Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Dr. Viszket Mihály: Százezrek a főváros vonzáskörzetében

CSEHSZLOVÁKIA még jelentős női munkaerőtartalékkal rendelkezett, ez azonban már megszűnt. A foglalkoztatottság színvonala i960 óta lényegesen emelkedett, mert az állami ipar az övezeten belül is — főleg Százhalombattán, Szigethalmon, Dunakeszin, Szentendrén, Budakalászon — gyors ütemben fejlődik. A negyedik ötéves tervidőszakban Pest megye legjelentősebb ipari beruházásai — így a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat bővítése, a Csepel Autógyár, a MÁV Fűtőház és Járműjavító, a Szentendrei Beton és Vasbeton Csőgyár, a diósdi Gördülőcsapágy Művek, a solymári Műanyagipari Vállalat, a kistarcsai és a budakalászi textilgyárak fejlesztése — a fővárost övező agglomerációban történnek. E nagyberuházások megvalósítására az 1971—75. években 15,3 milliárd forintot fordítanak. A nők nagyobbmérvű foglalkoztatására és — főleg a helyi iparban — a bedolgozói rendszer fejlesztésére is sor kerül. A vidékről naponta Budapestre ingázók száma 1968-ban — a helyzet lényegesen azóta sem módosult — 161 ezret tett ki, 15 százalékkal többet, mint 1960-ban. A női ingázók száma mintegy 20 ezerrel, a férfiaké 3 ezerrel emelkedett. A fővárosban foglalkoztatott nők közül minden kilencedik, a férfiak közül minden hatodik ingázó. A naponta bejárók közel 90 százaléka fizikai dolgozó. Az ingázók 63 százalékát az ipar, 15 százalékát a szállítás és hírközlés foglalkoztatja. Az építőipar, a kereskedelem és a nem termelő ágazatok részesedése egyaránt 6—7 százalék. A 25 km-nél rövidebb távolságról ingázók száma i960 óta egynegyedével nőtt, az 50 km-nél messzebbről ingázóké viszont mintegy 10 százalékkal csökkent. A népességszám és a munkaerőhelyzet távlati alakulása A budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepciójához végzett előreszámítások szerint mind Budapesten, mind a 45 településen a lakosság száma — főként bevándorlásból — tovább növekszik, de a népesség növekedésének üteme egészében véve fokozatosan mérséklődik. Ez a csökkenés nagyobb mértékű lesz Budapesten, mint az agglomeráció részét képező településövezetben. A városi életforma hatására Budapest környékén fejlett suburbia alakul ki. A IV. ötéves tervidőszakban 19 környéki település fejlődik igen erősen. Számítani kell arra is, hogy a főváros intenzív vonzáskörzetének határa tovább bővül. Egy évtizeden belül Érd lesz nemcsak az agglomerációs övezetben, hanem Pest megyében is a legnépesebb település. Gyors ütemben tovább növekszik Dunakeszi, Vecsés, Százhalombatta, Dunaharaszti és Gyál lakossága is. A lakónépesség számának várható alakulása Ezer fő Év eleje Budapesten A 45 településen Az agglomerációban 1976 1986 2,097 2,215 370 430 2,467 2,645 Index: 1976 = 100 106 116 107 A foglalkoztatottság struktúrájában — távlatban — változás várható. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak együttes száma Budapesten a IV. ötéves tervidőszakban már nem emelkedik, hanem a szelektív fejlesztésnek megfelelően lényegében stagnál. így az ipar aránya az összes népgazdasági ágazaton belül csökken. Nagyobb arányú növekedés a nem termelő (tercier) ágazatokban várható. A munkaképes korúak össznépességen belüli aránya Budapesten fokozatosan mérséklődik, jóllehet számuk kismértékben növekszik. Ezt a csekély növekedést nem emeli meg számottevően — a szükségletekkel összhangban — a munkaképes kornál idősebb aktív keresők létszámemelkedése, a munkaképes korú inaktív népesség számának csökkenése, de a főváros környéki települések munkaerőforrásának jelentékenyebb gyarapodása sem. A környéki településeken foglalkoztatottak száma — a korlátozó határozatok ellenére — főként az iparban és a nem termelő ágazatokban tovább növekedik. így, jóllehet az agglomerációs övezethez tartozó települések munkaképes korú lakossága bevándorlási különbözetből várhatóan nagymértékben emelkedik, a Budapestre ingázók számának növelésére nem lehet számítani. Budapest és vonzáskörzetének települései A népességi és munkaerő prognózisok szerint végeredményben Budapesten a munkaerőszükséglet távlatban is nagyobb arányú lesz, mint a terület lakosságából adódó munkaerő-forrás, ezért csak erőteljes intenzív fejlesztés esetén csökken a feszültség a főváros munkaerőellátásában. Közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztések A nagyvárosi munkahelyek száma gyorsabban növekszik, mint a helyben rendelkezésre álló munkaerőforrás, ezért a közlekedésnek a szállítási igényekhez mért fejlődése a megfelelő munkaerő-utánpótlás fő biztosítéka. A lakóhely és munkahely közötti hivatás-forgalom kulturált lebonyolítása elsősorban a tömegközlekedés fejlesztését, az eljutási sebesség és a hálózati kapacitás növelését teszi szükségessé. A Budapestre naponta bejárók kétharmada a MÁV vonalait veszi igénybe. A MÁVAUT járműveivel az ingázóknak mintegy 12, helyiérdekű vasúttal 11, autóbusszal 9 százaléka közlekedik. A MÁV tíz vonalával vesz részt az ingavándorforgalomban. A forgalmi igények kielégítése érdekében a fővárosba bevezető MÁV vonalakat dieselesítik, több vonatpár, illetve korszerű szerelvény beállítását is tervezik. Ezek 40—50 km/óra, sőt egyes vonalakon a 6c—70 km/óra átlagos utazási sebességgel fognak közlekedni. Budapest távlati közlekedésfejlesztési terve a hálózat funkcionális elrendezésével, a korszerű nagyteljesítményű (gyorsvasúti) pályák kialakításával, modern jármű-8