Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Radnai Lóránt: A Március 15. tér

Tahin Gyula fotói n ferenciek barokk temploma A belvárosi ferenc-rendi templom a XVIII. század elején épült barokk templomaink közül az egyik legjelesebb műalkotás. Jelen ismertetésünket Szabó Erzsébetnek a Műemlékeink sorozatban megjelent könyvecskéjére alapozzuk, melyben a szerző szakszerűen, részletesen elemzi a templom építészeti és művészeti értékeit. * A templom története a XIII. század közepéig nyúlik vissza. A ferences rendnek IV. Béla országszerte építtetett kolostorokat, templomokat. A tatárjárás után a rend Pesten is alapított kolostort, majd templomot. A gótikus templom 1250 — 60 között épült, a jelenleginek a helyén. 1526-ban, amikor a törökök felgyújtották Pestet, leégett. 1537-ben újra felépítették. Ám 1541-ben, Pest megszállásakor, elvették a ferencesektől a zárdát, templomukat pedig dzsámivá alakították át. A török kiűzése után, míg új építkezésre gyűjtötték a pénzt, a ferencesek az átalakított dzsámit használták. A mai templom alapkövét 1727-ben tették le. Hosszú ideig épült; az építész és a közreműködő mesteremberek neve ismeretlen. A felszentelés ünnepélyes keretek között, 1743-ban történt. Napjainkig jóformán semmit sem változott a templom külső képe. A homlokzaton elhelyezett szobrok és díszek is korabeliek. A nemes, egyszerű homlokzat három vízszintes és függőleges részre tagolódik. A középső mező legdíszesebb része a kapu. Mindkét oldalát egy-egy kocka alakú lábazaton álló oszlop és félpillér keretezi, korinthusi fejezettel. A bejárat fölött a Ferenc-rend címere: két sebzett kezű, keresztbe helyezett kar. A kapu feletti kődombormű a kereszt súlya alatt eleső Krisztust ábrázolja. A kapu vonalát követő, hajlított párkány közepét a Madonna, széleit két angyal könnyed kőszobra díszíti. A homlokzat középső részén hatalmas ablak, két oldalán kereteit fülkékben Szent Antal és Szent Ferenc kőszobra. A homlokzat felett emelkedő attika közepén, fülkében, a templom névadójának, Szent Ferencnek a kőszobra áll. Az attika sarkain három püspöknek és Szent Rókusnak különféleképpen elhelyezett szobrai fokozták a homlokzat magasbatörő lendületét — azonban ezeket a szobrokat, leromlott állapotuk miatt, 1969-ben eltávolították. Reméljük, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség mielőbb gondoskodik restaurálásukról! A díszes barokk kapu A Ferenciek tere 1840 körül