Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Mezei Gyula: A tanulóifjúság túlterhelése

A Bécsikapu Siklós László II város-A Várpalota A főváros díszvilágításának a története a század elejére nyúlik vissza. A város vezetői már akkor foglalkoztak a gondolattal, hogy a Parlamentet és a Jánoshegyi kilátót megvilágítsák, azaz éjszakára is láthatóvá tegyék. Elkészültek a tervek — de mindez terv maradt. A fontosabb épületek és épületegyüttesek díszvilágítására 1928—29-ben került sor. S hogy nosztalgiával emlékeznek rá az idősebbek, nemcsak azzal magyarázható, hogy ifjúságukat idézi vissza. A reflektorok valóban nagyteljesítményűek voltak, ha fényerejüket akkor még nem is használták ki oly mértékben, mint jelenleg. A második világháborúban, Budapest ostroma alatt a világító berendezések az épületekkel együtt megrongálódtak, vagy elpusztultak. Épségben egyetlen lámpa sem maradt, mert a reflektorok túlnyomórészt stratégiailag is fontos épületek közelében voltak. A díszvilágítás néhány évre megszakadt. Az újjáépítés tengernyi gondja közepette a felújításra nem kerülhetett sor; de már 1947-ben fölvetődött a gondolata. Először a hősi emlékművek előtt szerelték fel a reflektorokat. Mindenekelőtt ki-