Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - Még egyszer a Közmunkatanácsról

s kereken hatvanezer sertést fogadott be, egyre lejjebb szorul a ranglistán. Vannak, akik bizonyos nosztalgiával gondolnak vissza azokra az időkre, amikor egyes kerületekben szép számmal tartottak állatokat. Azt hiszem, vitatható az az elképzelés is, amit egy vezető állatorvostól hallottam. Szerinte az illetékesek ott követtek el hibát, hogy a higiénikus állattartást annak idején nem feltételekhez kötötték, hanem kategorikusan eltiltották. Az állattartást „közegészségügyüeg nem kívánatos"-nak minősítették. Holott: ahol elszaporodnak a legyek, ott légyirtót is kapni. Jobban félünk a sertésbűztől, mint a benzingőztől? Hány, az egészségre hasonlóképpen káros koszos lebujt, piszkos vendéglőt, bisztrót, W. C.-t nem zárnak be ? Külföldi városokban is van például tehenészet, higiénikusabb, tetszetősebb, mint sok más intézmény. Manapság már olyan technológiával is lehet malacot tartani, hogy annak jóformán szaga sincs. Mindezek tudatában is, feltehetően kevesen hiányolják, hogy a fővárosban nevelt haszonállatok száma erősen megcsappant. Egyetem — kutatás A főváros mégsem vonta ki magát az állattenyésztés gondjaiból. Itt működik ugyanis az Állatorvostudományi Egyetem, az ország egyetlen ilyen jellegű intézménye. 1787-ben alapították, s már több mint nyolcvan éve Budapest belvárosába, a VII. kerületbe költöztették. Az épületek jó részét a közelmúltban lebontották s a helyén már — a szokásos tempóban — építkeznek: 120 millió forintért új épületeket húznak fel, amelyekben a legkorszerűbb műszerek kapnak helyet. Az új módszerek alkalmazása nem csupán az oktatást, hanem a kísérletezést, a tanszéki kutatásokat is segíti. Hiszen az egyetem a magyar állattenyésztés fő kutatási bázisa. — Az utóbbi időben megváltozott az állatorvos tevékenysége — magyarázza dr. Kovács András professzor, az egyetem rektora. — Ma már nem egy-egy állat ellátásáról, esetleg gyógyításáról kell gondoskodnunk. A tömegesen együtt tartott állatok új problémák megoldását sürgetik. Egyfelől más, új betegségekre fogékonyabbak, s így új kutatásoknak nyitnak tért, másfelől: egy-két beteg állat könnyen fertőzheti a többit is. Tehát a betegségek megelőzésére kell igen nagy gondot fordítani. Az egyetem, a tanszékek munkatársai rendszeresen járnak vidéki gazdaságokba, ahol a legkülönfélébb kérdésekben konzultálnak a helyi szakemberekkel. Az iparszerű állattartás előnyei igen jelentősek. Nekünk ezt lényegében még csak a baromfitenyésztésben sikerült kiaknáznunk. Egy érdekes példát mondanék: az egyik legkorszerűbb gazdaság — a bábolnai — minden héten bérel egy IL-18-as repülőgépet, hogy baromfitermékeit a Közel-Keletre exportálja. — A tanszéken végzett kutatások persze nemcsak állategészségügyi problémákat ölelnek fel. Sokszor ugyanazoktól a kórokozóktól betegednek meg az állatok, mint az emberek; ebben az esetben az állat terjeszti a betegséget. Ez már közegészségügyi feladatokat jelöl. Az állat gyógyítása sokszor olyan tapasztalatokat ad, amelyeket az ember gyógykezelésében lehet hasznosítani; hasonlóképpen a humángyógyszereket először — többek között — mi próbáljuk ki, ellenőrizzük állatokon. Állatkórház — állatklinika A felszabadulás előtt magánállatkórházakban gyógyították a beteg állatokat. Negyvenöt után két állatkórház működött: a Lehel úti és a kőbányai; ez utóbbi a Sörház utcában, a sörgyárak közelében. Itt elsősorban a nagy állatokat, történetesen a sörgyárak lovait látták el. Amikor erre már nem volt szükség, a Sörház utcai állatkórházat az Országos Állategészségügyi Intézet laboratóriumként működtette 1966-ig. Ekkor modernizálták a Lehel úti állatkórházat, s azóta itt kezelik a beteg állatokat. A „kórtermekben" harminc kutya s fele annyi macska számára van hely, ezenkívül négy nagyállatot is el tudnak helyezni. A fertőző betegségben szenvedőket az Illatos úton különítik el. Az Állatorvostudományi Egyetemen három klinika működik éjjel-nappali ügyelettel: sebészeti, belgyógyászati és szülészeti klinika. Mindhárom klinikán több száz állat kaphat férőhelyet. Ennek többszöröse a „bejáró betegek" száma. Adott esetben az egyetem saját teherautóján szállítja be távolabbi vidékekről is azokat az állatokat, amelyek valami különösebb betegségben szenvednek. így az állatorvos hallgatók alaposabban vizsgálódhatnak. — A szállításért és a kezelésért nem nyújtunk be számlát — mondja a professzor. — Pedig meglehetősen szép summáról van szó: évente kereken félmillió forintról. Rendelésen Kopott szőrű, szánalmas kis kutya toporog a kövezeten; rogygyant lábakkal, s a fülei is féloldalasan csüngenek. Épp csak megszokásból lép egyet-egyet, szemlátomást semmi kedve hozzá. Mellette termetes, idősebb asszony, kopottas, egyszerű ruhában; kutya és gazdája külsőre egyazon hangulatot kelt. Az asszony perceken át magyarázza, mi történt derék négylábújával ... A gyomrával lehet valami: napok óta rosszkedvű, unott, s fájdalmas a tekintete. Ha nem állna előttem eleven illusztrációként a kiszolgált kutya, azt hihetném, apró gyermekéről mesél az asszony; csupa gyöngédséggel, csak emberek megnyilvánulásait illető szavakkal. Több mint tíz éve élnek együtt, a külvárosi szoba-konyhában. Az asszonynak senkije sincs. Csak a kutyája. — Milyen állatot tartanak Budapesten ? — kérdezzük az ügyeletes állatorvost. — Sokat, sokfélét. Azt is mondhatni, egyre többet és egyre többfélét. Az életszínvonal emelkedését bizonyos fokig ez is jelzi. Befogadnak a családba papagájt, mókust, teknősbékát, aranyhörcsögöt, macskát; s a legtöbben kutyát. A hatvanas évek elején több mint hatvanezer kutyát tartottak nyüván Budapesten; számuk negyvenötezerre csökkent ugyan, de az arány ezen belül jelentős mértékben nőtt a fajtiszta ebek javára. — Öt-tíz évvel ezelőtt még a spaniel vezetett a divatlistán. Aztán ott szorongtak mögötte a foxik, a vizslák, a pulik, a komondorok, a kuvaszok. — Napjaink divatja ? — A boxer. A német juhász, a tacskó. Azután a magyar vizsla, az agár. Egyre előkelőbb helyet foglalnak el a magyar fajta kutyák. — Mi befolyásolja a kutyadivatot ? — Kutyát tartani — hobby. S az is növeli az igényeket, hogy az egyik kutyatulajdonos túl akar tenni a másikon. Néha jelentős anyagi háttere is van a dolognak: a boxertenyésztés például nem rosszul jövedelmező vállalkozás. — Kik tartanak kutyát ? — Idősebb asszonytól általános iskolás gyerekig, mindenféle ember hozott már kutyát rendelésre. Diplomata kocsi is behajtott már ide. Egyébként: nem ismerek olyan kutyatulajdonost, aki egy idő után ne fogadta volna jóbarátjává az állatot. Még ha eleinte idegenkedett is tőle, akkor is. Van, aki többet áldoz rá, mint saját magára. Különösen, aki magányosan él. Az a fontos a számára, hogy élőlény van a közelében. Akivel időnként „elbeszélgethet". S ha eseüeg elpusztul a kedvenc, nem vesz helyette másikat. Ne legyen még egy kutya, amelyikhez ugyanolyan érzelmi szálak fűzhetik. Házőrző kutya — luxuseb Régebben zömmel házőrző kutyákat tartottak; számuk azonban visszaesett. A hatóság ugyanis csak azt az ebet ismeri el házőrzőnek, amelyik a szabad tartást is elviseli. Jóllehet, nemcsak vülákba törnek be, s a házőrző eb dolga ott sem az, hogy a váratlan látogatóról letépje a nadrágot, hanem inkább az: jelezze az idegent. A kutyák egy részét különleges feladatokra képezik ki, mint például a jelzőkutyákat, a vezetőkutyákat. De a legtöbbjük luxuseb. S mivel egyre több a fajtiszta állat, gondozásuk is fokozott lekötöttséget igényel. Ha elutazik a család, kire bízhatja kedvencét? A főváros keskeny utcái is egyre forgalmasabbak; egy hirtelen félreugrás, s megtörténik a baj. A kutyán szinte valamennyi humán betegség fellelhető, s tulajdonképpen ugyanazokkal a gyógyszerekkel is kezelik őket, mint az embert. Szinte mindennap sor kerül egy gyomorműtétre: a kutya hancúrozás közben gumilabdát, gyűszűt, a legkülönfélébb dolgokat is lenyeli. Egyik leggyakoribb fertőző betegségük a szopornyica, ami különféle súlyos szövődményeket okozhat. Hosszú időre óvó oltással nem lehet védekezni ellene, ezért a legbiztosabb félévenként oltani az állatot. A sok baleset miatt gyakran van szükség sebészi beavatkozásra. Az sem ritka, hogy a haragos szomszéd az állaton tölti ki bosszúját, s — például — lehajítja az emeletről. Az állatkórházban, s különösen az egyetemi klinikákon figyelik a fejlődési rendellenességeket is. 14