Budapest, 1971. (9. évfolyam)
10. szám október - Bogyirka Emil: Külvárosból — világvárosi negyed
A Kálvin tér a 1890-es években Alt Rudolf: Nemzeti Múzeum. Kőnyomat 1845. Harsányi József reprodukciói Az Új Vásártér (ma Köztársaság tér) az 1890-es években Főúri paloták és tudományos intézmények A Múzeum körút szomszédságában a két város egyesítését megelőző évtizedben fényes paloták épültek. Ez a Nemzeti Múzeum körül kialakult palotanegyed, hangulata és értékes stílustörténeti vonatkozásai révén, egy másik jellegzetes része lett a kerületnek. A paloták nagy része a kiegyezés utáni fellendülés idején épült, jelezve a latifundiumok arisztokrata tulajdonosainak, az Eszterházyknak, a Festeticseknek új, fényűző életformáját. E mágnás negyedben egy-egy nagyobb jelentőségű lóversenynapon megszokott látvány volt a palotákat elhagyó pompás négyes és ötös fogatok robogása, hajporos lovászokkal s inasokkal, valamint szebbnél szebb mágnáshölgyekkel. A jelentősebb vadászatokhoz a díszes kocsik egész tábora vonult fel. A kerület belső részének központi fekvése miatt itt összpontosultak az erőteljesen fejlődő természet- és orvostudományok egyre szaporodó intézményei is. Trefort Ágoston nagyvonalú, felsőoktatást fejlesztő tevékenysége nyomán, 1874-ben felépült az ún. Természettani Pavilon a mai Puskin utcában; 1876-ban a Bonctani Intézet a Mária utcában; és a nyolcvanas évek elejétől kezdve a század végéig sorra emelték a klinikák két-és háromemeletes épületeit az Üllői úton. Uj utcák nyitása A kerület múlt századvégi fejlődését elősegítette a rendezés és a közművesítés is. Az Andrássy Gyula által kezdeményezett és a Közmunkatanács által irányított városrendezési munkálatok a pesti kerületek szerkezetére nem egyformán hatottak. Amíg az egyikben a rendezés az egész külső arculatot módosította — mint például a Terézvárosban, ahol a Sugárút kiépítése miatt lényeges telekmódosítást kellett végezni —, addig a Józsefvárosban csupán néhány utcanyitás és kisebb szabályozás történt. Tulajdonképpen ebben az időben fejeződött be a kerület utcahálózatának kialakulása, ami lényegében máig is változatlan maradt. Már a Közmunkatanács megalakulása előtt is történt néhány elengedheteüen és sürgőssé vált utcanyitás. Ilyen volt a Mária utca megnyitása a század közepén, valamint a Múzeum utcáé, a szabadságharcot megelőző években. A hatvanas evek elején kezdték el a mai Köztársaság tér környékén levő terület parcellázását, és a Csokonay. a Bezerédi, a Kun, a Kállay Éva és az Erdélyi utcák vonalának kialakítását. A két város egyesítése után a Józsefvárosban tervezett utcaszabályozások már egy átfogó méretű fővárosi rendezés keretébe illeszkedtek. Az elgondolások zöme azonban csak terv maradt; így például a Nap utca öszszekapcsolása a Losonci utcával, ami által egy másik egyenes összeköttetést lehetett volna teremteni a teherpályaudvarral. A kivitelezésre minden bizonnyal már nem jutott pénz. A millenniumot megelőző évek említésre méltó szabályozásai a Rákóczi téri vásárcsarnok építésével függtek össze. Ebben az időben hosszabbították meg a Bacsó Béla utcát a József utcától a Kulich Gyula térig, valamint a Vajdahunyad utcát a Baross ut-35
