Budapest, 1971. (9. évfolyam)

6. szám június - Gerő Győző: A török városkép kialakulása

Buda látképe 1685. (Manhestein tollrajza) mivá alakították át. A chátib számára szószéket és mihrábot csináltak, az isteni kinyilatkoztatás olvasói számára emelvényt készítettek, lámpákat aggattak fel s a többi szükséges kellékkel is fölszerelték ... Az említett napon az egész müszülmán hadsereg sírt örömében azért, hogy míg a tegnapi napon ama templom a hitetlenség festményeivel volt tele, ma már a paradicsomhoz hasonló dzsámivá alakult át és a Korán olvastatott benne . . ." A templomok belső felszereléseit — köztük a padokat io - eltávolították és a mekkai irány megjelölésére imafülkét — mihrábot — vágtak a falba. A lemeszelt falakra Korán idézeteket festettek, a padlót pedig szőnyegekkel fedték be. Meghagyták a karzatot az előkelők számára, míg a kórust a nők részére tartották fenn. A toronyból levették a harangokat, mivel erre a muzulmánoknak nem volt szüksége. Magát a tornyot minárénak használták — rendszerint arra fából egy körerkélyt építve —, amelyről napjában ötször harsant fel a müezzin imára hívó, hosszan elnyújtott éneke. Csúcsáról a keresztet levették s annak helyére a félholdat tűzték. Szulejmán khán budai dzsámiját a kezdeti átalakítást követő időkben többször is javították, illetve részben átformálták. így tudjuk azt, hogy a déli homlokzaton és a szentélyen levő nagyméretű gótikus ablakait megszűkítették és helyébe szamárhátíves ablaknyílásokat készítettek. 1559 végén az ablakok beüvegezésére 100 akcsét költöttek. 1572-ben a dzsámi tetőfedését ólomlemezekre cserélték ki. A templomnak a múlt század végi Schulek-féle nagyarányú átalakítása alkalmával e török részletek előkerültek ugyan, de a gótikus architektúra helyreállítása során teljesen megsemmisültek. A többi templom is hasonló sorsra jutott. A magyar királyok hajdani házikápolnáját Szeráj dzsámi néven ugyancsak dzsámivá alakították, s ez lett a sorsa a mai Várszínház helyén állott középkori ferencesek templomának is, amely Pasa dzsámi néven — minthogy annak palotája a XVII. sz. elejétől kezdve mellette volt — immár az iszlám hívőit szolgálta. A Szt. Zsigmond prépostsági templomból Kücsük dzsámi, a mai Dísz téren állott Szt. György templomából pedig a török időkben Orta dzsámi lett. A budavári domonkosok ko-A templomok átalakítása Amikor a törökök Budát elfoglalták, szinte sértetlenül került birtokukba a magyar főváros. Ép volt a Zsigmond korában épült és a reneszánsz idején Mátyás által megújított palota, a főurak palotái és a polgári lakóházak, valamint a vár-és a város templomai. Ennek az európai városképnek — amelyben a gótika és a reneszánsz elemek domináltak — a megváltoztatása lényegesen hosszabb időt vett igénybe, mint akár az új közigazgatás, vagy az iszlám alapján nyugvó vallási élet megszervezése. Bár a másfélszázados török uralom alatt Budán sok minden épült — ha nagyrészük szinte nyomtalanul el is tűnt —, ennyi idő mégis kevés volt ahhoz, hogy a város középkori arculatát teljesen megváltoztassa. Buda a török uralom végére mindennapi életében már régen az igazi keleti városhoz volt hasonló, városképe azonban a Nyugat és a Kelet sajátos keverékéből kialakult arculatot mutatott. A kupolákkal fedett épületek és a karcsú minárék mellett mindvégig ott találjuk a templomok gótikus tornyait és a „kaméleon festésű" középkori lakóházakat, melyek közül néhányat még Szokollu Musztafa pasa — Buda és a magyarországi török tartomány nagy mecénása — is birtokolt. Az új városkép kialakításában a legjelentősebb szerep a törökök építő tevékenységének jutott, amely a kezdeti idők átalakításain túl számos új alkotásban is megnyilvánult. Város az időben XXIV. ^ <rr A // // Gero Gyozo II török városkép kialakulása Kőkeretes török ajtó és ablaknyílás az I., Tárnok u. 5. sz. házban Molnár János felvételei Szinte a város elfoglalásával egyidőben kezdődött meg a templomoknak dzsámikká történő átalakítása, ami azonban inkább azok belső terét, mintsem a városképet érintette. Elsőként a mai Mátyás templomot — a középkori Nagyboldogasszony templomát — alakították dzsámivá, s azt a várost meghódító Szulejmánról Szulejmán khán dzsámijának nevezték el. Dzselálzáde Musztafa török történetíró — aki szemtanúként Szulejmán kíséretében részt vett Buda elfoglalásában — így írja le a templom átalakítását: „Buda vára pedig, amely a régi királyok székhelye volt, miután a világhódító, győzelmes zászlók feltűzettek tornyára, az iszlám házává lőn. Egy, benne levő nagy templomot megtisztítottak az utálatos bálványoktól, falait pedig a mázolásoktól, képektől és festményektől, s dzsá-37