Budapest, 1971. (9. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Gink Károly felvétele

a hétvégi pihenés céljára pedig a nagy, összefüggő zöldterületek és üdülőterületek fokozatosan épüljenek ki. 8. Budapest-környék fejlesztése révén azoknak a családoknak, melyek kertes, családiházas életformát igényelnek, a környéki településekben erre változatos lehetőséget kell találniok, és e településeket korszerű, gyors közlekedéssel kell a városhoz kapcsolni. Budapest környékének fontos szerepe van abban, hogy a fővárosi munkaerőigény kielégítését elősegítse. Jelenleg a Budapestre történő napi ingázásnak mintegy a fele Budapest-környékről adódik; másik fele viszont nagy távolságról, többnyire igen rossz feltételekkel történik. Az a cél, hogy az ingázók egyre nagyobb része Budapest környékéről kerüljön ki, és a beutazás feltételein ezáltal is hathatósan javítani lehessen. Budapest általános városrendezési terve tehát végső soron a társadalmi célok megvalósulását kívánja szolgálni a városépítés eszközeivel. Napjaink és az előttünk álló évek egyik legfontosabb társadalompolitikai célkitűzése, hogy Budapesten — és a többi városban is — az inkább mennyiségi vonatkozású és elsődlegesnek tekintendő igényeket minél gyorsabban kielégítsük. Ilyen célkitűzés például, hogy a lakáshiányt mielőbb felszámoljuk, a városi közlekedés elmaradottságát, zsúfoltságát megszüntessük stb. Az általános rendezési terv számol e célkitűzések megvalósításával. A terv időtávlata azonban túlnyúlik ezen a perióduson, és az elsődleges, mennyiségi vonatkozású igények kielégítésén túlmenően, számításba veszi az ezt követő, de csírájában már ma is jelentkező bonyolultabb és összetettebb, minőségi jellegű társadalmi igények kielégítését is. Erre példaként ismét a lakásellátást lehetne említeni. A terv számol új, még beépítetlen területek lakásépítés céljára történő igénybevételével, ezáltal lehetőséget biztosít arra, hogy a lakásállomány gyors növekedésével a lakáshiányt mielőbb fel lehessen számolni. Ugyanakkor kijelöli azokat a területeket is, ahol a lakásállomány (és a város-struktúra, a beépítés, intézményellátás) korszerűsítésre, megváltoztatásra szorul — és ez már a magasabb szintű, inkább minőségi jellegű fejlesztést szolgálja. A JLz általános városrendezési terv sohasem tekinthető lezárt, végleges, a távoli jövő igényeit és követelményeit teljes biztonsággal rögzítő rendszernek. Ez a felfogás elkerülhetetlenül ellentétbe kerülne a való élettel, az anyagi-gazdasági és tudati-ideológiai viszonyok állandó kölcsönhatására változó, formálódó mindenkori társadalmi valósággal. Ezért a tervet jóváhagyó minisztertanácsi határozat egyidejűleg intézkedik a továbbfejlesztés és felülvizsgálat soronkövetkező feladatairól. A terv betartása természetesen kötelező, és a részletes városrendező, városépítő munka alapját képezi. A városrendezésnek azonban feladata az is, hogy a megvalósulást, a gyakorlati városépítő munkát figyelemmel kísérve, előkészítse az általános terv legközelebbi felülvizsgálatát. Ez sokrétű, jól szervezett munkát igényel, mely felöleli az építészeti, mérnöki, közgazdasági stb. vizsgálatokat és elemzéseket. Ha most visszaidézzük azt a kiinduló tézisünket, hogy az általános tervnek a legkülönbözőbb társadalmi összefüggésekre kell épülnie, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a társadalmi igények szisztematikus feltárásával foglalkozó szociológiai kutatómunkának a városrendezés szerves részét kell képeznie. Vagyis a városrendezéssel foglalkozó szervezeteknek a várost nemcsak műszaki és funkcionális értelemben, de társadalmi szempontból, a társadalomtudományok sajátos eszközeivel és módszereivel is állandóan vizsgálniok, elemezniök kell. A főváros általános rendezési terve tehát társadalompolitikai céljaink megvalósítását is szolgálja. Segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy Budapest a társadalom minden tagja számára korszerű életmódot biztosítson, a nagyvárosi élet összes előnyével; hogy a város — mint műszaki-funkcionális létesítmény — társadalmi viszonyainkkal egyre inkább összhangba kerülvén, méltán juttassa kifejezésre társadalomépítő törekvéseinket, céljainkat. Balla Demeter felvétele 3