Budapest, 1972. (10. évfolyam)

4. szám április - Fekete Gábor: A budakeszi „Varázshegy”

a tüdőbetegségek epidemiológiai helyzeté­nek alakulását. E célra hívták életre az inté­zet szervezési, módszertani és statisztikai osztályát. A budakeszi szanatórium parkjában talál­ható kísérleti részlegekben kémcsövek szá­zaiban tenyésztik ki a vörös festékben pálcika formáját öltő tbc-bacillusokat. Új gyógysze­rek hatásosságát próbálják ki, a többi között a kórokozók oxigénfelhasználásának mérté­két is megállapítják. Másutt tengeri malacok rázzák ketreceik ajtaját; a kísérleti állatok mozgásából a beoltott betegség, az ellene al­kalmazott gyógyszer hatását mérik. Néhány hónap óta a légzésmechanikai vizsgálatokat végző laboratóriumban is kutatások folynak, de tanyát ütött a „Varázshegyen" az ipar is: a Medicor Művek mérnökei-technikusai a gyár által finanszírozott kutató laboratórium­ban különféle diagnosztikai, therápiás esz­közökkel kísérleteznek. Még az idén megnyí­lik a scintigrafiás laboratórium is, itt radio-A sebészeti osztály épülete. Tahin Gyula felvételei aktív izotópokkal dolgoznak majd. Az inté­zet fejlesztési programjának legújabb hajtá­sai: kardiológiai osztály és intenzív ápolási részlegek tervezése, a röntgenosztály moder­nizálása. Szólni kell egy részlegről, amely hamaro­san modellként szolgál az ország minden: tü­dőszanatóriumának: arról a 21 ágyas,, zárt pavilonról, ahol — az alkoholista tüdőbete­geket kezelik. Orvos, pszichológus, gyógype­dagógus munkálkodik itt azon, hogy a. testi­leg és lelkileg sérült emberek mielőbb gyó­gyultan térjenek vissza családjuk körébe, munkahelyükre. Visszatérni a társadalomba, az egész­ségesek, a munkaképesek társadalmába — a betegeknek ezt a törekvését nemcsak önfel­áldozó gyógyító és a rangos tudományos te­vékenységgel segíti elő az intézet. 1958-ban nyíltak meg az első rehabilitációs műhelyek, s a többi között megindították egy ápolónő­képző kísérleti évfolyamát. A kísérlet sikerrel járt, negyven, fizikai munkára alkalmatlan, fokozott kíméletre szoruló munkásnő élet- és munkakedvét adta vissza a tanfolyam, ame­lyet követett a többi. Ma már könyvkötő, szabó, műszerész és más szakmai képzésről is gondoskodnak az intézet keretén belül. A munkatherápia már gyógyulásuk idején visszaadja a betegeknek fizikai kondícióju­kat, s a kezelés lassan múló idejét is leköti a szakma tanulása. A gondozás nélkül otthon maradt gyer­mekek, a keresetcsökkenés miatti anyagi gondok a kezelés hónapjai előtt álló új bete­geket érthetően nyugtalanítják. Ezért is hívják a felvételre érkezőket először a szana­tórium szociális irodájára, ahol családi és anyagi körülményeikről, egyúttal betegségük gyógyíthatóságáról beszélgetnek velük. A szociális iroda tevékenysége a továbbiakban azokra terjed ki, akik számára a gyógyulás után már nem alkalmasak a korábbi munka­körülmények. Az iroda dolgozói konzultál­nak a betegek előző munkaadóival, s ha nincs mód arra, hogy gyógyulásuk után ugyanott könnyebb beosztáshoz jussanak, a szanató­rium felveszi a kapcsolatot a tanácsokkal, a szociális foglalkoztatókkal, a munkaerőgaz­dálkodási intézményekkel, az ipari szövetke­zetekkel és minden olyan vállalattal, ahol le­hetőség van csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Ilyenformán kertészek, por­tások, irodai segédmunkások, jegyszedők, tisztviselők, könyvelők kapnak munkát az intézet közbenjárására. A tapasztalatok sze­rint minden második beteg valamilyen for­mában igényt tart a szociális iroda segítségé­re, akár gyermek-elhelyezési problémáról, akár rokkantsági járulék intézéséről — vagy éppen a betegség miatt széthullani készülő házasság megmentéséről van szó. * A hetvenéves intézményben napja­inkban már csaknem ezer ember, közöttük száz diplomás orvos tevékenykedik a betegek gyógyításán, a rehabilitáció kiteljesedő gya­korlatáért, az egyetemes tüdőgyógyászat fejlődéséért. Méltó folytatói ők Korányi Frigyes professzor halhatatlan munkásságá­nak. 13

Next

/
Thumbnails
Contents