Budapest, 1971. (9. évfolyam)

11. szám november - Palotás Zoltán: Elmélkedés a jövő kertvárosáról

FÓRUM Palotás Zoltán Elmélkedés a jövő kertvárosáról Alacsony beépítésű, kétszintes kertváros-lakótelep Halen-ben (Svájc, Bern mellett) A haladott országokban számos urbanizált területen ma már a városi élet csődjéről beszélnek. Nálunk is mind .gyakoribb téma a városi népesség szorongatott, egészségtelen élete a lebírhatatlan „fejlődési ártalmak" miatt. A környezetvédelemről több tanácskozás zajlott le a közelmúltban, és rendkívül érdekes — egyben megdöbbentő — írások sora jelent meg, amelyek a problémát több oldalról is megvilágítják, és cselekvésre (nem csak védekezésre, hanem támadásra) szólítanak fel. Valóban, olyan súlyos kérdéssel állunk szemben, amely mindnyájunkat érint, mindnyájunk bőrére megy, tehát nem lehet elég gyakran foglalkozni vele. Még sokat kell tennünk annak érdekében, hogy ne arra ébredjünk egy szép napon: mi is végérvényesen csődbe jutottunk. Ma még nem késő. Következzék itt néhány gondolat, amely a szerző személyes tapasztalataiból ötvöződött — s inkább a lakótelepi polgár mindennapi élményanyagából, mint az urbanista kutató vizsgálódásaiból. Amivel kezdeni kell: a szemlélet tágítása. A probléma ti. sokkal összetettebb, amint azt általában említik, és szövevényesebbek, bonyolultabbak az összefüggései is. Ezért indokolt, hogy módszeresebben tekintsük át a kérdést; időben és térben nagyobb távlatokban kell vizsgálódnunk, több összefüggést elemeznünk, hogy vüágosabban lássuk az egész fejlődési folyamatot, annak mozgató rugóit, okait és következményeit, országhatárokon belül és túl. A tények, a valóság minél alaposabb ismerete minden reális megoldás előfeltétele. Kisebb távlatból, szűkebb látószögből tekintve, a problémát úgy szokták emlegetni, hogy főként a zaj, a rossz levegő, az alkalmatlan — egészségtelen, avult, szűkös — lakások, a rossz közlekedés, kevésbé a rossz víz — vagy vízhiány —, a nap és a zöldterület hiánya stb. a fő-fő zavaró tényezők. És mik az okok? Ezeket is nagyjából-egészéből ismertnek vélik: az ipar, a közlekedés, a fűtőanyagok és -berendezések stb. ártalmai. Általában, sommásan azt mondják: az „urbanizálódás". A városi ártalmak szélesebb háttere Ám a problémakör ennél sokkal tágabb. Ha az urbanizálódást említjük, kétségkívül jó úton járunk, de ennél tovább kell lépnünk: okait is vizsgálni kell. Az általános társadalmigazdasági fejlődés egyik pregnáns és szükségszerű velejárója az urbanizálódás; de ez csak egyik következménye a technikai forradalomnak. Mind a városiasodás, mind a városi ártalmak fő okai nyilván ide vezethetők vissza, ennek folytán nagymértékben általánosak ; tehát alapjelenségei vüágszerte inkább az elért műszaki színvonallal, mint a társadalmi-gazdasági renddel mutatnak összefüggést. (Az alapjelenségekre való állami-társadalmi reagálás tekintetében már vüágosabbak a különbségek a két vüágrendszer között.) A műszaki fejlődés és a környezeti ártalmak közti összefüggés nyilvánvaló; bár az összefüggés nem mindig közvetlen, főként pedig nem szükségszerű. Úgy lehetne megfogalmazni, hogy a főbb okok inkább a technikai-tudományos forradalom gyakorlati el-