Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - Román Kálmán: A gyógyszerészet kettős jubileuma

Román Kálmán A gyógyszerészet kettős jubileuma Than Károly Húsz éve múlt, hogy forradalmi változás következett be az ország és a főváros gyógyszerellátásában: 1950-ben államosították gyógyszertárainkat. És pontosan száz esztendeje egy másik nagy újításnak: hazánkban a német nyelvű gyógyszerészkönyvet magyar gyógyszerkönyv váltotta fel. A hazai gyógyszerészet rangját, hírnevét közegészségügyünk és felsőoktatásunk egyik kiemelkedő, vezető személyisége, Than Károly professzor alapozta meg. Idézzük fel életútját, amely egybeesik Budapest nagyvárosi kibontakozásával — amihez Than Károly eredményes közreműködése is hozzájárult. Az óbecsei születésű Than Károly taníttatása nem kis gondot okozott a tízgyermekes szegény szülőknek. Than a középiskola első négy osztályát négy különböző városban: Szabadkán, Kalocsán, Szolnokon és Nagybecskereken végezte. 13 éves korában az iskolapadból szólítja az 1848-as szabadságharc a küzdőtérre. Kisdobos, majd tüzér lesz Bem honvédhadseregében, 9 ütközetben vesz részt, megsebesül. Felgyógyulása után a gyermekifjút a nagyszebeni lőporgyár laboratóriumába osztják be szolgálattételre. Nemcsak a lőfegyverekkel barátkozik meg, mint tűzmester; itt, a nagyszebeni tüzérlaboratóriumban kap kedvet a kémiához. A szabadságharc bukása után a haditörvényszék elbocsátja: még tizenötödik életévét sem töltötte be. Körösladányban, egy kis patikában talál menedékre, majd Hódmezővásárhelyre kerül. Nappal dolgozik, éjjel tudományos könyvek közt búvárkodik, meg a fillérekből összerakosgatott összegen vásárolt kémiai készülékek segítségével kísérleteket végez. Iskolai tanulmányait a szegedi gimnáziumban folytatja; s már 21 esztendős, amikor a bécsi bölcsészkar elsőéves hallgatója. Kémiatanára a nagy hírnevű Redtenbach, aki sajátos módon kedveli a magyar ifjakat. (Redtenbachnak az 1846/47-es tanévben még a prágai egyetemen volt egy tehetséges magyar tanítványa: Görgey Artúr. Than később tagja lesz annak a szűk baráti társaságnak, amely a szabadságharc volt hadvezérét visegrádi, önkéntes száműzetésében felkeresi.) A szabadságharc kisdobosából a kémia professzora Than csakhamar Redtenbach magánasszisztense lesz, kitüntetéssel ledoktorál s ösztöndíjjal folytatja külföldi tanulmányait. Bunsenhez kerül Heidelbergbe, akinél később Eötvös Loránd is tanul. Bunsen, a szervetlen kémia, a fizikai kémia és analitika korabeli legnagyobb tudósa ekkor fedezi fel a színképelemzést. Than elsősorban a gázabszorpciót, a gáz folyadékban oldódásának törvényeit tanulmányozza nála. Ennek később nagy hasznát veszi Budapesten, a világítógáz bevezetésével kapcsolatban, a csőrepedés okozta balesetek meggátlásánál. Than megállapította a világítógáz robbanékonyságának alsó határát is, és megfelelő készülékeket szerkesztett a gázömlés felismerésére, amire múlhatatlan szükség volt a főváros világítógáz-hálózatának kiépítésénél. Az osztrák abszolutizmus 1860-ban annyira szelídülni kényszerül, hogy a magyarul nem tudó egyetemi tanárok katedráiktól megválnak s a 26 éves Than Károly kémiai helyettes tanári megbízást kap. Szoros kapcsolatba kerül a pesti orvosi kar fakultásával: hallgatóinak zöme medikus. A szűkösen felszerelt kémiai intézet az Újvilág (Semmelweis) és a Hatvani (Kossuth Lajos) utca sarkán az ugyancsak szegényesen ellátott orvosi intézetek közt kap helyet. A körülmények rendkívül szerencsés találkozása, hogy a pesti orvoskari tanárok közül nem egy — akárcsak Than — aktív résztvevője volt a negyvennyolcas szabadságharcnak. Egyetemi tanulmányaikat a fejlett nyugati országokban folytatták vagy végezték, és áthatotta őket a sorsszerű küldetés nagy felelőssége, amely a kiegyezés hajnalán reájuk, mint a magyar szellemi élet vezetőire hárult. Céljuk a magyar tudományos alapbázis, a korszerű egyetem megvalósítása volt. Than csatlakozott az európai hírű pesti sebész, Balassa János, majd ennek halála után Markusovszky Lajos orvostudós baráti köréhez; szoros kapcsolatba került a budapesti Pasteur-intézet világhírű megalapítójával, Hőgyes Endrével; Balogh Károly orvoskari dékánnal; Korányi Frigyessel, a magyar belgyógyászati iskola megteremtőjével; Bugát Pállal, az orvosi műszavak megmagyarosítójával (akit egyetemi tanári állásától megfosztottak, mert a negyvennyolcas honvédelmi bizottság Magyarország főorvosává nevezte ki). Than baráti köréhez tartozott Fodor József, az ország közegészségügyének nagynevű élharcosa és Balló Mátyás, a főváros vegyészeti és tápszervizsgáló intézetének vezetője is. Than állandóan foglalkozott a főváros vízellátásának problémáival; Fodor Józseffel és Balló Mátyással közösen készített tanulmányt, „Természetesen szűremkedő, vagy mesterségesen szűrt vizet használjon-e a főváros" címmel. Than az Újvilág utcai kezdetlegesen felszerelt laboratóriumban 1867-ben fedezte fel a karbonilszulfidot (a margitszigeti hévforrásban is előfordul), s ezzel nevét a nyugati világ tudósai előtt 32