Budapest, 1972. (10. évfolyam)

4. szám április - Fekete Gábor: A budakeszi „Varázshegy”

a tüdőbetegségek epidemiológiai helyzetének alakulását. E célra hívták életre az intézet szervezési, módszertani és statisztikai osztályát. A budakeszi szanatórium parkjában található kísérleti részlegekben kémcsövek százaiban tenyésztik ki a vörös festékben pálcika formáját öltő tbc-bacillusokat. Új gyógyszerek hatásosságát próbálják ki, a többi között a kórokozók oxigénfelhasználásának mértékét is megállapítják. Másutt tengeri malacok rázzák ketreceik ajtaját; a kísérleti állatok mozgásából a beoltott betegség, az ellene alkalmazott gyógyszer hatását mérik. Néhány hónap óta a légzésmechanikai vizsgálatokat végző laboratóriumban is kutatások folynak, de tanyát ütött a „Varázshegyen" az ipar is: a Medicor Művek mérnökei-technikusai a gyár által finanszírozott kutató laboratóriumban különféle diagnosztikai, therápiás eszközökkel kísérleteznek. Még az idén megnyílik a scintigrafiás laboratórium is, itt radio-A sebészeti osztály épülete. Tahin Gyula felvételei aktív izotópokkal dolgoznak majd. Az intézet fejlesztési programjának legújabb hajtásai: kardiológiai osztály és intenzív ápolási részlegek tervezése, a röntgenosztály modernizálása. Szólni kell egy részlegről, amely hamarosan modellként szolgál az ország minden: tüdőszanatóriumának: arról a 21 ágyas,, zárt pavilonról, ahol — az alkoholista tüdőbetegeket kezelik. Orvos, pszichológus, gyógypedagógus munkálkodik itt azon, hogy a. testileg és lelkileg sérült emberek mielőbb gyógyultan térjenek vissza családjuk körébe, munkahelyükre. Visszatérni a társadalomba, az egészségesek, a munkaképesek társadalmába — a betegeknek ezt a törekvését nemcsak önfeláldozó gyógyító és a rangos tudományos tevékenységgel segíti elő az intézet. 1958-ban nyíltak meg az első rehabilitációs műhelyek, s a többi között megindították egy ápolónőképző kísérleti évfolyamát. A kísérlet sikerrel járt, negyven, fizikai munkára alkalmatlan, fokozott kíméletre szoruló munkásnő élet- és munkakedvét adta vissza a tanfolyam, amelyet követett a többi. Ma már könyvkötő, szabó, műszerész és más szakmai képzésről is gondoskodnak az intézet keretén belül. A munkatherápia már gyógyulásuk idején visszaadja a betegeknek fizikai kondíciójukat, s a kezelés lassan múló idejét is leköti a szakma tanulása. A gondozás nélkül otthon maradt gyermekek, a keresetcsökkenés miatti anyagi gondok a kezelés hónapjai előtt álló új betegeket érthetően nyugtalanítják. Ezért is hívják a felvételre érkezőket először a szanatórium szociális irodájára, ahol családi és anyagi körülményeikről, egyúttal betegségük gyógyíthatóságáról beszélgetnek velük. A szociális iroda tevékenysége a továbbiakban azokra terjed ki, akik számára a gyógyulás után már nem alkalmasak a korábbi munkakörülmények. Az iroda dolgozói konzultálnak a betegek előző munkaadóival, s ha nincs mód arra, hogy gyógyulásuk után ugyanott könnyebb beosztáshoz jussanak, a szanatórium felveszi a kapcsolatot a tanácsokkal, a szociális foglalkoztatókkal, a munkaerőgazdálkodási intézményekkel, az ipari szövetkezetekkel és minden olyan vállalattal, ahol lehetőség van csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Ilyenformán kertészek, portások, irodai segédmunkások, jegyszedők, tisztviselők, könyvelők kapnak munkát az intézet közbenjárására. A tapasztalatok szerint minden második beteg valamilyen formában igényt tart a szociális iroda segítségére, akár gyermek-elhelyezési problémáról, akár rokkantsági járulék intézéséről — vagy éppen a betegség miatt széthullani készülő házasság megmentéséről van szó. * A hetvenéves intézményben napjainkban már csaknem ezer ember, közöttük száz diplomás orvos tevékenykedik a betegek gyógyításán, a rehabilitáció kiteljesedő gyakorlatáért, az egyetemes tüdőgyógyászat fejlődéséért. Méltó folytatói ők Korányi Frigyes professzor halhatatlan munkásságának. 13