Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - Rózsa Gyula: Somogvi József pesti szobrai

re (vagy éppen azért) 1947 óta nem rendezett kiállítást, de teheti: fő művei állandó kiállításokon szerepelnek Vásárhely és Salgótarján főterén, az óbudai kísérleti lakótelepen és a szigeti várban, a Kelenföldi Textilművek udvarán és a Kerepesi temetőben. S bár Somogyi „fővárosi tárlatáról" olyan pályát alakító alkotások hiányoznak, mint a dunaújvárosi Martinász, a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács, vagy a szigetvári Zrínyi, tanulságos és teljes ez az állandó kiállítás így is: aki végigjárja, az új magyar szobrászatot meghatározó egyik mestert, az egyik legegyenletesebb és legfontosabb életművet ismerheti meg a révén. MADARAK. TELEVÍZIÓ-RELIEF. MADÁCH SZÍNHÁZI SZOBROK. Csak a teljesség kedvéért; nem igazán köztéri, vagy nem önálló alkotások. A Madarakat kint, a Budafoki úton, a Kelenföldi Textilművek óvodájának udvarán állították fel; a Széchenyi-hegyi tvadó domborműve ugyancsak nem közterületen van, közterületről nem is látható; a Madách Színház körúti homlokzatának öt kis szobor-csoportját Kerényi Jenő, Somogyi József és Kis Kovács Gyula mintázta, közöttük a jobbról-balról második csoportokat Somogyi. KUBIKOS (a Bajza utca 28. előkertjében, a Bajza és a Benczúr utca sarkán). Tulajdonképpen „magánterületre" állították 1955-ben, de csak közterületről, az utca felől látszik, s témája, hangulata is köztéri alkotássá avatja az életnagyságúnál kisebb, kőhasábon álló Kubikost. Elhelyezése is ellentmondásokat feszít: szinte provokálja környezetét, a századfordulón előkelőnek épített negyedet; a stilizált vaskerítés és a Anya historizáló malterarchitektúra közti kertet már-már szétrobbantja az ötvenes évek tiszta forradalmi romantikájával. Ez a romantika Somogyi egész korszakában tiszta maradt, a szobrászt őszinte hite és őszinte tehetsége megvédte a tévedésektől, s bár stílusa egyszerűsödött, mondandója keményedett azóta, egyetlen látványos fordulatot sem produkált az életmű: a mai formai és tartalmi mélységek benne rejlettek az ötvenes évek munkásságában, a Kubikosban is. A Kubikos pedig hagyományos felfogású, részletezően megjelenítő szobor, egy félmeztelen, ásót ragadó férfi erős, dühös, romantikus ábrázolása. Enyhe kontraposztóban áll, bal karja a jobb oldali ásó nyelét ragadja, teste jobbra, dühös feje balra fordul, s ez a csavarodó feszültség eleve meghatározza tettre kész indulatosságát. Fokozza ezt a vésztjósló tekintet, a lógó jobb kéz, amely ásót ragadni készül, fenyegető az izmok hullámzása a meztelen felsőtesten, s még a csontos, csupasz lábfej is a talpazaton. Lázad ez a kubikos, a következő pillanatban dühe az ásó emeléséig fokozódhat, mert azt a klasszikus drámai pillanatot ragadja meg, amely nagy, iszonyú cselekvéseket előz, iszonyú cselekvéseket ígér. De groteszk is ez a kubikos, a munkában elhasználtak groteszksége érződik a nadrágon át is sejthető, enyhén gacsos lábon, a kihasználtak görbülete torzítja szíjas, erős hátát, s kalapja, ez a csorgóra álló, kajla, lompos kalap is legalább anynyira esetlen, amennyire fenségesen és kupolaszerűén koronázza. És épp ettől az elesett groteszkségtől lesz lázadása kétségbeesett, tehát még fenyegetőbb, ezért lesz figurája hiteles az emberismeret konkrét, meg a „semmik vagyunk, minden leszünk" történelmi igazsága szerint. Ez a kétfelé feszítő igazság különbözteti meg évjáratának sok pátoszosan érdektelen, hízelgően hazug munkás-paraszt figurájától, s ez a kétfelé feszítő teljes igazság vezet egyenesen a későbbi, érett Somogyiszobrok művészi-emberi teljességéhez. CSALÁD (óbudai kísérleti lakótelep). Ha a Kubikos jelenléte provokatív, a Családé a lehető legharmonikusabb a környezetében. A téma és a városrész, a családi közösség és a lakótelep általában is harmonizál, ám ez a Család és ez a kísérleti lakótelep különlegesebb, rejtettebb szellemi kapcsolatra lépett a szoborállítás pillanatában. Az óbudai kisérleti telepet a legmeghittebb, legjobb hangulatú új városrészek közé sorolom, különböző típusú házainak modern intimitása még most is megragad, amikor fokozatosan tűnik körüle a régi slum, s környezetét is feszes, tízemeletes házak alkotják. Korábban még jobban érződött itt az összetartozás, ócska üzemek és ócska földszintesek között összetartó modern házaké, amelyek elég kicsik és elég változatos architektúrájúak ahhoz, hogy modernségük csak büszke és szép, de ne hivalkodó és pompázatos legyen. Olyan hangulatot éreztem, melegségnek és logikus tisztaságnak olyasféle összeolvadását, mint a szoborban; lehet, hogy eleve a szobor szuggerálta. A Család ugyanis logikára és szeretetre épül, s valóban épül, a szervesen konstruktív kompozíciók legszebb szabályai szerint. Látható lényege az összetartozás; az apa, az anya és a gyermek figurája többszörös, közvetlen és áttételes kapcsolatban van egymással. A férfi áll, egy derékszögű háromszög szögszárának bátorságával, a nő ül, s lábát kinyújtja, hogy a derékszög másik szára is meglegyen, felsőteste pedig befelé hajlik, ez a férfikarral együtt átfogó: a zárt reneszánsz kompozíció legtisztább formája ez a gúla. S kapcsolatuknak csak egyik, architektonikus kifejezése, amit a végtagok zárt áramköre megismétel. A gyermek anyja lábánál, bal lábát az anyja, jobb karját az apja nagy tenyere fogja, így összekapcsolja a két felnőtt testet, de összekapcsolódnak azok hátul, ujjukat összefonva, s összekapcsolódnak úgy is, hogy az asszony lába lent a férj lába közé nyúlik. Zárt, forró belső tér keletkezik így a kezek kordonja között, feszültséggel teli mágneses mező a hatalmas asszonykeblek, a férfi-ágyék és a gyerekhát sugárzásában. S a testük alkotta meghitt teret testükkel is védik, kifelé elhárító szívós hátával a férfi, Csikós leány kifelé feszülő karcsú derekával a nő, és kis, peckes lapjával még a gyerektest is, amely ezt a háromszög alapú test-bástyát elölről zárja. Tiszta konstruktív eszközökkel — test-lapokkal és kéz-kordonokkal — olyan meghittség keletkezett itt, hogy több lírára, egyéb érzelmességre nincs is szüksége a szobrásznak. Az asszony nem szép, a férfi nyers, bárdolatlan, csupán a gyerek örökölt valamit a Quattrocento kölyök-angyalainak bájából, ám ez a kölyök-angyal is nyersen mintázott, architektúra-erős, rovátkolt ingecskét visel; láthatóan ő is kiveszi részét a család küzdőképességéből. Mert nemcsak vonásaiban báj nélküli: kemény, védeni és küzdeni képes ez a család. A férfi emeltszikár fejtartásában annyi kiálló bátorság van, amennyi szellemi emelkedettség, s goromba ökle, szívós háta, feszült lábszára a Kubikostól örökölte keménységét. Az asszony erős combja, hosszú lábszára sem a kecses nőaktoké, szilárdan megállni képes férfilábakra emlékeztet inkább. S bár háta karcsú, érzékenyen ívelt, mint a lányoké — s mint a Somogyi-nőszobroké általában —, elöl súlyos keblei, lent dús, monumentális tompora bizonyítja, hogy földerős, földtermékeny ez az aszszony. Harmónia és harmóniát megtartani képes keménység így válik eggyé a gyöngédséggé hevülő logika s az érdességbe józanodó gyöngédség ket-21