Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Bogyirka Emil: Külvárosból — világvárosi negyed

Bogyirka Emil Külvárosból - világvárosi negyed II Józsefváros a múlt század utolsó harmadában A múlt század közepén Pesten meginduló erőteljes gazdasági fejlődés nyomai elsősorban a Belvárost övező külvárosok képén látszott meg. Ebbe a képbe beletartozott a nagyarányú építkezés, a közművesítés, a népesség gyarapodása, a gazdasági és társadalmi változás. A kapitalista fejlődés nyomán kialakuló gazdasági központnak a szó szoros értelmében vett térre, helyre volt szüksége, hogy az új intézmények, létesítmények felépülhessenek. így ebből a gazdasági fellendülésből többnyire a külvárosok profitáltak. A nagyjából azonos fejlettségi szinten levő, de adottságaik miatt különböző jelleggel bíró külvárosok nem fejlődtek egyenlő mértékben. A múlt század közepén meginduló és a kiegyezés után tetőző gazdasági fellendülés első szakaszában alakultak ki a különböző ipari és kereskedelmi gócpontok. Kőbányát például ebben az időben a sörgyártás, a sertéstenyésztés, a téglagyártás tette ismertté, a Ferencváros malmairól lett nevezetes. A hetvenes évek válságát követő kapitalista fejlődés második szakaszában alakult ki a nagyipari gyárövezet a külvárosok határán; ezekben viszont — a Józsefvárosban és a Terézvárosban például — a kisipar és a kiskereskedelem fejlődése vett nagyobb lendületet. A külvárosok gazdasági és társadalmi viszonyaiból, életformájából ez a fejlődés nem tudta nyomtalanul eltüntetni a régi ismertető jegyeket. A körút — két külön világ tengelyében I A szabadversenyes kapitalizmus időszakában kialakuló gazdasági fellendülés ereje különösen a Józsefvárosban okozott szabad szemmel is észrevehető kontrasztokat. A Körút két világot választott el egymástól. Az egyik, ezen belül, a mágnásoknak és a nagy bérházak tulajdonosainak világa volt, a másik a Körúton kívül, attól alig száz méterre kezdődött. Ez volt a tehenes gazdák, a bérkocsisok, az asztalosok kevésbé pompázó világa, fuvaros udvarokkal és ácsműhelyekkel. Itt a házak udvarán bűzös istállók, nedves pinceműhelyek váltották egymást. Ez a falusias kép, a földszintes házakkal és a csak itt-ott felbukkanó emeletes épületekkel az utóbbi évtizedekig megmaradt. A Józsefváros múlt század végi fejlődése elsősorban a szomszédos Kőbánya erőteljes iparosodásával volt kapcsolatban. A kerület határán létesült gyárövezet munkásigénye nemcsak Kőbánya népességét duzzasztotta fel, hanem a közvetlen szomszédságában levő Józsefvárosét is. Az 1857-es népszámlálás szerint a JózsefVáros lakossága 25 226 fő volt, 12 év múlva már 41 831. Népsűrűség szerint a Belvárost övező kerületek közül a második helyen állt, a Lipótváros mögött. A lakosság zöme a külvárost keresztülszelő sugárutak mentén lakott. A század közepe táján a József, a Baross, a Népszínház utca vonala volt a legsűrűbben lakott terület. A külváros fejlődésének másik lendítője a határán épült teherpályaudvar volt. Ez főleg a közlekedés és a forgalom alakulására volt hatással. Különösen megnőtt — a pályaudvar létesítése után — a Népszínház, a Baross és a Práter utca forgalma. Járműszámlálás ugyan még nem volt abban az időben, de a három főútvonal, és különösen a Práter utca hirtelen megnövekedett forgalmáról tanúskodnak a gyakrabban történt átkövezések. Ugyanis ezeken az útvonalakon szállították a városba az építkezési meg a tüzelőanyag nagy részét. Bérház-építkezések A kapitalista fejlődés hatására a külvárosban is nagyarányú építkezések kezdődtek. Pest gazdasági központtá válásával a külföldi tőke igen jövedelmező forrásnak találta az itteni bérházépítést. A Józsefvárosban a nyolcvanas évek közepén tömegével épültek a 3—4 emeletes bérházak, a Körút belső szomszédságában. Közülük említésre méltó a Riesz-féle kétemeletes ház a József utcában, Károlyi Ede háromemeletes háza a Szentkirályi utcában, Preisz György ugyancsak háromemeletes háza a Békés utcában, Podmaniczky László kétemeletes bérháza a Bródy Sándor utcában és Haas Manó szintén kétemeletes bérháza a Vas utcában. A bérházak egy részét kezdetben az egyre gyarapodó fiókhálózattal rendelkező nagybankok vették igénybe. Mint ismeretes, az ipari fejlődés új, nagy hullámának az volt az egyik jellemző vonása, hogy a hazai pénzintézetek tőkeereje megnövekedett, és a bankoknak kiterjedt fiókhálózata alakult ki. A fővárosban összpontosult bankok megnövekedett ügyleteik lebonyolítására egyre több bérházat vettek igénybe, lehetőleg a város központjában, vagy annak közelében. így a Józsefvároson belül is kialakult egy kisebb banknegyed. Ez a Kálvin tér, a Baross utca, a József körút és a Múzeum utca közötti területet foglalta magában. A kiegyezést követő években az a néhány pénzintézeti fiók, amely a fővárosban létezett, még nem rendelkezett saját épülettel; így bérelt szobákban helyezte el irodáit. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár józsef-ferencvárosi fiókja volt az első, amely már épülettel rendelkezett a kerületbén. Az 1869-ben létesített fiók a Baross és a Múzeum utca között, a Kálvin térre kiszögellő házban nyílt meg. Néhány év múlva megvette a volt „Két pisztoly" vendéglő telkének nagyobbik részét, és egy négyemeletes házat emelt rajta, Ybl Miklós tervei alapján. A fiók tevékenysége főleg a József- és Ferencvárosban épülő házakhoz folyósított kölcsönökre összpontosult. Az egyik legnagyobb magyarországi pénzintézet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a nyolcvanas évektől kezdte egyre jobban kiterjeszteni működését, amelynek egyik jele volt az új fiókok nyitása. A józsefvárosi fióknak, a többi kerületéhez hasonlóan, az volt a rendeltetése, hogy felszívja a kerület meddőn heverő pénzét, s a kerület gazdasági életének vezető erejévé váljék. Már az első világháborút megelőző években a nevezett banknak két fiókja működött a kerületben: az 1891-ben és az 1912-ben megnyílt József körúti, illetve Baross utcai fiók. Ezeken kívül a századfordulón olyan országos és helyi vonatkozású pénzintézetek is alakultak, amelyek józsefvárosi bérházakat vettek igénybe, vagy maguk építtettek ilyeneket. Az Országos Központi Hitelszövetkezet például 1900-ban a Baross utca 13—15. szám alatt építtetett egy háromemeletes bérházat. A helyi vonatkozású pénzintézetek közül megemlíthetjük még a József körút 31-ben működött Józsefvárosi Bank és Takarékpénztár rt.-t, és a Baross utca 80-ban működött VIII. kerületi takarékszövetkezetet. 34