa is. A munkás sakk-körökből számtalan nagytehetségű játékos került ki, akik közül idővel többen a komoly rangot jelentő mesteri címet is elérték. Ezek sorába tartozott például Lilienthal Andor, Boros Sándor, Pickler Róbert és Drucker József. Az 1920-as évek közepétől kezdve a főváros és környékének munkás sakk-körei már nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Ezek megteremtése és fenntartása is a Famunkások Sakk-körének érdeme. Az 1927-ben Berlinben rendezett nagy nemzetközi munkás sakkversenyre meghívó érkezett a Szakszervezeti Tanácshoz; a jó játékosokkal és agilis vezetőkkel rendelkező „fások" vették fel a kapcsolatot a Munkás Sakk Internacionáléval. A szervezettségnek még kezdeti stádiumában levő s főként szerény anyagiakkal rendelkező magyar munkás sakk-körök válogatottjának és egyéni versenyzőinek kiutazása azonban csak úgy vált lehetővé, hogy az akkoriban még ASI-tag Szovjetunió 600 márkát juttatott Berlinen keresztül megsegítésükre. (Magyar Sakkélet, 1970 szept.) Az 1920-as évek végének jelentős nemzetközi eseményei voltak az osztrák és német válogatott munkás csapatokkal való összecsapások. 1931-ben az ASI csatlakozott a Szocialista Munkás Sport Internacionáléhoz (SASI), s mint annak sakkalosztálya működött tovább. A famunkás sakk-körnek sikerült a nemzetközi szociáldemokrata sportszövetséggel is jó kapcsolatokat fenntartania. Az 1931 -es bécsi munkásolimpián a magyarok két 10— 10 fős csapattal szerepeltek s igen jól megállták helyüket. Megalakulása óta első ízben képviseltette magát egy külföldi testvérszövetség versenyén az MSIB, amikor válogatott játékosai részt vettek Komotuban a Cseh—Német Munkás Sport és Torna Szövetség ünnepélyén. 1936-ban, a fasizmus egyre erőteljesebb európai térhódítása ellensúlyozására, kommunista és szociáldemokrata sportszervezetek első nagyszabású rendezvényére, a barcelonai „népi olimpiára" érkezett meghívó. (Munkássak, 1936, 4. szám.) A spanyol polgárháború kitörése azonban megakadályozta az antifasiszta sporttalálkozó megrendezését. A fokozódó érdeklődés kielégítésére 1921 októberében feléledt a korábban Maróczy Géza szerkesztette, majd megszűnt Népszava-sakkrovat. Ezzel az egyre gyarapodó munkás sakk-köröknek több lehetőségük nyílt kapcsolatteremtésre, tájékozódásra; a játszmák közlésével illetve elemzésével az elméleti továbbfejlődésre. A rovat megindítása agitatív szempontból is fontos volt, mert már elégtelennek bizonyult egy-egy lelkes sakkbarát ügybuzgalma. Később azonban számos kifogás érte a Népszava sakkrovatát. Kifogásolták, hogy „nem szolgálja kellően a munkássakkozást és az általános munkás érdekeket". Többen kifejtették, hogy akkor látná el megfelelően feladatát, ha több meggyőző erő sugározna soraiból, tudatosabban irányítaná az eseményeket, ha elvi és szervezeti kérdések felvetésével serkentene harcra. Az MSIB megalakulásánál már vázolt elvi ellentétek itt is éreztették hatásukat; hiszen a Népszava sakkrovat vezetője egyben az MMSK egyik funkcionáriusa volt. Ez a csoport 1931 januárjától külön munkás rovatot indított a Magyar Sakkvilágban, de kezdeményezésük csak néhány hónapig bizonyult életképesnek. 1932-ben, a Munkás Sakk Intéző Bizottsághivataloselismerésével egyidejűleg a szak-Az 1929-es osztrák—magyar—német munkás sakkcsapat mérkőzés résztvevői