Budapest, 1971. (9. évfolyam)

6. szám június - dr. Nádasi Antal: Autószervizek

Dr. Nádasi Untai Autószervizek Budapesten, az automobilizmus térhódításával párhuzamosan — az egyéb szükséges kiszolgáló létesítmények mellett — karbantartó üzemek is létesültek. Ezek az üzemek építésük vagy átalakí­tásuk időpontjára jellemző technológiai színvo­nalat képviselnek; kapacitásukat a tervezés ma már nem minden esetben rekonstruálható szem­pontjai és a lehetséges túlterhelés mértéke szab­ják meg; elhelyezkedésük pedig egymástól füg­getlen, véletlenszerű jelenségek összegeződött ha­tásának eredménye. Az így létrejött, heterogén üzemhalmaz alkotja jelenleg Budapest szerviz­hálózatát (a hálózat szóval itt még nem szervezett­ségre, hanem a vizsgált területen való elhelyez­kedésre kívánunk utalni). A pillanatnyi szervizhelyzetet vizsgálva, első­sorban a kapacitások rendkívül rossz eloszlása tű­nik fel. Hiányzik a különböző periodicitású tevé­kenységeket teljesítő egységek üzemnagyság és vonzáskörzet szerinti differenciálása, ezért a sűrűn szükséges és kis munkaidő-ráfordítást igénylő karbantartási műveletek gyakran csak a nagyobb munkák esetében indokolható és elfogadható üresfutás, várakozás és egyéb kellemetlenség árán végeztethetők el. Végső soron ez az üzem­bentartók számára mint kapacitáshiány jelentkezik. A szükségletek megfelelő kielégítésére csak a járműállomány nagyságával és összetételével együtt tervezett, egységes elgondolásokat tükröző szervizhálózat lehet alkalmas. A központilag ter­vezett karbantartási rendszer a szolgáltatások színvonalának megjavításáról szóló kormányha­tározat végrehajtásának is előfeltétele. Az egységes szervizhálózat-tervezést más szem­pontok is indokolják. A nálunk fejlettebb autó­közlekedéssel rendelkező országokban az egyéni érdekek érvényesítése szükségképpen bizonyos mértékű pazarlással járt. Hazánkban az ilyen meg­oldás nemcsak gazdaságilag megengedhetetlen és a karbantartási helyzet szempontjából káros, ha­nem elkerülhető is, gazdaságirányítási lehetősé­geink kihasználásával. Feladataink és adottsága­ink tehát egyaránt szükségessé teszik a központi szervizhálózat-tervezést. A karbantartás : szolgáltatás! Egy adott település karbantartó hálózatának tervezése szempontjából elsődleges fontosságú a gépkocsiállomány darabszámának ismerete. Nyil­vánvaló, hogy ez a szám nem egyezik meg szük­ségképpen a település gépkocsi-nyilvántartási ada­taival. Az idegenforgalom következtében a tele­pülésen tartózkodó gépkocsik száma sem állandó. A mérvadó állománynagyság meghatározása során tehát több jelenséget is figyelembe kell ven­ni. A tervezett érték matematikai pontossággal való kiszámítására nincs lehetőség, ezért megfe­lelő adatokkal alátámasztott becslésre van szük­ség. Megjegyzendő, hogy más országok általános tapasztalatai szerint a motorizáció jelenségeivel kapcsolatos becslések később szinte kivétel nél­kül túlságosan szerénynek bizonyultak, bármeny­nyire merésznek is tűntek nyilvánosságra hozásuk idején. A szolgáltató kapacitás szándékos túlmérete­zését a szolgáltatási jelleg indokolja. Más szolgál­tató ágak példája is azt igazolja, hogy csak a szük­ségletek átlagát bizonyos mértékben meghaladóan tervezett hálózat képes zavartalan, az ügyfelek érdekeinek megfelelő munkára. A csúcsigénybe­vételre méretezett szervizkapacitás az év többi részében is előnyösen érezteti hatását. Figyelmet kell fordítani a szervizhálózat egy­ségeinek térbeli elhelyezkedésére is. A jelenlegi elosztás rendkívül egyenetlen. Míg egyes körze­tekben a város kapacitásának jelentős hányada található — pl. a XIII. kerületben —, addig más városrészek — mint Újpest, Csepel stb. — telje­sen nélkülözik a karbantartási lehetőségeket. Közvetve ez a jelenség is mint kapacitáshiány érezteti hatását; a gyakorlatban ugyanis csak a gazdaságosan igénybevehető szolgáltatás játszik szerepet. Az előnyös megközelítési távolság egye­nes arányban áll a szolgáltatás nagyságával, és csak igen kivételesen érheti el a főváros egyik átlójának hosszát. Irányelvek a tervezésnél Ez a szempont szükségképpen mérvadó a már­kaszervizek és szakszervizek számának megálla­pításánál is. Természetes, hogy általános karban­tartási művelet elvégeztetéséért nem gazdaságos az esetleg távoli márkaszervizt felkeresni; de erre nincs is szükség, ha elegendő kis szervizállomás áll rendelkezésre. A budapesti szervizhálózat fejlesztése — a vi-12

Next

/
Thumbnails
Contents