Budapest, 1971. (9. évfolyam)
10. szám október - Czagány István: Egy budavári ház története
Egy budavári ház története ...és 1944 előtt Gótikus ülőfülke az elbontott XIV. századi tégla sedilék maradványaival (Tahin Gyula felvételei) XIV. századi csúcsíves tégla sedilék helyére épült, amelyeknek záradékíveit hullámíves-fejű kő konzolok hordták eredetileg. Ezekből ma már csak kettő látható. A velük szemközti falban vízszintes záradékú, gótikus ajtó és szegmens ülőfülke maradványai kerültek elő 1957-ben, de ezeket újból bevakolták. Az utcai homlokzat földszintjén is feltártak annak idején egy félköríves záródású, középkori ablakkeretkövet. Az épület 1392 körül valószínűleg a székesfehérvári káptalan birtokában volt, majd Rozgonyi György tulajdonába ment át, akitől 1467 után az óbudai klariszszákra szállott. 1506-ban ismét a székesfehérvári tulajdonosé, majd Hauszmann Alajos 1903-ban tervezett lépcsőháza rösmárvány oszlopos, fehér márvány lépcsőháza. A Vár 1945. évi ostroma alatt megsérült épület középkori maradványainak bemutatásával mindezen értékek felszínre kerültek. A várpalota nagykoncepciójú tervezőjének, Hauszmann Alajosnak 1944 óta számos épülete semmisült meg, vagy került átalakításra. Ezért még nagyobb ma már e kisméretű palota esztétikai értéke — hiszen a századforduló művészetének is különleges emléke. Utcaképi jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy két leegyszerűsített, modern homlokzat közé került a helyreállítás során. Czagány István Bz Űri utca 8. számú, volt Széchenyi-palota a Várnegyednek igen érdekes, legújabbkori műemléke. A nagynevű Hauszmann Alajos e különleges stílusú alkotása architektúrájával a fővárosunkban igen ritka, neogotizáló szecesszió irányzatát képviseli. Az épület további érdekessége, hogy ez a színvonalas, szinte egyedülálló művészeti köntös egy XIV. századi eredetű lakóházat takar, amelynek maradványai nem kevésbé egyediek. A Várban szokatlan vasrácsos, nyitott előcsarnokon belépve, a kapualj déli falában kettős ülőfülkesor fogad. A XVI. századi kőfülkesor olvan 1512-ben Kanizsai Györgynéé lett. Budavára 1686. évi felszabadítása után, 1719-ben Rupp János Gáspár császári élelmezési intéző birtokába kerül*«, majd 1738-ban Friedlein János fogadós vette meg. Tőle 1805-ben Handl József parókakészítő vásárolta meg, majd 1840-től kezdve Eckmayer Károly udvari, kamarai levéltári mutatókészítőé. Végül — Geller Sándor szabómestertől — Széchenyi Gyula vette meg 1903-ban. Ekkor Hauszmann tervei szerint teljesen átépítették. Utcai homlokzatára még neogótikus pártasor is került, amelyet azonban 1958-ban nem állítottak helyre. Ugyanekkor készült vö-A Széchenyi-palota homlokzata az újjáépítés után