Budapest, 1971. (9. évfolyam)

12. szám december - Mann Miklós: Schönstein Sándor

Mann Miklós Schönstein Sándor és s A gazdasági világválság időszakában Budapesten néhány kommunista és szocialista orvos olyan szervezet létrehozását kezdeményezte, amely céljául tűzte ki, hogy orvosokkal és munkásokkal egyaránt megértesse az akkori szociálpolitika népellenes osztályjellegét, s a tennivalókat marxista alapokon határozza meg. Az orvoscsoport szervezése 1929-ben kezdődött, majd körültekintő előkészítő munka után — amely elsősorban a mártírhalált szenvedett Jahn Ferenc érdeme —, 1930 februárjában kezdte meg tevékenységét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt keretében, az SZDP Orvostagjai Csoportja néven. A csoport céljait Jahn Ferenc 1931-ben a következőképpen határozta meg^ „Szervezetünk legfőbb feladata, hogy a széles munkástömegek és az orvosok előtt leleplezzük a mai magyar egészségpolitika osztálytartalmát és előkészítsük a dolgozók magasabb higiéniai védelmének útját, amely az egészségügy teljes szocializálásával valósulhat meg. Ennek érdekében egészségvédelmi bizottságokat szervezünk a munkásság számára és küzdünk az orvosképzésnek a szociális követelményeket kielégítő reformjáért." Az egyetlen magyarországi orvossztrájk A fentebb vázolt célkitűzéseknek megfelelően hamarosan megszervezték az egészségügyi tanácsadók működését, majd a széles érdeklődést kiváltó előadásokat. Nagy feltűnést keltett a születésszabályozás kérdéséről rendezett ankét. A csoport befolyását és Schönstein Sándor előkészítő, felvilágosító munkáját tükrözte az egyetlen magyarországi orvossztrájk: a Kaszab Poliklinika orvosainak sztrájkja 1932-ben, az orvosi ingyen-munka megszüntetéséért. A csoport egyik sikeres akciója volt az orvoskamara elleni fellépése. A Vigadó nagytermében öszszeült orvoskongresszus 1932 decemberében, Gömbös Gyula miniszterelnök személyes jelenlétét kihasználva igyekezett elfogadtatni az orvoskamara felállítására vonatkozó tervét. A kommunista orvosok azonban közbeszólásaikkal Gömbös és az orvoskamara ellen fordították a hangulatot; így egy időre sikerült meggátolni a haladó orvosok működését lehetetlenné tevő orvoskamara felállítását. Mivel a haladó orvosok más politikai akciókban is részt vettek — például a Sallai és Fürst meggyilkolását előkészítő statárium ellen aláírásokat gyűjtöttek —, az SZDP jobboldali vezetői feloszlatták a csoportot. A kommunista orvosok harca ezután más formák között folytatódott. A baloldali orvosmozgalom leghaladóbb képviselői Arató Emil, Jahn Ferenc, Schönstem Sándor, Weil Emil voltak. Cikkünk további részében e mozgalom egyik vezetőjének, a mártírhalált halt Schönstein Sándornak munkásságáról szólunk. A publicista Schönstein Dr. Schönstein Sándor az ellenforradalmi rendszer időszakában mint gyakorló orvos működött. Napi munkája mellett a magyar nép egészségügyének fejlesztésére, a marxizmus—leninizmus ideológiájának terjesztésére törekedett. Első cikkei a húszas évek második felében a „ioo%"-ban — a KMP legális folyóiratában — jelentek meg, s a magyar társadalom aktuális kérdéseivel foglalkoztak, így pl. „Az egyke problémái"-ról írt cikkében (I.évf. 8. sz.) helytelenítette, hogy a törvény olyan szigorúan bünteti a magzatelhajtást; hiszen ez az intézkedés elsősorban a szegényeket sújtja, akiknek ezután nem marad más választásuk, mint a kuruzslók által elvégzendő abortusz. Ennek következménye pedig a megdöbbentően magas halálozási arányszám. Véleménye szerint az egykeprobléma „ ... gyökeres megoldásához a társadalom gyökeres átalakítása szükséges". Schönstein „A munkásifjúság és a nemi kérdés" című írása (III. évf. 9—10. sz.) vádirat volt az ellenforradalmi rendszer „polgári morálja" ellen, melynek védelmére akkor megmozdult a rendőr-bírói apparátus. Az 1931-ben indított sajtóperben a büntetőtörvényszék Schönsteint bűnösnek mondta ki a házasság jogintézménye ellen sajtó útján elkövetett izgatás vétségében, s ezért 3 havi fogházra ítélte. Schönstein igen sokoldalú ember volt. Kitűnő bőrgyógyász, marxista filozófus; s maradt ideje, energiája a munkás sportolók között folytatandó propaganda munkára is. A budai hegyekben és a gödi Duna-parton gyakran lehetett őt látni a kiránduló, sportoló munkások között. A harmincas évek elejére vonatkozó visszaemlékezésekben is találkozhatunk nevével. Agárdi Ferenc így ír 1931 nyaráról; ,,... nem csak vidám vasárnapi szórakozás folyik itt, hanem komoly mozgalmi munka is ... a víz mellett Schönstein Sándor dr. a népegészség és a társadalmi berendezkedés összefüggéseit fejtegeti az ifiknek ..." Hasonlóképpen emlékezik Futó Erzsi: „... megértettük, hogy a munkássport sem független a munkásosztály harcától, és csak a munkásosztály győzelme biztosíthatja a tömegek sportolási lehetőségeit is. Erről beszélt József Attila, Kilián György, Gergely Sándor és dr. Schönstein Sándor a gödi és monostori Duna-parton, a budai hegyek lombos fái alatt..." Sajtópere, kommunista tevékenysége, az orvossztrájk és az opportunista szociáldemokrata vezetőkkel való ellentéte következtében Schönstein Sándort 1932-ben kizárták az SZDP-ből. Ezután egyre szaporodtak a Belügyminisztérium közbiztonsági osztályának vezetőjénél a Schönstein tevékenységéről küldött jelentések. 1932. augusztus 23-án pl. „a forradalmár írók gyűléséről" jelenti a Magyar Kir. csendőrség nyomozó osztályparancsnoksága: „Bizalmas értesülés szerint ... az ún. forradalmár írók gyűlést tartottak ... A felsorolt egyének a kommunista tanoknak, továbbá marxista és leninista elveknek szellemi terjesztői Magyarországon ..." A feljegyzések — amelyeket a Párttörténeti Intézet Archívumában olvashatunk — általában Illyés Gyula, József Attila és Madzsar József társaságában említik Schönstein nevét. Lakását is állandóan megfigyelés alatt tartották, mert — ahogy az egykori jelentés megfogalmazta — „... naponta járnak be hozzá jelszóval kommunistagyanús egyének", akik röpcédulákat, marxista sajtótermékeket terjesztenek. Házkutatások, sajtóperek Schönstein munkatársa volt a „Társadalmi Szemle" című folyóiratnak is, amelynek több cikke mutatta be a Szovjetuniót. A rendőrség 1933. március 11-én este a folyóirat szerkesztőségében rajtaütésszerű házkutatást tartott, s az ottlévőket — a többi között Madzsart, Schönsteint — letartóztatták. A büntetőtörvényszék az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett címén emelt ellenük vádat. A vádirat hangsúlyozta, hogy „ ... a tömegek részére forradalmi elméletet nyújtottak, a Szovjetunióban bevezetett rendszer mellett célzatos propagandát fejtettek ki. .. a tömegeket ... a forradalmi módszer és taktika irányában befolyásolni igyekeztek". A vizsgálat és a tárgyalás során azonban Madzsar és a szocialista védőügyvédek ügyesen kihasználták a védekezési lehetőségeket, így a büntetőtörvényszék az 1933. május 20-án megtartott nyilvános főtárgyaláson kénytelen volt a vádat elejteni, s a vádlottakat felmenteni. Schönstein Sándor szerkesztette azokat a „Marxizmus" címmel megjelent füzeteket, amelyeknek néhány száma kézről kézre járt az országban. (Ezek az írásai a felszabadulás 34