Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Dr. Gerelyes Ede: Helytörténeti mozgalom a fővárosban

ben azok vesznek részt, akik elkezdték üzemük történeti anyagainak gyűjtését. Az eddig megjelent monográfiák megírásához is segítséget nyújtottak anyagok felkutatá­sával, gyűjtésével. Vannak olyan téves elképzelések, hogy a mozgalom fejlettségi fokát a fővárosban is a szakkörök, illetve a szakköri tagok szá­mán kell lemérni. A valóságban — s ezt a jelen beszámoló is tanúsítja — a fővárosban nem ez az egyedüli formája a honismereti tevékenységnek. A szakkörök számbeli növelésére a kerületi népfront bizottságo­kat biztatni szeretnénk; ám igen helytelen lenne, ha a szakköri tevékenységet vállalni nem tudókat egyszerűen kirekesztenénk mozgalmunkból, s elzárnánk őket attól a lehetőségtől, hogy lakóhelyüket — s ezen keresztül hazájukat — még jobban meg­ismerjék és megszeressék. Éppen ezért a fővárosi mozgalomnak továbbra is fontos része az akció, az egyedi program, amelyet ezrek és tízezrek vállalnak szívesen. A tudományos intézmények bekapcsolódnak a munkába A várostörténet művelésének hivatott gazdái a főváros tudományos intézményei, amelyek nagy munkát végeztek Budapest történetének feldolgozásában. Kiállításaik, népszerű kiadványaik széles rétegekhez jutottak el, és mindenkor segítették a hely­történeti mozgalmat. A Fővárosi Tanács V. B. 1970. szeptember 2-i ülésén foglalkozott a budapesti helytör­téneti mozgalom kérdéseivel, meghatá­rozta a fővárosi tudományos intézmények, a kerületi népművelési osztályok további feladatait a helytörténeti munkában, a hely­történeti mozgalom segítésében. Az elfo­gadott határozat támogatta a Budapesti Helytörténeti Konferencia összehívását is. A fentiekben vázolt széles körű helytör­téneti tevékenységen belül a mozgalom összefogása, a társadalmi szervek helytör­téneti jellegű munkájának koordinálása a HNF elmúlt év végén megalakult Buda­pesti Helytörténeti Bizottságának feladata. Az eltelt időben e munka alapvető feltéte­leit igyekeztünk kidolgozni. Ennek kereté­ben közreadtuk a Budapesti Helytörténeti és Helyismereti Bizottság irányelveit, ki­dolgoztuk 1971. évi munkatervünket. Mindezek jó alapot teremtettek egyrészt e tevékenység társadalmi bázisának meg­tartására, továbbfejlesztésére, az öntevé­keny gyűjtők, kutatók és a tudományos intézetek, hivatásos történészek gyümöl­csöző kapcsolatának bővítésére. Másrészt nagyobb lehetőségek nyílnak a szakköri, iskolai területi és üzemi tevékenység segí­tésére, és az ismeretterjesztő munkára, amit bizonyít a Fővárosi Művelődési Ház Honismereti Szakbizottságának eddigi munkája is. A HNF bizottsága alapvetően abból a tényből indul ki, hogy az eddigi erőfeszíté­sek eredményessé tételéhez a munka koor­dinálása, a fővárosi helyismereti tevékeny­ség módszereinek, lehetőségeinek reális felmérése szükséges. A bizottságon belül a mozgalom, a népművelés, a fővárosi tudo­mányos intézmények egyaránt képviselve vannak s ez elmondható a létrehozott mun­kacsoportokról is. A munkacsoportok je­lenleg hat témakörben jöttek létre: a cen­tenárium, a helytörténet módszertana, a fővárosi munkásmozgalom, az üzemtörté­net, a helytörténeti gyűjtemény, a fővárosi életmód- és néprajzi kutatáj. A csoportok témáit úgy választottuk meg, hogy azok az előttünk álló évek konkrét feladataira, a kerületekből beér­kező igényekre egyaránt választ tudjanak adni. Azt is indokoltnak tartjuk, hogy a kerületekben a bizottságokon belül az elvi és gyakorlati problémák megoldásához szin­tén alakuljanak — a helyi igényeket tükröző — munkacsoportok. A lényeg az, hogy a kerületi munkában a helytörténeti feltáró tevékenység és a honismereti-helytörté­neti ismeretterjesztés egyaránt helyet kap­jon. Az elmúlt években érezhető veszélyként jelentkezett a partikularizmus, az egységes főváros túlzottan kerületi szemlélete. Ép­pen ezért — az uniformizálás igénye nélkül — segíteni kívánjuk a helytörténeti munka egységességét, a huszonkét kerületre egy­aránt érvényes elvek és módszertanok ki­alakítását. Ha részkérdésként is, de ennél a problé­mánál a szocialista hazaszeretetre nevelés helyes értelmezése is felmerül. Hiszen a lakóhelyük múltját kutató, emléktárgyakat gyűjtögető emberek a fővárosban már ko­rábban is voltak. Tevékenységük azonban befelé fordult, önmagába zárkózott, mun­kájuk — mai szóval élve — hobby maradt, nem tudott közkinccsé válni, hiszen a kapi­talista társadalom körülményei között ezt nem is igényelte senki. így fulladt közöny­be, dilettantizmusba számos jó kezdeménye­zés. A honismereti-helytörténeti mozgalom akkor dolgozik jól, ha az egyént a maga te­vékenységével ki tudja emelni az elszige­teltségből, s biztosítani tudja a társadalmi segítőkészséget. Feltételezzük, hogy a ki­alakult hat munkacsoport a jelentkező igé­nyek bármelyikének eleget tud tenni. De az sem megoldhatatlan, hogy az igények bővülésével növeljük csoportjaink számát. A segítség mellett programot is kell nyúj­tani, ez is a bizottság feladatainak sorába tartozik. A munkacsoportok jövő évi ter­veik összeállításakor erre is gondoltak. Milyen témákkal foglalkoznak a munkacsoportok? A centenáriumi munkacsoport a főváros egyesítésének 100. évfordulójával kapcso­latban feladatának tekinti a helytörténeti kutatómunka problémáinak feltárását, az öntevékeny helytörténeti tevékenység, a publikálási lehetőségek koordinálását. A munkacsoport javaslataként ,,100 év — 100 fénykép" címen társadalmi erők összefogá­sát igénylő pályázatot írtunk ki. A publikálási igényt elsősorban saját folyóiratunk kere­tében szeretnénk biztosítani. A centená­riumi munkacsoport feladatainak sajátos része a műemlékek társadalmi problémái­val való foglalkozás. Ennek keretében ebben az évben a fővárosi emléktáblák felméré­sére, védelmére indítottunk mozgalmat, s máris igen sok iskolai és egyéni támogatója akadt a kezdeményezésnek. Helyi bizott­ságok, csoportok alakultak az emléktáblák összeírására, gondozására, védelmére. Ez­zel ismét új rétegeket tudtunk lakóhelyük ismeretében előbbre vinni. És ami nagyon fontos: a lakóhelyi szakköri mozgalom el­öregedést mutató tendenciájával szemben ez a kezdeményezésünk az ifjúságot moz­gatta meg. A módszertani munkacsoport tevékeny­sége is igen sokrétű. Ki kell alakítani a fel­lendült helytörténetírás, az ismeretter­jesztés, a szakköri munka, a helytörténeti gyűjtemények módszertanát. Ezt a felada­tot részben kiadványokkal, részben előadá­sokkal kívánja ellátni. Ennek értelmében készítjük elő egy kézikönyv kiadását, mely­ben a kérdések legjobb ismerői olyan alap­elveket írnának le, népszerűen, melyek nem ismerete jelenleg akadálya a mozgalom előrelépésének. A munkacsoport elképze­lése egy kronológia módszertanának kidol­gozása is, amelyet a kerületek — ahol erre igény van — saját munkájukban alkalmaz­hatnak. A munkásmozgalom történeti csoport pontos feladatköre ma még nem teljesen kialakult. Tevékenysége többek között egy társadalmi mozgalom kibontakoztatása lesz, az egykori Margit körúti fogház épületének emlékmúzeummá való berendezésének se­gítése érdekében. A munkacsoport a kerü­leti helytörténeti munkák munkásmozga­lom-történeti fejezeteinek vitáiban is részt kíván venni. Ezzel a munkacsoporttal szoros kapcso­latban van az üzemtörténet és a fővárosi életmód kutatás problémája is. Az üzemtör­ténet az egyik elhanyagolt területe a hely­történeti mozgalomnak. Ugyanez vonatko­zik az életmód és a néprajz problémáira. Ebben a három témakörben azonos a gon­dunk: az érdeklődés felkeltése. Indokolt­nak tartjuk a centenáriumra olyan pályázat kiírását, amely a munkásélet, a munkásmoz­galom, az üzemtörténet, a külső kerületek­ben a paraszti életmód emlékeit dolgozat vagy emlékezés formájában feltárná. Ennek a mozgalom nagy hasznát láthatná. A helytörténeti gyűjtemények munka­csoportja 1971 végén alakul meg. Tevé­kenysége e munka módszertanának kidol­gozása, a társadalmi lehetőségek felmérése lesz. A HNF Bizottsága támaszkodik a fővárosi intézetek, a művelődési házak további aktív tevékenységére is, felkéri őket egy-egy módszertani kérdés kidolgozására, viták vezetésére vagy előadás megtartására. Indo­kolt, hogy atovábbi évek munkájának sikere érdekében 1971 novemberében megrende­zésre kerüljön a Budapesti Helytörténeti Konferencia, amely a mozgalom, a közmű­velődés és a történettudomány oldaláról vizsgálja meg a helytörténeti tevékenysé­get. A konferenciát a Fővárosi Népműve­lési Tanács rendezi meg. Egy ilyen sereg­szemle reális felmérése az erőknek, az igé­nyeknek, és fóruma a szakszerű irányítás­nak is. A felvázolt gondolatok nem jelentik a fővárosi honismereti-helytörténeti moz­galom problémakörének egészét, azok ál­landó figyelemmel követése a Bizottság kollektív feladata. Reméljük, hogy közös erőfeszítéseinknek meglesz az eredménye. 30

Next

/
Thumbnails
Contents