Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Fővárosi tervek — fővárosi realitások

ttwtr f Fővárosi tervek A reális helyzetelemzések, az adottságok figyelembe vétele után a párt Központi Bizottsága állást foglalt az idei gazdasági feladatokról és tervekről. Ennek az elemzésnek a jegyében, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének a javítására vált szükségessé a többi között a tanácsok középtávú és éves terveinek, költségvetéseinek felülvizsgálata, s több, a beruházások rendjére vonatkozó intézkedés. Azért is, mert a beruházási piac feszültsége, a krónikus kapacitáshiány s mindenekelőtt a felhalmozás arányainak növekedése a fogyasztás rovására — hosszú távon — az életszínvonal szüntelen emelésének politikáját veszélyeztette volna; de azért is, mert — mint ezt az időközben elvégzett korrekciók bizonyították — a tervezett beruházások, létesítmények egy része sem pénzügyileg, sem műszakilag nem volt kellően megalapozott. A tervek módosítására, a beruházások felülvizsgálatára vonatkozó intézkedések országos — népgazdasági, társadalmi — érdekeket szolgálnak; ennek megfelelően a közvéleményben éppúgy, mint a tanácsoknál, a gazdasági szerveknél elvileg egyetértésre találtak. Ami azonban a gyakorlatot illeti, pontosan a helyi tervek, beruházások vizsgálatát — ez már kevésbé mentes a vitáktól, a gondoktól. A gazdálkodó vállalatok egy része igencsak nehezen mond le saját tervezett létesítményeiről, a tanácsoknál pedig nem kevés fejtörést okozott és okoz, hogy a jogos igények közül is a legsürgetőbbet válasszák ki, egyeztetve azokat a rendelkezésre álló feltételekkel, lehetőségekkel. Nem volt ez másképp a Fővárosi Tanács 1972. évi tervének és költségvetésének öszszeállításakor sem. Budapesten is érzékenyen érintette a tanácsokat — s érthetően a lakosságot is —, hogy a beruházási költségek a legutóbbi hónapokban, években a számítottnál gyorsabban, nagyobb mértékben növekedtek. A változatlan anyagi keretek és bevételi források viszont nyilvánvalóvá tették: a fedezetet előteremteni, a pénzügyi egyensúlyt helyreállítani csakis úgy lehet, ha az elsőrendű városfejlesztési követelményekre koncentrálják a meglevő kereteket, a viszonylag kisebb jelentőségű létesítmények építési határidejének elhalasztásával, a felszabaduló anyagi eszközök átcsoportosításával, a gazdaságosabb, takarékosabb kivitelezéssel. Gyakorlatilag tehát az eredeti tervek módosításá-4