Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Vargha Balázs: Karinthy Frigyes badar Budapestje

A Néphadsereg (Juhász Andor) utca közvetlenül a Parlament építése után A Képviselőházi Ülésterem, Steindl Imre tervezésében lépcső-csarnokban kapott helyet Steindl Imre mellszobra (Stróbl Alajos műve). A kongresszusi — volt felsőházi — és a képviselőházi— volt alsóházi — ülésterem a kupolacsarnok körül helyezkedik el. A Kossuth Lajos térre nyíló részben, a főbejárat fölött van a „delegációs" terem (melynek az Osztrák-Magyar Monarchia politikai életében volt jelentősége). A dunai oldal földszintjén és félemeletén foglal helyet az Országgyűlési Könyvtár, közel félmillió kötettel. A II. világháború alatt 250 bombatalálat, 20 nagy belövés, 300 kisebbnagyobb sérülés érte az Országházát. A helyreállítás már 1945-ben megindult s 195i-re fejeződött be (mintegy 17 millió forintba került). összefoglalásul csak annyit: a Parlament épülete művészi megfogalmazásában jelentkező formai ellentmondásokat Steindl Imre építészetileg harmonikusan feloldotta; ezáltal az Országháza jelentős értéket képvisel a magyar építőművészetben. Az Országházán elhelyezett szobrok feladata a architektúra kiemelése. A dunai oldalon levő 90 szobor a hét vezértől kezdve V. Ferdinándig az uralkodókat ábrázolja; a térre néző oldalon a hadvezérek, vitézek és az erdélyi fejedelmek szobrait látjuk (a többi között Szécsi Antal, Köllő Miklós, Kiss György, Holló Barnabás és Ligeti Miklós alkotásai). Az épület belsejét díszítő valamennyi szobor színes. A „céhszobrok", a paraszti és polgári foglalatosságokat ábrázoló szobrok egyúttal a választókat is jelképezik. Anyaguk pirogránit, mely akkor a Zsolnay-gyár szabadalma volt. A szobrászati díszítés, sajnos, művészi színvonal tekintetében meszsze elmarad az építészeti megoldás mögött. A díszlépcső-csarnokban Lötz Károly monumentáüs falképei láthatók. A kongresszusi társalgóteremben Vajda Zsigmond történelmi jeleneteket ábrázoló mennyezetképei fokozzák a barokkos térhatást; ugyanő alkotta a képviselőházi társalgó menynyezetképeit. A kongresszusi üléstermet Jantyik Mátyás két — művészileg gyenge — festménye díszíti. Körösfői-Kriesch Aladár képei az ebédlőteremben láthatók. A képviselőházi teremben ismét Vajda Zsigmond festményei töltik be a falmezőket. Ide került volna Munkácsy Mihály — az akkor Párizsban élő kortárs művész — „Honfoglalás" című képe. Elsősorban politikai okokból, a festmény akkor mégsem kapott helyet az Országházában (a Szépművészeti Múzeum egyik oldalfolyosójára került). Ma az Elnöki Tanács elnökének fogadószobáját díszíti a „Honfoglalás". Az ebédlőteremben találhatók Körösfői-Kriesch Aladár legsikerültebb alkotásai: a halászatot és vadászatot ábrázoló falképek. Még egy műalkotást említünk meg: a Rudnay Gyula tervei alapján 1928-ban elkészült gobelint, mely a honfoglaló magyarok első pusztaszeri gyűlését ábrázolja. Ez a falikárpit az étteremmel szomszédos helyiségben nyert elhelyezést. A Kupolacsarnok boltozata A Kupolacsarnok szobrai (MTI Fotó, Seidner Zoltán felvétele)