Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Dr. Viszket Mihály: Százezrek a főváros vonzáskörzetében

Dr. Yiszkei Mihály Százezrek a főváros vonzáskörzetében Budapest nagyvárosi fejlődése az utóbbi három generáció életében következett be és a legutóbbi 30 évben jutott odáig, hogy szükségessé vált a rohamosan fejlődött városkörnyék és a vonzást kifejtő nagyváros harmonikus együttélésének szabályozása. Budapesten már 1908-ban felvetődött Nagy-Budapest gondolata, de csak 1937-ben valósult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatáskörének kiterjesztése Budapest környékére a városrendezés és építésügy kérdéseiben. E környék az azóta — 1950-ben — Budapesthez csatolt 7 megyei jogú városon és 16 községen kívül további 23 településsel bővült. A polgármester 1942. évi javaslata a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét további 88 községre — a főváros egész védőövezetére — kívánta kiterjeszteni. Ez azonban nem valósult meg. Az előzőekből adódóan 1945—1960 között a városkörnyék városrendezési és építészeti kérdéseinek és a főváros fejlesztésének összehangolására nem nyílt kielégítő lehetőség. Az 1960-ban jóváhagyott általános városrendezési terv felülvizsgálata is szükségessé vált. Budapest és környéke felülvizsgált általános rendezési tervét a Kormány az 1971. év elején hagyta jóvá. Az elmúlt években az Országos Tervhivatal, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium részéről is fokozódott az érdeklődés a főváros környékének helyzete, távlati fejlesztése iránt. Ez is indokolja, hogy a Fővárosi Tanács és Pest megye — az érdekelt főhatóságokkal koordináltan — az elkövetkező időszakokban behatóan foglalkozzék a budapesti agglomeráció kérdéseinek vizsgálatával. A budapesti agglomeráció fejlődése, jelentősége E problémák nem újkeletűek, jelentőségük azonban egyre fokozottabb, és a város további fejlődése tekintetében is mindinkább meghatározó jellegű. Jellemző, hogy egy évszázaddal ezelőtt hazánk lakosságának csak 12,6%-a lakott a fővárosban és környékén, ma viszont ez az arány már 23% fölé emelkedett. Budapest sajátos helyzete, társadalmi-gazdasági növekedése, az ország gazdasági és szellemi életében megnyilvánuló túlzott koncentráltsága a pestkörnyéki agglomeráció fejlődését is meggyorsította. Ha a főváros körüli agglomeráció nem kifejezetten ipari bázison jött is létre — mert növekedését nagymértékben befolyásolta a telepítésre kedvező természeti-gazdasági, földrajzi és közlekedési helyzet is—, fejlődése már nagyrészt az ipari és gazdasági bázis következménye. Az agglomerálódás fokozódását mutatja, hogy Budapest vonzáskörzete mind nagyobb távolságra, mind több településre kiterjed. Ahogy ugyanis a két évtizeddel ezelőtti egyesítéssel az akkori fővárost övező települések a város-határon belüli területté váltak, nemcsak a csatolt városrészek ellátottsági színvonalának javítása gyorsult meg, hanem a mai Budapest körüli községgyűrű népességgyarapodása is. A budapesti agglomeráció területfejlesztési kérdéseivel mind a fővárosi, mind a Pest megyei párt és tanácsi szervek már mintegy másfél évtizede egyre intenzívebben foglalkoznak. Ennek megfelelően a főváros 1955-ben elkészített általános városrendezési tervét is már ki kellett egészíteni a főváros környékének hasonló jellegű tervével. Budapest közeli környékét a Kormány 1027/1960. (XI. 4.) sz. határozata 64 településben határozta meg. Ez, a főváros határától mintegy 15 km-es övezetben lényegében két községsorra kiterjedő terület a főváros munkaerőszükségletének legjelentősebb forrása lett. Az elmúlt évtized második felében — a gyorsabb ütemű urbanisztikai fejlődés következtében — különösen előtérbe került az agglomeráció-kutatás, főleg Budapest és vonzáskörzete helyzetének vizsgálata, fejlesztése. A vizsgálatok feltárták e terület gazdasági-társadalmi problémáit, és kialakították a következő tervidőszakban megvalósítható koncepciókat. Megnehezíti a fejlesztést, hogy Budapestet, az ország legfejlettebb települését a lakossági ellátó hálózatok szempontjából igen kedvezőtlen helyzetű település-gyűrű veszi körül. Évek óta ugyanis Pest megyében — az ország e legsűrűbben lakott megyéjében — a legkevesebb az egy lakosra jutó kommunális beruházás, legmagasabb az egy körzeti orvosra jutó lakosság, a legcsekélyebb a gyógyintézeti ágyellátás. Elmaradott az oktatási és népművelési hálózat, számos településen — az agglomerációban is — hiányoznak a színvonalas gyermekintézmények és nem kielégítő a megyei kulturális ellátottság. E hátrányos körülmények megszüntetésére az elmúlt és a jelenlegi ötéves terv jelentős beruházásokat irányzott elő. Ennek hatására megváltozik a megye arculata; a megyei intézményhálózat fejlesztésével a fővárosra háruló ellátási terhek is várhatóan mérséklődnek. Meggyorsul e területeknek — az ország központi körzetének — fejlődése azáltal is, hogy a területi tervezés szempontjából Budapest és Pest megye egységes gazdasági körzetet képez. E központi körzeten belül szakemberek széles körű bevonásával készül a fővárosi agglomeráció fejlesztési terve, szoros összhangban a népgazdaság hosszú távú tervével. E koncepciókban Budapest környéke a tényleges vonzásnál kisebb körre szűkül. Eszerint — az újabb vizsgálatok megállapításaival összhangban — 45 környező települést tekintünk a budapesti agglomerációhoz tartozónak. Ezek azok a települések, amelyek fejlődésükben a fővárossal való szoros kapcsolat hatását mutatják, és Budapest közvetlen környékének tekintendők. A 45 település területe 1143 km2

, a főváros területével együtt 1669 km2

. (Az övezet településeit és az 1970. január x-i népszámlálás szerinti jelenlevő népességszámot a térkép tartalmazza.) A 45 településen tehát, amely a főváros 1970-ben jóváhagyott általános rendezési terve szerint is Budapest környékeként szerepel, 330 ezren élnek. így a fővárosban és vonzáskörzetében lényegében az ország népességének egynegyed része tömörül. A fővárost a 45 településen kívül egy második — külső környékének tekinthető — településgyűrű is körülveszi. Ehhez a területhez, amely a Budapestre naponta történő ingázás jelenlegi határa is, a 45 környező településen kívül további 113 település, köztük 10 Fejér és 2 Bács-Kiskun megyei község tartozik. Mivel a fejlesztési kérdések megítélése a Budapesthez közvetlenül csatlakozó agglomerációs gyűrűben eltér a távolabbi vonzáskörzettől, a továbbiakban a főváros és az ahhoz szorosan kapcsolódó települések problémáival, fejlődésük gazdasági lehetőségeivel foglalkozunk. A budapesti agglomerációhoz tartozó települések megoszlása népesség-kategóriák szerint Népesség-kategóriák A települések száma Népesség-kategóriák 1949 i960 1970 Népesség-kategóriák január 1. 2000 fő vagy annál kevesebb 14 9 6 2001 — 5000 fő 17 17 15 5001 — 8000 fő 7 7 8 8001 — 10 000 fő 3 5 4 10 001 — 15 000 fő 3 5 8 15 001 — 20 000 fő i 1 3 20 ooo-nél több fő -1 1 Együtt: 45 45 45 A főváros árnyékában főleg a Budapest—Vác vonal mentén, a Csepel-sziget északi részén és a gödöllői dombok nyugati részén gyorsult meg az utóbbi években az agglomerálódás. Ezeken a külterjesen épült, kertes-családiházas településeken elsősorban a fővárossal viszonylag jó közlekedési kapcsolat a beáramlást elősegítő erő. A népesség számának alakulása A budapesti agglomeráció településeinek népességgyarapodási aránya az országon belül már a felszabadulást megelőzően is kiemelkedő volt. Amíg az 1910—1940 közötti 30 év alatt az ország népességszáma 6