Budapest, 1971. (9. évfolyam)

11. szám november - Osgyáni Csaba: A KÖJÁL a fővárosi ártalmakellen

nálkoznak. 1950—63 között 1256 kilométer vízvezetéket fektettek le a fővárosban; 1969-ig 3281 kilométert. A csatornahálózat ugyanakkor csak 2000 kilométert tett ki. Különösen a peremkerületek szennyvízelvezetési gondjai okoznak sok egészségügyi problémát. Fő vízforrásunk, a Duna egyben fő szennyvízgyűjtőnk is, s jóllehet, a Fővárosi Csatornázási Művek gondosan ügyel szűrőtelepeinek működésére, kedvező eredmény csupán akkor várható, ha a szennyvizet Dunába vezetése előtt sikerül kellőképpen megtisztítani. Bizonyos erőfeszítések, némi javulás, de gyakran előtűnő hiányok jelzik az élelmiszeripar higiénés törekvéseit is. A tejiparban például a mikrobiológiailag tiszta terméket előállító üzemrészt jutalmazzák. Általában javulás észlelhető a húsipar termékeinek vizsgálatakor is. A sütőiparban, különösen a Lágymányosi Kenyérgyárban felújításokkal, több gép beállításával értek el lényeges javulást; az édesipar dekoratív csomagolásban, nagyobb választékot kínál, szerényebb gépparkjuk miatt viszont kénytelenek több új dolgozót, alkalmi münkásokat beállítani, akik sokszor kevésbé ügyelnek a higiénés követelményekre. A takarítás hagyományos módozatait is ajánlatos lenne már újabbakkal felváltani. Az élelmiszerboltok hálózata is meglehetősen lassú tempóban fejlődik, kivált az új lakótelepeken, s az eladók sokszor mindenáron túl akarnak adni az árun. A vendéglátóiparban is elsősorban a rend, a tisztaság, a takarítás minőségét, illetve hiányát lehet kifogásolni. A mintegy háromezer közétkeztetési konyha több mint 24 000 üzemi dolgozót, a Gyermekélelmezési Vállalat 90 000 embert lát el. Aránylag változatos, ízletes ételeket elfogadható áron kínálnak; konyháik viszont többnyire korszerűtlenek, nem megfelelő területen üzemelnek, a mosogatás, a fertőtlenítés kívánnivalókat hagy maga után. Mindezek ellenére, a javulás számottevő. Az élelmezésegészségügy fejlődésének egyik mércéje, az ételmérgezések száma a következőképpen alakult: 1952-ben 91 csoportos ételmérgezés történt, 4999 megbetegedéssel, 1968-ban 9 csoportos ételmérgezés és 151 megbetegedés, 1970-ben 3 tömeges, 14 csoportos ételmérgezés és 140 megbetegedés. Tervek, feladatok — Mit tart ma a Fővárosi KÖJÁL leglényegesebb feladatának ? — kérdem dr. Gács Ferenctől. — Elsősorban is az urbanizációs ártalmak megelőzését: vagyis azt, hogy a környezeti tényezők egyensúlya ne boruljon fel. Többet akarunk tenni a foglalkozási betegségek megszüntetéséért is. Ma egyre inkább előtérbe kerülnek azok a betegségek, amelyek a helytelen táplálkozás következményei. Budapesten — 5 persze egész Magyarországon — több szénhidrát és zsírtartalmú ételt fogyasztunk, jó fűszeresen, mint amennyi egészségünk megóvása érdekében ajánlatos lenne. Ezzel szemben több fehérjetartalmú ételt kellene fogyasztanunk. Árpolitikánk is kedvez ennek: elérhető a baromfi, a tojás, a hal. Ráadásul munkába menet épphogy bekap valamit az ember, szerény ebéddel kihúzza estig, amikor is kiadós vacsorával tömi meg magát. Változtatni kellene az étkezés ritmusán. A KÖJÁL fontos feladata, hogy befolyásolja a néptáplálkozást; elsősorban egészségügyi felvilágosítással. — Kórházaink szinte kivétel nélkül régi épületekben, többnyire eléggé korszerűtlen körülmények között működnek. A higiénés követelményeknek itt fokozottan eleget kéne termi, ezzel szemben — részint a zsúfoltság miatt — járványügyi, közegészségügyi szempontból kórházainkban romlott a helyzet; megváltoztatására már több javaslat született. Eléggé gyakori, hogy a kórházban még valamilyen társfertőzés, vagy pedig úgynevezett iatrogén — a kórházi kezelés kapcsán szerzett — ártalom éri a beteget. A fertőző májgyulladások mintegy húsz százaléka például iatrogén ártalomból származik. Ezt a fertőzést kivéve, jó védőoltásokkal sikerült visszaszorítanunk a járványokat. Örök veszély még a kolera, amely az endemiás területeken — tehát az állandóan fertőzött vidékeken — sajnos, mindig megtalálható. Ezért a legapróbb jelzésekre is felfigyelünk. Emiatt hoztuk létre 1962-ben repülőtéri kirendeltségünket; itt azt vizsgálják, hogy a Ferihegyre érkező utas 14 napon belül nem fordult-e meg olyan országban, ahol járvány van. Ha igen, s nem kapott megfelelő védőoltásokat, öt napig karanténban kell várnia, míg megbizonyosodunk afelől, hogy nem hozta-e magával a fertőzést. Ez elemi követelménye a megelőzésnek; bár sokan bosszúsak miatta. — A feladatok megfelelő ellátásához az is , szükséges, hogy felméréseket végezzünk, kellő számú adatunk legyen. A továbbiakban is bővítjük laboratóriumi bázisunkat. Új, ötszintes épületbe költözünk, amelyben már komplett virológiái laboratórium is helyet kap. Jelenleg több orvosi státuszunk betöltetlen — több okból. A bérrendezés bizonyára javít a helyzeten. Ennek a pályának, úgy látom, még nincs elég vonzereje, de csak azért, mert a medikusok az egyetemen nem ismerhetik meg az itteni lehetőségeket, ennek a tevékenységnek nagy társadalmi hasznát, jelentőségét. Pedig világszerte egyre fontosabb a higiénikus orvos munkája. Ezért is szeretnénk, ha a város vezetői jobban igényelnék ismereteinket. Nemrég például a csarnokok, piacok helyzetéről, állapotáról, a fővárosban nem kívánatos ipari létesítmények kitelepítéséről folyt vizsgálat; szívesen elmondtuk volna tapasztalatainkat, adatainkat, még a V. B.-határozat megszületése előtt. — Egy' város lakosságának kultúrájában egészségügyi kulturáltsága is benne foglaltatik. A Vöröskereszttel együttműködve, egy külön csoportunk foglalkozik egészségügyi felvilágosítással,bár ezt minden dolgozónk feladatává is tesszük. Ebbe a csecsemők ellátásának, a lakás, a munkahely higiéniájának, a dohányzás, az alkohol káros hatásának ismertetése egyaránt beletartozik. Szeretnénk elősegíteni, hogy a főváros lakói mielőbb megtanulják és gyakorolják az egészséges életmódot — fejezte be nyilatkozatát dr. Gács Ferenc, a KÖJÁL igazgató főorvosa. 13