Budapest, 1971. (9. évfolyam)

11. szám november - Gábor István: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

A lépcsőház (Siklós Péter felvételei) élet, de az egyetem csak 180-at tudott adni; a következő tanév végén újabb 349 közgazdászra lett volna szükség, de csak 154-en végeztek. A laikus azt mondhatná erre: képezzenek sokkal többet! Ennek azonban sok minden gátat vet, nem utolsósorban a helyhiány. Az Ybl Miklós elleni támadásokra visszaemlékezve, miszerint a művész pazarlóan tágas palotát tervezett, ez a kérdés az egyetem szempontjából kissé komikusan hat. Az az igazság ugyanis: bármilyen óriásinak is tűnik ez a Dimitrov téri épület, egyetem céljára ma már szűknek bizonyul. Ezért is létesítettek tavaly Pécsett, a jogi kar épületében tagozatot, amelyet idővel az egyetem déldunántúli fiókintézményévé akarnak fejleszteni. Amikor Dr. Solymár Károly adjunktusnál, az egyetem oktatási rektorhelyettesénél az intézmény mai helyzetéről, távlatairól érdeklődtünk, ő is a helyhiánnyal kezdi: — A gazdasági élet szakemberigénye mindig többszöröse az egyetemen végzett létszámnak. Az ok: az egyetemi kapacitás és a megfelelő hely hiánya. Hiába szép és nagy ez az épület, a húsz év alatt kinőttük, és falait nem tudjuk áttörni vagy megnyújtani. Köt bennünket ez a ház, ezért állandó párbeszédben vagyunk saját főhatóságunkkal, hogyan lehetne tantermekkel, kollégiumokkal bővíteni az egyetemet. Pedig éppen az elmúlt években sokat kaptunk, új kollégiumot például a Kinizsi utcában, és így négy kollégiumunkban ma már 850 hallgatót tudunk elhelyezni. De még ez sem elég: sok olyan diákot kell elutasítanunk, akiket pedig szociális vagy tanulmányi szempontból föl kellene venni kollégiumainkba. Arról, hogy az egyetem miképpen tesz eleget napjainkban az új gazdasági mechanizmus szakember-óhajának, dr. Solymár Károly ezt mondja: — A mi egyetemünk, amely az egyetlen ilyen felsőfokú intézmény Magyarországon, csak akkor képes kielégíteni ezeket az igényeket, ha tudomásul veszi, hogy közgazdasági főiskolák is vannak, amelyek ugyancsak képeznek szakembereket. A képzésben tehát igazodnunk kell ehhez a helyzethez és egyre inkább össznépgazdasági áttekintést kell adnunk a hallgatóknak. Ugyanakkor nemcsak ágazati képzést nyújtunk, hanem bizonyos fajta specializálódási lehetőséget is, amit mi a reformunkban — jobb kifejezés híján — szakágazatosodásnak nevezzünk. Ennek alapján ma már képzünk piackutató — úgynevezett marketing — és tervezőelemző közgazdászokat, gazdasági szervezőket is. Ennek a specializálódásnak a lényege a következő. Az első évben mindenki — az első évfolyamon tehát körülbelül 540 nappali tagozatos hallgató — általános közgazdasági oktatásban részesül. A harmadik félév kezdetén megindul a szakosodás. Az általános közgazdasági karon a népgazdasági tervező-elemző, a tanárképző, a pénzügyi szakok, a termelési karon az ipar, az agrár, a közlekedési szakok, a kereskedelmi karon a belkereskedelmi és a külkereskedelmi szakok között lehet választani. Az ötödik félév elején kezdődik meg az újabb szakosodás, illetve most már a „szakágazatosodás". A teljes szisztéma kissé bonyolult, tüzetes fölsorolása is sok helyet kívánna, ezért inkább néhány példán szemléltetjük a választás variációit, amelyekkel az egyetem most már a különböző munkaköröket is figyelembe veszi. Tehát: a népgazdasági tervező-elemző szak elméleti gazdaságpolitikai és matematikai gazdasági szakágazatokra bomlik, a kereskedelmi kar külkereskedelmi szakán pedig megtaláljuk a nemzetközi kereskedelempolitikai és A IV. számú előadóterem pénzügyi, valamint a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakágazatokat. o Nem egészen három év múlva centenáriumát ünnepli az egykori fővámház. A nevezetes épület a száraz pénzügyi hivataloktól hatalmas utat tett meg a modern egyetemi oktatás székhelyéig. Ezen az egyetemen működik ugyanis a legkorszerűbb audiovizuális eszközökkel, többcsatornás, vezetéknélküli tolmácsberendezéssel fölszerelt nyelvi laboratórium, valamint az Egyetemi Számítóközpont is. Az idén ősszel kezdődött meg — ugyancsak lényeges népgazdasági igényeknek téve eleget — a számítástechnikai oktatás. Száz esztendővel ezelőtt derék tisztviselők léptek be az oszlopokkal díszített és Sommer Ágost szobraival ékesített kapun. Ma: a klasszikus és modern közgazdaságtudománnyal ismerkedő fiatalok. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem különféle posztjaira kerülnek majd; életünk javulása, gazdagodása is függ attól, hogy kik koptatják az Ybl Miklós által oly pompázatosan megtervezett palota márványpadlóját és díszlépcsőit.