Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Vincze Oszkár: Ismét a vízgondokról

Siklós Péter felvétele ipar vállalna nagyobb részt; akkor a Vízművek nem kényszerülne arra, hogy építő apparátusát valóságos mammutvállalattá fejleszsze. E tevékenység bizonyos optimális szinten túl már nem kívánatos és csak az értékes energiák célellenes elvonására vezet; holott ezek sokkal gyümölcsözőbben érvényesülnének a beruházások szakmai és minden egyéb jellegű irányításában, főként pedig ellenőrzésében, mint a hatalmas ipari tevékenység üzemeltetésében. A teljes rekonstrukció és a tervezett beruházások lebonyolításáigmindenképpen számolni kell az avult fővezetékhálózat mind gyakoribb meghibásodásával. A vezetékrendszer minden nappal öregebbé válik, fölötte az úttesten mind nagyobb számú és egyidejűleg nagyobb súlyú járműpark közlekedik, és az elöljáróban már említett lökésszerű „televíziós terhelés" súlya is nap mint nap fokozódik. A Fővárosi Vízművek javító- és karbantartó szervezetére a következő esztendők során mind több olyan tűzoltó jellegű munka terhe nehezedik majd, amelyek elvégzésében a gyorsaságnak létfontosságú szerepe lesz. A legkevesebb, amit e szervezet ütőképességének fokozására meg kell adni, hogy a Vízműveket minden szerelvényből, készülékből, szerszámból és anyagból olyan választékolt készlettel szereljék fel, ami a szervezetet a leghatásosabb beavatkozásra képesíti. Különösen vonatkozik ez minden termékre, amit itthon nem gyártanak és aminek importja a bürokrácia labirintusainak tekervényes útján érkezik a Vízművek anyagtelepeire. A helyzet javulásáig fontos társadalmi üggyé kell tenni a vízzel való minden irányú takarékos gazdálkodás módszereit, lehetőségeit. Vonatkozik ez a lakosság magatartására is. Az iparnak pedig minden vonalon a kisebb vízszükséglettel járó technológiák bevezetésére kell törekednie. Ilyen módon minden beruházási költség nélkül is sokat lehet javítani a mai szűkös helyzeten. Ugyancsak hatékony megoldás volna, ha az ipari vízszükséglet kielégítésére mihamarabb kellő kapacitású új, különálló mű épülne, és az üy módon felszabaduló jelentős ivóvízmennyiséggel is javulhatna a lakosság ellátása. Aligha lehet vitás, hogy pillanatnyilag tudománynak, iparnak, közgazdaságnak nincs sürgetőbb feladata, mint a természeti viszonyok, a környezet egyensúlyának helyreállítása. Minden áldozatot meg kell tehát hozni a vízszolgáltatás zavartalan biztosításáért is.