Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: Búcsú a középkor Budájától

A főváros életéből Tíz év alatt 3330-an haltak meg Budapesten közlekedési baleset következtében, míg a megelőző tíz évben (1950 —1959) 2816-án. Különösen meg­döbbentő az utóbbi két esztendőben tapasztalt növekedés. Az 1950 — 1959 közötti átlaghoz vi­szonyítva 1968-ban mintegy 156, az elmúlt évben mintegy 164 százalék volt a közlekedési baleseti halálozás gyakorisága. A szomorú statisztikából kitűnik, hogy az utóbbi tíz évben 1243-an gép­kocsi-baleset, 493-an motorkerékpár-, 471-en vo­nat-, 658-án villamos-, 158-án HÉV-, 43-an troli­busz-, 74-en kerékpárbaleset következtében vesz­tették életüket, 190-en pedig egyéb jármű-baleset miatt haltak meg. Legnagyobb mértékben, mint­egy 100 százalékkal, a motorkerékpár baleset miatt elhaltak száma növekedett. A gépkocsi-balesetek halálos áldozatainak száma mintegy 85 százalékkal emelkedett a megelőző tíz évhez viszonyítva. Százezer lakosonként mintegy 17-en közlekedési baleset miatt vesztették életüket az elmúlt tíz esztendőben. Űj természettudományi kar épül Budapes­ten a leendő fizikusok, kémikusok, biológusok és matematikusok számára. 1973-ban kezdődik az építkezés; a nyitás az ötödik ötéves terv végére várható. Az új egyetemi épület 2200 hallgató ok­tatására alkalmas, s 12 hektárnyi területre ter­vezték. Végleges helyéről még nincs döntés; vagy az Örs vezér téri metró-végállomásnál, vagy a lágymányosi Duna-parton, a Petőfi-híd és a Déli összekötő vasúti híd közötti területen építik. Az utóbbi javaslatnak több híve van a szakem­berek körében, mert a Műszaki Egyetem szom­szédságában nagyobb lehetőség nyílna a termé­szettudományos és a műszaki képzés összehango­lására. A Fővárosi Tanács V. B. a lakótelepi épít­kezések óvodai járulékának normáját felemelte: a korábbi 75 helyett 1000 lakás után 100 óvodai hely létesítését határozta el. Emellett szorgalmaz­zák a budapesti üzemek, vállalatok részvételét az óvodai fejlesztésben. Az új óvodák nevelőgárdájá­nak biztosítása is gond: 1500 új óvónőre van szük­ség. Jelenleg a fővárosban több mint 300 képesítés nélküli óvónő dolgozik, ezért a Fővárosi Tanács a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértés­ben rendkívüli intézkedéseket határozott el. Pél­dául alkalmaznak érettségizett, óvónői pályára alkalmas fiatal lányokat, akik felvételi vizsga nél­kül két év alatt — munkaviszony mellett — óvónői képesítést szerezhetnek. Az 1970-es nagy árvíz károsultjainak a bu­dapestiek 86,5 millió forint közvetlen anyagi tá­mogatást adtak. Az összegyűjtött használati tár­gyak értéke meghaladja az 52 millió forintot. Na­gyon sok ruhanemű, cipő, takaró, ágynemű, bú­tor, több száz faház, lakókocsi, televízió, rádió érkezett a fővárosból az árvíz sújtotta területekre. A budapesti vállalatok és intézmények fejleszté­si és részesedési alapjuk, illetve költségvetésük ter­hére 500 millió forintot meghaladó összeget aján­lottak fel. A Belvárosban 23 oktatási intézményben vizsgálta meg a tanács a kerületi pedagógusok élet- és munkakörülményeit. A pedagógusok 80 százaléka a felszabadulás után szerzett diplomát. Legtöbbjük nő. A negyvenévesnél fiatalabbak körülbelül 30 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Megállapítja a vizsgálat, hogy a nevelő munka anyagi elismerése nem megfelelő, átlagjövedelmük nincs arányban társadalmi helyzetükkel, felelőssé­gükkel. A kerületi tanács az elmúlt három eszten­dőben 17 pedagógus-család lakáshelyzetét oldotta meg. Az általános iskolákban javultak a munka feltételei, megszűnt az osztályokban a zsúfoltság, az átlaglétszám 26 gyerek. A középiskolákban vi­szont romlottak a munkakörülmények. Általában 40-nél magasabb az osztálylétszám, s a pedagógu­sok munkáját még mindig hátráltatja, hogy sok a felesleges és túlméretezett adminisztráció. Szük­ség lenne az iskolákban olyan helyiségekre, ahol a tanárok az óraközi szünetekben, a szabad órákban, a tanítás utáni időben dolgozhatnának, felkészülhetnének a tanítási órákra, dolgozatot javíthatnának, pihenhetnének. A tanári szobák ugyanis zajosak és zsúfoltak. Nyilvános ötletpályázat útján a lakosságot is bevonta a Fővárosi Tanács V. B. a Margitsziget jövőjének kialakításába. A pályázatra 25 felhasz­nálható pályamű érkezett, s bár közülük egyet sem lehet változtatás nélkül megvalósítani, azért sok érdekes javaslatot tartalmaznak. Egyebek kö­zött amatőrfilmklub, kamara- és koncertterem, modern olvasó- és bridzsterem nyitását javasolják. Felvetődött egy Margitsziget Múzeum gondolata is. Egy másik ötlet: a víztornyot kilátóként is fel lehetne használni, mert tetejéről gyönyörű pano­ráma nyílik a fővárosra. A Vörösmarty mozi he­lyett a hídfeljáróhoz közelebb egy új szabadtéri filmszínház nyitását javasolják. A pályádat első díját a zsűri nem adta ki. A Terézvárosban az épületek összevont gondnokságai lelkiismeretesen, jól látják el fel­adatukat, a házakban rend és tisztaság van — ál­lapította meg a kerületi tanács. A lakók általában elégedettek a házfelügyelők magatartásával és munkájával. A kedvező tapasztalatok alapján az év végéig 49 épületben további hat felügyelőséget hoznak létre. A tömbfelügyelőségeket folyama­tosan szervezik, s a Terézváros épületeinek mint­egy 70 százaléka, csaknem 25 ezer lakás a tömb­rendszerhez tartozik majd. Pest megyében a negyedik ötéves tervben 36 ezer új lakást terveznek. Ebből 27 ezerhez az OTP hitelt nyújt. A Takarékpénztár erre a célra rekordösszeget szán: 1,8 milliárd forint kölcsön hitelezését határozta el. Az állami erőből készülő lakások többsége a városi lakótelepeken, a taka­rékpénztári kölcsönnel támogatott társasházak pe­dig a fővárost körülvevő agglomerációs övezet­ben épülnek. Budapesten 180 ezer gépjármű közlekedik. Tavaly 1730 millió, azaz naponta négy és fél mil­lió ember utazott a villamosokon és az autóbu­szokon: 159 millióval több, mint négy éve. A szociális otthonok nagy része egykori föl­desúri kúria, vagy — főleg a fővárosban — vala­mikor volt szegényház. Az utóbbi tíz évben kezd­ték a hálózat modernizálását. Az intézmények többsége azonban még így is elavult, nem nyújt módot az idős emberek gondos egészségügyi el­látására. Az Egészségügyi Minisztérium ezért el­határozta, hogy létrehoz egy országos módszer­tani szociális otthont, amely tudományos bázisa lehet a gondozási formák továbbfejlesztésének. Építésére közös pályázatot hirdetett az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztériummal. 22 fővárosi gyártelep, gyáregység települt vidékre az elmúlt négy év óta; további tizen­egy megkezdte az átköltözést. A Gazdasági Bi­zottság ismét foglalkozott a vidéki ipartelepítések helyzetével, a kormány pedig határozatot hozott, hogy meg kell bírságolni azokat a vállalatokat és személy szerint azokat a vállalati vezetőket, akik áttelepülési kötelezettségüknek nem tesznek ele­get. A kormány a következő öt évre 800 millió forintot bocsátott a fővárosi tanács rendelkezésé­re, s a megyei tanácsok is tetemes összegekkel ren­delkeznek az ipartelepítések támogatására. 1971 és 1975 között újabb 75 fővárosi üzem, gyáregy­ség, telephely költözik negyven vidéki városba és községbe. Mintegy 240 millió forintot fordít a jövendő öt évben Budapest közművelődési hálózatának fejlesztésére a Fővárosi Tanács. A főváros negye­dik ötéves tervében kiemelt helyen szerepelnek a kulturális célú előirányzatok. Jelenleg 220 ilyen intézményt tartanak számon, de közülük mind­össze 15 felel meg a művelődési központ, 30 a művelődési ház és 19 az úgynevezett klubkönyv­tár funkciójának. A fejlesztést sürgőssé teszi, hogy tavaly a művelődési házak például 9 millió láto­gatót fogadtak, s ez a szám évente több tízezerrel emelkedik. Az 1971—75-ös időszakban a zuglói Örs vezér téri, a kelenföldi, valamint az újpalotai lakótelepeken épülnek a népművelés számára mo­dern otthonok. A cigánylakosság szociális és kulturális helyzete folyamatosan átalakul Pest megyében. Az egyik legfontosabb teendő a cigánylakosság (17 — 18 ezer cigány él a megyében) lakáshelyzeté­nek megoldása. A megyében 716 cigánytelepi putrilakást tartanak nyilván, ezeket 1980-ra meg­szüntetik. örvendetes, hogy az idén a munkaké­pes korú férfiak 75 százaléka már rendszeresen, 15 százaléka pedig időszakosan dolgozik, s egyre növekszik a munkát vállaló nők száma. Egy hónapon át tartó felmérés kezdődött november elsején: mintegy 500 védőnő töltött ki kérdőíveket; feljegyezték az egy éven aluli cse­csemők pontos adatait, érdeklődtek a terhesség, a szülés körülményeiről, a csecsemők már lezaj­lott, esetleges betegségeiről. írásban kérték az édesanyákat, adott időpontban vigyék be gyerme­küket a körzeti gondozóba, hogy ott pontosan megmérjék a kicsik súlyát, magasságát, vállszé­lességét, mellkasának kerületét. A fővárosban jelenleg 22 ezer egyévesnél nem idősebb csecsemő van, s remélhető, hogy mintegy húszezer gyermek adatait lehet majd összesíteni. Ebből választanak ki statisztikai módszerekkel egy kisebb csoportot, amelynek fejlődését néhány éven át, majd még egy kisebbet, amelyét 18 éves korig rendszeresen ellenőrzik. Tudomásunk szerint a budapesti­hez hasonló nagyszabású csecsemő-felmérés még nem volt sehol a világon. 46

Next

/
Thumbnails
Contents