Budapest, 1971. (9. évfolyam)

7. szám július - Urban Hansenfőpolgármester: Koppenhága, a nagy lehetőségek városa

Koppenhága -a nagy lehetőségek városa A „Budapest" számára írta: Urban Hansen, Koppenhága főpolgármestere Absalon püspök, dán államférfi 1167-ben építtette az Öresundnál — a Baltikum behajózási tengerén — a „Havn" nevű várat, hogy biztosítsa a békés kereskedelmet az Öresund mindkét partján (Koppenhága dán neve Köbenhavn, ami kereskedelmi kikötőt jelent). Absalon püspök aligha sejtette, hogy a kis püspöki vár egy nagy fővárossá és nemzetközi várossá: a mai Koppenhágává fog fejlődni. A történelmi múlt A város rendkívül jó fekvése az Öresund behajózási pontján, Skandinávia és a kontinens közötti nemzetközi főútvonalon évszázadokon át igen kedvező feltételeket biztosított a városnak és polgárainak. Ám ezeknek a lehetőségeknek a megvalósításáért mindig keményen meg kellett küzdeni! A város, éppen kitűnő fekvése miatt, gyakran került veszélybe, s lakosainak sokszor kellett megvédeniük magukat kívülről jövő támadások ellen. Pestis és dögvész is pusztított a városban. Három nagy tűzvész egész városnegyedeket hamvasztott el. Koppenhága mégis meg tud:a őrizni múltját; a mai látogató megtalálja itt múlt és jelen keverékét, sőt, bepillantást nyerhet a város jövőjébe is. Különös öröm számomra, hogy bemutassam városomat Budapest polgárainak, már csak azért is, mert történelmünknek vannak bizonyos közös vonásai. Koppenhága 1658-ig Dánia közepén feküdt, mivel Svédország déli része is dán terület volt. 1658 óta az államhatár közvetlenül a város kapujánál, az Öresund hosszában húzódik. Ez természetesen kemény csapást mért a városra —, de polgárai minden időben megvédték az ellenséges támadásoktól, s nem hagyták magukat befolyásolni állampolitikai eseményektől. Ha a lakosság nem végez olyan céltudatos, áldozatkész munkát, akkor Koppenhága bizonnyal eltűnt volna az ismeretlenség homályában — de legalábbis elveszítette volna pozícióját. Ám Koppenhága mindvégig Dánia vezető városa maradt. A magyar főváros hasonló módon élte át az első világháború után az ország államterületi felosztását; a második világháború alatt pedig súlyos pusztulások érték Budapestet. Az Önök szép városában tett látogatásomkor alkalmam volt meggyőződni arról, hogy Budapest polgárai — akárcsak a koppenhágaiak annakidején — nagy erőfeszítéseket tettek városukért. Felépítették, ami romokba dőlt, és megerősítették a város pozícióját. Ezt az alkalmat is szeretném felhasználni arra, hogy további sikeres előrehaladást kívánjak Önöknek! Visszatérve a mi városunkhoz: Koppenhágának vannak tehát fényes —, de vannak árnyas oldalai is. És még ma is nagyon sok a megoldatlan problémánk. Az előnyös földrajzi fekvés kötelez is! Nevezetesen, a városfejlesztés és a versenyképesség terén kell előrelépnünk ahhoz, hogy le ne maradjunk a modern társadalom követelményei mögött. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném: a koppenhágaiak mindig azt az elvet vallották, hogy mindenkivel olyan jóbaráti viszonyt, olyan jó kapcsolatokat kell teremteni, ami egyáltalán lehetséges. Koppenhága mindig a békés világállapotok harcosa volt és marad — egy kicsit talán „városegoista" okokból is —, mert csak békés körülmények között tarthatja fenn jó kereskedelmi kapcsolatait, amelyek a város boldogulásához nélkülözhetetlenek. Ha a térképre tekintünk, rögtön feltűnik, hogy Koppenhága mintegy összekötő kapocs a kontinens és a skandináv félsziget között. A város ilyen előnyös fekvése nagy kötelezettségeket is ró ránk. Nagy és folyamatos beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a városlakók növekvő igényeit is kielégíthessük, ugyanakkor eleget tegyünk azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek, melyek Koppenhágát és az egész Öresund-régiót terhelik. Első helyen kell talán megemlítenem, hogy a város igen nagy szerepet játszik a skandináviai turizmusban. Nemcsak a Skandináviába vezető turista forgalom átmenőhelye, hanem igen sok turista számára az utazás célpontját jelenti. Talán éppen Önök előtt nem kell részleteznem, milyen megterhelést jelent ez a hotel-kapacitásnak. És be kell vallanunk, máris jóval több szállodára lenne szükség Nagy-Koppenhága területén. Lakáshiány — hotelhiány Ugyanakkor még mindig lakáshiánnyal küszködünk. Ennek sok oka van; a többi között például az, hogy a közgazdasági szervek közhivatali, kisipari stb. építkezéseket szorgalmaznak, lakásépítkezés helyett. Továbbá: a még rendelkezésre álló, amúgyis kevés beépítetlen telket gazdasági célokra — nemzetközi üzleti létesítmények, bankok stb. építésére — szeretnék felhasználni. Holott a meglevő kb. 10