Budapest, 1971. (9. évfolyam)

2. szám február - Rózsa Gyula: Pesti kirakatok

Csigó László felvételei szült el, amelynek tulajdonosa arról ismert, hogy az államosítás idején elsőként az ő Vá­ci utcai üzletét adták át a szövetkezetnek. Fodrász-versenyzők Az aktuális haj-divatot a fodrászversenye­ken pillanthatja meg először az ember. Ez a fodrászok képzeletének és képzettségének nagy seregszemléje, s egyben nemes vetélke­dés is. A hazai bajnokságokon kívül EB-k, VB-k, a szocialista országok versenyzői kö­zött évente megrendezésre kerülő Barátság­kupa, a Duna-kupa és más nemzetközi fesz­tiválok adnaklehetőségetlegjobb fodrászaink­nak tudásuk bemutatására. S ők rendre bizo­nyítanak is. Például az V. kerületben dolgozó Morva Györgyi, aki ifjúsági, majd tavaly magyar bajnokságot nyert, Jugoszláviában a magyar csapat győztes tagja, a moszkvai versenyen pedig második lett. Két évet végzett gimná­ziumban, azután vették fel fodrászipari ta­nulónak. Sikerei alapján nem gondolná az ember, hogy ilyen fiatal: 1968-ban szabadult. Irimiás György viszont sokkal régebben kezdte a szakmát. 1956 óta vesz részt a ver­senyeken, s valamennyi alkalommal az első hat között végzett. — Ügy tudom, ön nyerte a legtöbb ma­gyar bajnokságot is. — Igen, szám szerint tizenhatot. — A legemlékezetesebb versenye ? — Talán a bécsi. Azelőtt magyar fodrá­szok nem kerültek be a legjobb tizenöt közé. Én hatodik lettem. Szívesen gondolok vissza a tavalyi ljubljanai versenyre is, ahol mind a négy számban első lettem. — Mi az a négy kategória ? — Művészi frizura, estélyi frizura, nappa­li frizura és vasondolálás. Szeretem ezeket a szerepléseket, mert a verseny külön izgal­mat, feszültséget okoz, s lehetőséget ad az embernek arra, hogy elképzeléseit valóra váltsa. Néhány hónappal a nagy versenyek előtt „edzőtáborba" vonulunk, persze, mun­kaidő után. Ilyenkor ügyesekké, gyorsakká, jól beidegzettekké válnak a mozdulatok — amit végülis a mindennapi munkában érvé­nyesíthetek a leghasznosabban. — Milyen frizurát készít a legszíveseb­ben? — Ahány ember, annyi arc, tehát annyi féle frizura. ízlés'dolga is, hogy eltalálja a fodrász, milyen lenne a megfelelő. Minden nőnek, minden arcnak megvan az egyéni jel­lege, amit a frizurával szembetűnővé lehet tenni. Én azt szeretném elérni: a frizurájuk­kal is megtalálni, kifejezni vendégeim egyé­niségét. A nagyközönség igénye kisebb. A dolgozó asszonyok túlnyomó többsége a kialakult di­vatot követi, s fodrászától azt várja, hogy rendesen, gyorsan, udvariasan szolgálja ki. Akkor is, ha rendelése és számlája szerény. A testápolás nem fényűzés — a fodrászat: szolgáltatás. 17

Next

/
Thumbnails
Contents