Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Román Kálmán: A budapesti mentők jubileumsorozata

lentékenyen bővítik a telepet. Alapterülete 1800 négyzetméter: két központi épület, két kocsibejáró, kapuk gyalogosoknak, őrshelyiség, műtőterem, kötöző, 3 kórszoba, orvosi szobák, „lakótanya" a háziak részére és azoknak, akiket segélynyújtásra képeznek ki, fürdőhelyiség betegek és a személyzet számára, könyvtár és mentőmúzeum, társalgó, iroda, kisebb étkező, kis konyha, házi műhelyek, kocsiszínek, istállók, takarmány-, széna- és zabraktár; felszerelés tömeges szerencsétlenség esetére — hordágyak, kötél, csákány és egyéb eszközök —, hullakamra. 67 helyiség! Kresz Géza igazgató-főorvos boldogan, de már fáradtan dolgozik még két esztendeig. 1901-ben lehunyja a szemét. A stafétabotot — szerencsére — arra érdemes emberek veszik át. Szükséges is. 1900-ban már 733 358 lakosa van Budapestnek; az elsősegélynyújtás, a betegszállítás iránti igény egyre nő. 260 000 korona a mentőegyesület évi költségvetése. Az állam és a főváros mindössze 20—20 000 korqna támogatást ad, így a mentők a főváros lakosságának önkéntes adományaira szorulnak. Mindenkit érhet baleset! A szilveszter a mentőké! — hirdetik Budapesten mindenfelé századunk első évtizedeiben s a mulató város szilveszter éjszakáján jótékonykodik a mentők javára. Az orvos-utánpótlás képzése A mentők szolgálatát újabb és újabb tízezrek kényszerülnek igénybevenni. Állandóan 30—40 orvostanhallgatót képeznek ki segélynyújtásra. Az orvosnövendékek a mentők otthonában laknak, ott étkeznek, ezért éjjel-nappal ellátják a mentőszolgálatot, részt vesznek a kivonulásban, elsősegélyben részesítik a rászorultakat. 1904-ben személyszállító autója is van már a mentőegyesületnek, hogy sürgős esetben orvost, ápolót vigyen a baleset színhelyére; de a sérültet, a beteget csak a gépkocsi után érkező lovas mentőkocsi szállítja el. 1907. Húsz esztendő múlt el a mentőegyesület megalakulása óta, ezalatt 252165 esetben vették igénybe a mentőket. A lakosság a fővárosban növekszik. Nem a természetes népszaporulat következtében — az inkább csökken—; a vidékről felözönlő nincstelenek, a munkát kereső napszámosok gyarapítják elsősorban Budapest lakóinak létszámát. Nem kis mértékben közülük kerül ki a mentőesetek számos alanya. 1914. Az első vüágháború alatt a mentők munkája fokozódik. A világháború végén, a „Községi Munkás" című szakszervezeti lap 1918. évi 22. száma követeli: a mentők intézményét községesítsék! A Tanácsköztársaság idején kormánykézben van az intézet. Helyzete később ismét siralmas, munkája egyre több. Az 1925. év végén már 764 192 esetet tart nyilván a mentőnapló. 1926. április 23-án a mentők száznégyszer vonulnak ki; 23 üzemi baleset, 4 utcai szülés, 13 öngyilkosság egyetlen napon! 1930. október hó összesített adatai: 121 munkásbaleset, 113 öngyilkosság, 2111 elsősegély, 2345 betegszállítás. Űj szakasz a mentők életében: megalakul a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete. A második világháború mérhetetlen követelményeket támaszt úgy a budapesti, mint a vidéki mentőkkel szemben. A háború végén a fasiszták az utolsó mentőautót, az utolsó mentőeszközt is elhurcolják. 1945 elején autóroncsokból szerelik össze az első mentőkocsit ... A modern technika a mentés szolgálatában 1948. május tizedike forradalmi változást hozott: államosítják az ország teljes mentőhálózatát, megalakul az Országos Mentőszolgálat, vezetőhelyen a Budapesti Központi Mentőállomással. Erőteljes fejlődésnek indul Magyarország mentőszervezete. 1954-ben a főváros utcáin feltűnik a szokatlanul nagyméretű mentőautó, a rohamkocsi. A budapesti mentőknek saját mentőkórházuk van. Szükséges esetekben a sérültek, a betegek szállítása repülőgéppel történik, ha kell, országhatáron kívülre is. A legújabb szállítóeszköz, a korszerűen felszerelt, fel- és leszállásra mindenütt alkalmas mentőhelikopter-hálózat kiépítéséről most gondoskodnak. Az államosításkor volt 70 vidéki mentőállomással szemben ma 160 állomás működik hazánkban, három és félezer jól képzett dolgozóval. Valamennyi budapesti, minden jelentősebb iparvárosi rohamkocsi a legkorszerűbb mentőeszközökkel és életvédelmi készülékkel ellátott. Műszerek vérpótlás, újraélesztés céljára, vérkeringés, légzés előmozdítására, vákuumágy, amellyel szükség esetén a beteg teste teljesen rögzíthető, műtőasztal, műtőfelszerelés. (Egy eset a közelmúltból a fővárosban: egy terhes anya ablaktisztítás közben az emeletről lezuhant s a mentőautóban meghalt. Gyors császármetszéssel a kocsiban élő gyermek született!) Az URH-s, rádiósított mentőszolgálat nagy mértékben hozzájárult, hogy a múlt évi árvíz elleni küzdelemben, Szabolcs-Szatmár megyében — a fővárosi mentők részvételével — gyorsan, minden fennakadás nélkül bonyolódhatott le a betegek, az öregek kórházba és szociális otthonokba szállítása. Napjainkban átlag kilencszázszor cseng a budapesti mentők telefonja;mintegy kétszáz a helyszíni hívás, balesethez, rosszulléthez, hétszáz a betegszállítási kérelem. A teljes magyarországi autó- és repülőgép mentőhálózat a múlt évben, a sérültek és a betegek szállítása során, több mint 28 millió kilométer utat tett meg. A budapesti mentők közel 85 esztendős munkásságáról jelentős muzeális értékű anyagot is őriznek, a mentőegyesület alapítójának, Kresz Gézának legelső feljegyzéseitől, az első mentőnaplótól napjainkig. A sok-sok dokumentum hely hiányában a Szobi utcai mentőkórház raktárában ládákba csomagoltan várja, hogy ismét múzeumba kerüljön. A Markó utcai székházban erre a célra talpalatnyi hely sincs. A mentők bíznak abban, hogy a főváros a korszerű szakoktatáshoz is nélkülözhetetlen múzeum részére valahol legalább egy bolthelyiséget bocsájt rendelkezésre. 19