Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - A címlapon: Gink Károly felvétele

építését elősegíteni: gondoskodni róla, hogy a terv, szanálás, előközművesítés és a kapa­citás biztosítva legyen, de főként, hogy a kommunális létesítmények is megépüljenek. Ez utóbbi teljesítése érdekében a Fővárosi Tanács építőipari vállalatainak olyan fel­adatot adtunk, hogy kb. kétezerötszáz óvo­dai és ezer bölcsődei férőhely megépítésével segítsenek e nagy gond megoldásában. — Ügy gondolom, nem magyarázni kell, hogy miért nem épülnek meg időben a kom­munális létesítmények — ez a lakosság igé­nyeit nem elégíti ki —, hanem minden lehet­séges intézkedést megtenni a probléma meg­oldása érdekében. Még ideiglenes intézkedé­sek megtételére is gondolunk. A most épülő lakótelepeken, ahol más megoldás jelenleg nincs, földszinti lakásokat használunk fel bölcsőde és óvoda céljaira, és faházban nyi­tunk üzletet. Közbevetve megjegyezzük: tudtunkkal a legtöbb gond a szakipari munkákkal van. Miért nem tér át a Fővárosi Tanács, külföldi mintára, félkész házak átadására is? — Ezt a gyakorlatot már bevezettük — mondja a tanácselnök —, de a lehetőségeink korlátozottak. Épülnek félkész házak a Cse­peli Vasműnek, az Izzónak, a Ganz-MÁ­VAG-nak. Ám ezt a gyakorlatot is csak ott tudjuk folytatni, ahol a házak befejezéséhez megfelelő szakember és szakipari kapacitás van. Több nagyobb vállalat összefogásával, a vállalati lakásépítő akció keretében, lehetne még ilyen módon bizonyos mennyiségű la­kást építeni. Ha már a vállalatok szóbakerültek, meg­kérdezzük: vajon segíthetnek-e a lakásprog­ram végrehajtásában ? A terv indulása idején úgy látszott, készek pénzt, munkát áldozni, hogy dolgozóikat, de legalább törzsgárdáju­kat lakáshoz juttassák. — Valóban — feleli Szépvölgyi Zoltán — létrejöttek a legkülönfélébb formák arra, hogy a vállalatok dolgozóiknak lakást biz­tosítsanak. Vásárolnak lakást, pénzkölcsönt adnak a dolgozóknak, vagy maguk szerveznek társasház-építkezést. (Sok esetben a pénzköl­csönt bizonyos idő után részben el is enge­dik, tehát valójában nem kölcsönt, hanem segélyt adnak.) E formák hatékonyságáról, vagyis hogy mekkora szerepet fognak ját­szani a lakásterv teljesítésében, ez idő szerint még nem lehet felelősséggel nyilatkozni. A vállalatok ugyanis elég bizonytalanok annak megállapításában, hogy mennyi lesz a fej­lesztési alapjuk, hogyan alakulnak beruházási költségeik, és mennyi pénzt fordíthatnak lakásépítési célokra. — Mindent egybevetve, a kérdésre, hogy megépül-e a 90 ezer lakás, azt tudom vála­szolni: azon leszünk, hogy ezt a számot meg­közelítsük. A most folyó felülvizsgálat fogja tisztázni az építési költségeket, a nettó lakásszaporulat arányát és egyéb összefüggéseket. Lehetséges, hogy az épülő lakások belső arányát az ún. szövetkeze­ti és a magánerős építkezés javára va­lamelyest módosítani kell. Az azonban teljesen bizonyos — és ez nagyon fon­tos —, hogy lényegesen több, jól felszerelt és megfelelő minőségű lakást fogunk építeni, mint a III. ötéves terv időszakában. Közlekedés Szépvölgyi Zoltán ebben a kérdésben is reális képet ad. (Külföldi tapasztalatok alap­ján tudjuk: a nagyvárosokban, a rengeteg személygépkocsi miatt, a tömegközlekedés igen lassú. Budapesten öt év alatt a személy­gépkocsik száma kb. két és félszeresére nő, ami a tömegközlekedésre kedvezőtlen hatás­sal lesz. A felszíni közúti közlekedés sebes­sége, tehát az „utaskapacitás" nálunk még viszonylag magas, például, a párizsi, órán­kénti 6—8km-hez képest; de félő, hogy ha­marosan „utolérjük a Nyugatot".) — A tömegközlekedés jelenleg meglevő gondjainak megoldásában — mondja a ta­nácselnök — eredményt kívánunk elérni. Korszerű, nagy befogadóképességű autó­buszokkal és villamosokkal növelni fogjuk az állományt. Hatékony intézkedéseket tesz a BKV a forgalom szervezése, a meglévő köz­lekedési eszközök jobb kihasználása, a dolgo­zók helyzetének javítása érdekében. A kor­mány igen jelentős segítsége eredményeként már februárban 450 fővel növekedett az autó­buszvezetők száma, tehát kevesebb autó­busznak kell kihasználatlanul a garázsban állnia. A tömegközlekedés színvonala szem­pontjából jelentős, hogy ma már 100—120 autóbusszal tudunk többet forgalomba adni, mint nyáron, vagy kora ősszel. — A Metró kelet—nyugati vonala 1972 végére elkészül. Az ezzel párhuzamosan megszűnő, illetve csökkenő felszíni közleke­dés az érintett utak áteresztőképességét ja­vítani fogja. Kormányhatározat alapján meg kell gyorsítani az észak—déli Metró-vonal építését. De az első szakasz (Nagyvárad tér— Deák tér) 1976— 1977-re elképzelt üzembehe­lyezéséhez a pénzügyi feltételek még teljesen nem biztosítottak. A tömegközlekedést szol­gálja az is, hogy fontos útvonalakat, közle­kedési csomópontokat fogunk korszerűsíteni, alul- és felüljárókat fogunk építeni. Mind­ezek figyelembevételével is meg kell őszintén mondani, hogy a tömegközlekedésben meg­levő gondokat nagy erőfeszítésekkel és óriási anyagi ráfordításokkal csak enyhíteni tudjuk, de egyelőre megoldani még nem. Egészségügyi ellátási kérdések — A terv — mondja Szépvölgyi Zol­tán — 1056 új kórházi ágy létesítését irá­nyozza elő, új pavilonok építésével, a vá-3 Rendelőintézet a Flórián téren A Volga Szálló. Tahin Gyula felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents