Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - Budapesti boltok

UUISIER Szelényi Károly felvétele lül a fele készül el. Építenek köré egy több ezer autót be­fogadó parkírozóhelyet is. Az üzlethálózat bővítésénél figyelembe kell venni a lakás­építés terveit. A negyedik öt­éves tervidőszak 60 ezer állami és szövetkezeti lakása körülbe­lül 80 ezer négyzetméternyi üz­letet kíván. A tervek szerint verseny-tárgyalásokon értékesí­tik majd az elkészült üzlethá­zakat. Az így befolyt összegből azokat a területeket látják majd el bolttal, ahol nagy távolságban lehet csak beszerezni a legszük­ségesebb élelmiszereket és ház­tartási cikkeket. Az állami lakó­telepeken kívül a társasházakból alakuló épületcsoportok húsz üzletház építését követelik meg. A Belvárosban, mint arról már szó esett, felépül a modern áruház. Alapterülete 30 ezer négyzetméter lesz, vagyis körül­belül népstadionnyi. A közel­múltban kezdték el bontani a Váci utca földszintes házait. Ide épül — mint arrról már a sajtó többször számot adott — az új üzletközpont. A XIII. kerületben, a Lehel út és a Róbert Károly körút sarkán emelkedik majd Budapest első olyan lakberendezési áruháza, amelyben be lehet majd mutatni valamennyi forgalomban levő bútort. A világvárosokban min­denütt állnak ilyen „otthon­áruházak". A lakáskultúra fej­lődése, a lakásépítés üteme meg­követeli, hogy nálunk is legyen olyan hely, ahol a vásárló min­dent megtalálhat és ne kelljen az egész várost bejárnia egy fekvőhelyért. Impozáns bevásárló­központ Lágymányoson Az ABC-áruházak hálózata egyrészt a külső körutak for­galmi csomópontjaiban, más­részt a metróvonal állomásainál épül. A város kereskedelmével foglalkozó szakemberek — fi­gyelembe véve a külföldi tapasz­talatokat — úgy vélik, hogy a külső kerületek lakói egyre in­kább metróval járnak bevásá­rolni. Ezekben a hatalmas áru­házakban (amelyek mindegyike mindössze egyharmaddal lesz kisebb a belvárosi üzletközpont­nál) minden megtalálható lesz. Ez végső soron ugyancsak az üz­lethálózat helyzetén javít; hi­szen ha egy helyen lehet vásá­rolni, akkor megszűnik a kisebb boltokban a város központjában a tolongás. Ezt szolgálja a lágy­mányosi bevásárló központ épí­tése is. Az eredetileg vásárvá­rosnak szánt területen épül majd az az áruház-csokornak nyugodtan nevezhető építmény­halmaz, amely elsősorban a gép­kocsival rendelkezőket szol­gálja ki. Mint a fenti adatokból látható, gyökeresen átalakul a főváros kereskedelme, s valószínűleg megváltoznak vásárlási szoká­saink is. Ezek átalakítása talán a legnehezebb feladat. De egy „forradalmon" már átestünk. Megszoktuk és megszerettük az önkiszolgáló boltokat. Pedig nem is olyan régen, öt-hat évvel ezelőtt, háziasszonyaink nagy­része még nem szívesen ment be ezekbe a nagy, sokkal inkább áruházra, mint boltra emlékez­tető üzletekbe. Megfiatalodnak az öreg piacok és csarnokok Elsősorban a magánkereske­dők őrzik majd a jövőben is a régi fűszerüzletek, zöldségesek, hentesek hagyományait. Meg­maradnak ezek a boltok, de fel­adatuk elsősorban az, hogy a ke­reskedelem fehér foltjain segít­senek. Bár a kereskedelem szak­emberei érdekes tendenciára figyeltek fel. A magánkereske­dők igen szívesen nyitnak üzle­tet a nagy áruházak mellett, vagy a vásárcsarnokokban. Te­hát ott, ahová az állami kereske­delem mammutjai amúgy is vonzzák a vásárlók tömegeit. Szép, de drágább áruikkal igazi konkurrenciát jelentenek a szö­vetkezetek és az állami vállalatok számára. Külterületen meg a kis vegyeskereskedés a kifizetődő: ahol zöldség épp úgy kapható, mint cukor, textil, mosószer vagy háztartási szerszám. A fő­városi trafikok is hasonló útra léptek. A cigarettán kívül bo­rotvapengéket, ajándéktárgya­kat, játékokat és rengeteg bóv­lit kínálnak. Kicsit nagyapáink bevásárlá­sait idézik a piacok és a csarno­kok is. Nagy részük azonban az elkövetkezendő időben meg­újul. Rájuk is fér, hiszen koruk 70-80 esztendő és állapotuk nem teszi lehetővé a kulturált áru­sítást. A legtöbb piac és csarnok korszerűsítése, átépítése szo­rosan összefügg a városrende­zési tervekkel. A Batthyány té­ren, ahol a főváros egyik legna­gyobb forgalmi központja ala­kul ki, a csarnok épületén belül ABC-áruház és iparcikk kis­áruház épül. Városrendezési okok miatt lebontják a Kerepesi út és a Hungária körút sarkán levő elárusító-pavilonokat. A he­lyükön a városképbe illő fedett piacot emelnek. A város egyik legcsúnyább piacát Óbudán át­építik. Kibővítik a Fehérvári úton levő piacot is, amelynek zsúfoltsága még a tanácsi be­számolók józan megfogalmazása szerint is: „tarthatatlan". Áruházak, bevásárlóközpon­tok, új üzletek és csarnokok: így fest Budapest kereskedel­mének jövője. S amíg a tervek megvalósulnak? Addig nincs más hátra, mint lehetőleg türel­mesen tolakodni a boltokban — és jó idegekkel tölteni azt a napi egy t3rát, amennyit egy-egy háziasszony átlagosan a háztar­tásban szükséges cikkek beszer­zésére fordít. K. A. 19

Next

/
Thumbnails
Contents