Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Bozóky Éva: Óvodaügyben

FÓRUM Bozoky Ena Öuodaügyben Ezen az őszön a kisgyermekes szülők majdnem olyan izgatottan várták a „bizottság" döntését, mint ahogy a nyár folyamán az öregebbek lesték az egyetem sorsdöntő levelét. Óvodába kerülni tehát majdnem olyan „szerencse", mint bejutni az egyetemre? Talán enyhe túlzással így is mondhatjuk. A 3 — 6 éves magyar gyermekeknek fele óvodás és ezzel Európában a második helyen állunk. Hogy ez mégis alacsony arány, az eddig nem tűnt annyira föl, mert az igények csak részben haladták meg a lehetőségeket. (Falun pl. csak nyári, idényóvodák volnának szükségesek — ha az óvodának csak gyermekmegőrző funkcióját vennénk figyelembe.) Budapesten eddig e korosztály 74%-a kapott óvodai elhelyezést, tekintve, hogy a dolgozó anyák arányszáma is a fővárosban volt a legmagasabb. Nem volt kielégítő ez az arány sem, ám a gondok riasztó méretekben idén jelentkeztek, mivel óvodás korba érkezett a gyermekgondozási segély 28 bevezetése óta született, megszaporodott korosztály. Megszaporodott ?! A statisztika tükrében nem nagy ez a szaporulat. 13%,-ről 15 -re nőtt a születések aránya, s ez még mindig vészesen kevés; ezzel együtt elöregedő társadalom maradtunk. De mégis: végre megálltunk, végre nem ereszkedett tovább, sőt, kicsit növekedett az előzőleg évek óta csökkenő születést jelző mutató. Azonban ez a kis szaporulat is súlyos gondokat hozott az élet gyakorlatában. 6630 elutasított jelentkező A fővárosi gyermekek óvodai elhelyezésének aránya ugyan a 74%-ról csak 72%-ra csökkent — de milyen áron? Lapozgassunk kicsit az adatok között, nézzük, mit mondanak a számok. Tavaly a fővárosban 100 férőhelyre 114 gyermek jutott — átlagosan. Idén 120. Az átlag azonban megtévesztő. Már kerületenként is súlyos anomáliák mutatkoznak. A legtöbb peremkerületi óvodában 140%-os a kihasználtság. Még riasztóbb a kép, ha a kerületeken belül egy-egy óvodát vizsgálunk: van olyan, ahol 150— 160%-os a telítettség, vagyis 100 helyre 160 gyermek szorult be, oly módon, hogy az óvónői szobát, sőt, a fürdőszobát is felhasználták a zsúfoltság enyhítésére. Tették pedig azért, mert igyekeztek minél több gyermeket fölvenni. Hiszen még így is a tavalyi 4500-zal szemben idén 6630 fővárosi jelentkezőt kellett elutasítani. Az összesítés azonban itt is elfödi a helyenként adott valóságot. A XX. kerületben pl. 841 az elutasítottak száma, pedig a 140%-os „helykihasználtságot" évközben még emelni fogja az a 2793 kisgyermek, akik most lesznek 3 évesek, és akiket — tekintettel a szabadságáról munkahelyére visszatérő kismamára —, igen helyesen: föl kell venni. Azám, de hová ?