Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Vargha Balázs: Karinthy Frigyes badar Budapestje

Az Országháza A dunai homlokzat (részlet) MTI Fotó Ezeken a hasábokon rendszerint egy-egy múzeumot, illetve azok néhány műkincsét szoktuk bemutatni. Ezúttal némileg eltérünk a gyakorlattól: az Országháza építészeti, szobrászati és festészeti együttesét ismertetjük. És felhasználjuk egyúttal az alkalmat arra, hogy felhívjuk a figyelmet egy értékes könyvecskére. Egry Margit és Komjáthy Edit avatott tollal írták le a múlt századvégi műalkotást, a Pannónia Kiadó „Műemlékeink"-sorozatában; magunk is erre a kiadványra támaszkodunk jelen írásunkban. * Az országgyűlés 1880-ban iktatta törvénybe a LVIII-as törvénycikket, amelynek i. §-a így szól: „Az Országgyűlés mindkét házát befogadó, állandó országházának a főváros ötödik kerületében levő Tömő téren építése elrendeltetik. " 1881-ben országos bizottság alakult a pályázat meghirdetésére és az építési megbízatás kiadására. 1883. február i-ig 19 pályaterv érkezett be; a bizottság 20 szavazata közül 19-et Steindl Imre „Alkotmány I." jeligéjű terve kapott. 1884-ben Steindl megkapta a megbízást az építésre. Az építkezés 1885 októberétől 1904 nyaráig tartott. A belső berendező és díszítő munkák még két évig elhúzódtak. De a millennium évére a kupolacsarnok, a díszlépcső-csarnok és a delegációs folyosó teljesen elkészült. A képviselőházi részben már 1902-ben üléseket tarthattak. Az Országháza eklektikus épület. Steindl Imre 1899-ben, akadémiai székfoglaló értekezésében azt mondotta: a Parlament alkotásakor arra törekedett, hogy a gótikába nemzeti és egyéni szellemet vigyen. A kitűnő építész egyébként a fő feladatnak azt tekintette, hogy az épület teljes mértékben megfeleljen rendeltetésének. Alaprajzi elrendezése, téralakítása, korszerű szerkezeti felépítési és technikai berendezése egyaránt tanúsítják a feladat sikeres megoldását. Az épület méreteiben is monumentális: hossza 268 méter, legnagyobb szélessége 118 méter, magassága — a felső rakpart járdájától számítva a kupola tetejéig — 96 méter. A kupola tetején levő vörös csillag 3 méter átmérőjű. Az épület összterülete 17 745,5 m2

. 27 kapun lehet bejutni az épületbe; 29 lépcső vezet fel emeleteire; 11 lifttel lehet feljutni a felsőbb szintekre. A főemelet és a díszlépcső-csarnok falainak burkolására hazai — siklósi, gyüdi, süttői — és külföldi márványokat használtak. A díszlépcső-csarnokban kapott méltó helyet 8 darab 6 méter magas vörösesbarnás svéd gránit oszlop. A Parlament épületében 691 helyiség van. A patkó alakú országgyűlési teremben 412 hely van a képviselőknek, a páholyokban 62 hely az újságíróknak, s további 198 — 198 hely az emeleti páholysorokban a magyar és külföldi vendégeknek. A kongresszusi teremben 566 hely van; a karzatokon további 460 férőhely. Az Országházban alkalmaztak először távfűtést. A szellőzőberendezések is igen korszerűek: a falakba épített légaknák és a csillárokban elhelyezett motorikus szívóberendezések biztosítják a levegő cserélődését. Az épület a természeti környezettel is harmonizál: szervesen nő ki a dunai alsó rakpart kőfalaiból. Miként a budai partot a Várhegy uralja a Várpalotával — a pestit az Országháza tagolja. Steindl Imre kitűnő ritmusérzékkel a két szárny földszintjét, a kiugró középrizalitnak pedig az emeletét lazította fel egy-egy nyitott árkádsorral. A gótikára leginkább a csipkeszerűen faragott tornyok emlékeztetnek; a stílusnak megfelelően helyezték el az épületet díszítő szobrokat is. A Kossuth Lajos tér felöli homlokzat tengelyében széles lépcsőzet vezet a főbejárathoz. Jobbról-balról egy-egy bronz oroszlán fogadja a belépőt: Markup Béla alkotásai. (Az egyik a háborúban elpusztult; ezt Somogyi József szobrászművész pótolta, 1949-ben.) A széles díszlépcső-csarnok barokkos térhatású pillérfejezeteit antik akantuszlevelek díszítik; a festett ornamentikában bizánci és római elemek tűnnek fel. Ebben a lenyűgöző 23 Csipkeszerűen faragott torony (Gámán Gábor felvétele) Balla Demeter felvétele