Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Radnai Lóránt: A Március 15. tér

A szószék. Részlet A bal oldali homlokzaton he­lyezték el 1905-ben Holló Barnabás kiváló domborművét, melyet az ár­vízi hajósnak, gróf Wesselényi Mik­lósnak emlékére készített. A szentély déli oldalán emelt egyet­len torony igen értékes művészi alko­tás. Szobrászati munkáit Szandház Károly és Ferenc készítették. Jelen­legi sisakja sóskúti kőből készült, 1859 — 63 között, Wieser Ferenc építész tervei szerint. A barokk építőmesterek a közép­korban elterjedt oszlop- vagy pillér­sorral elválasztott többhajós rend­szerrel ellentétben tágas, egységes belső tér kialakítására törekedtek, amely alkalmas a pap és a hivők kö­zötti bensőséges kapcsolat megte­remtésére. A ferenc-rendi templom is hosszhajós elrendezésű, világos, egységes, impozáns hatású. A temp­lom egész hossza 51,75 m, szélessége a kétoldalt nyíló kápolnákkal együtt 22,75 ni. Szentélye 15 m hosszú és 9,50 m széles. A hosszhajóból két­oldalt három-három kápolna nyílik, fölöttük nyílt galéria fut végig. A szentélyt diadalív választja el a hajótól. Az előcsarnokot és a mellette levő két kápolnát keresztboltozat A szószék fedi. A változatos elrendezésű fal­kiszögellések, kiugró párkányok moz­galmassá teszik a belső teret; s ugyan­ezt a hatást tovább fokozzák az arany, a pirosas, a kék és sárgás szí­nezések. A barokk a derült öröm kifeje­zésére törekszik. A középkori misz­tikus félhomályt száműzve, a nagy, szegmentíves ablakok bő sugárzás­ban engedik be a napfényt. A fény és árnyék váltakozása festői hatást eredményez a templombelsőben. A szentély alatti kriptába — mely feltehetően a török kori mecset, egyik része pedig a régi ferences templom maradványa — minden rendű és rangú ember temetkezhetett. Törté­nelmi jelentőségű az a fehér már­ványkőlap, mely egy üres, befalazott sírfülkét jelöl. Itt helyezték el titkon, 1849. október 6. éjszakáján ideigle­nes nyugalomra gróf Batthyány La­jos, a vértanúhalált szenvedett első felelős magyar miniszterelnök tete­mét; itt pihent 1870. június 9-ig, amikoris nemzeti gyászünnepséggel temették el a Kerepesi úti mauzóle­umban. A templom berendezése, felszere­lése különböző időkből származik. A főoltárt 1740-ben Grassalkovich Antal adományozta. A fából készült barokk oltárépítmény középső fülké­jében a névadó Szent Péter kőszobra áll. Felette a Grassalkovich család címere, afölött istenszemmel díszí­tett oromzat emelkedik. Az oszlopok között négy szent kőből, illetve fából faragott szobrát helyezték el. Az ol­tárasztalt és a tabernakulumot fehér carrarai márványból faragta Szabó Antal szobrász, 1895-ben. Az egymással szemben nyíló nyolc kápolna mellékoltárainak fel­építése és díszítése páronként nagy­jából azonos. A Szent Anna kápol­nából nyitott lépcső vezet a hajó egyik pillérén levő szószékre. Korin­thusi fejezetű oszlopocskákkal osztott mellvédjén a tizenkét apostol fából faragott szobra, a szószék volutákkal díszített csúcsán Mózes-tábla. A hajó bejárati részén a két XVIII. századi barokk stallumot faragványok díszí­tik. Magas támlájukat dombormű je­lenetek töltik ki. A hajó négy padso­rán a stallumokéval megegyező dí­szítéseket találunk. A sekrestyében nagy, barokk tölgyfaszekrény áll; a felső rész ajtajain félalakos képek so­rakoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents