Budapest, 1971. (9. évfolyam)
4. szám április - Gerő Győző: A török uralom kezdetei
Az úthálózat fejlett, a gyorsforgalmi utakon kitűnően lehet közlekedni; de az államhatárokon útadót kell fizetni, és a parkolási díj is magas. Egy napi utazás során 5 — 7 S-t is el lehet költeni csupán parkolásra és útadóra. A nyári melegben a lakások, irodák, az üvegházak és a gépkocsik is légkondicionáltak. Valamennyi munkahely fel van szerelve hűsítőital-, cigeretta- és édességautomatákkal. Az irodákban szintén automatákkal ellátott ebédlő áll a dolgozók rendelkezésére. A munkahelyeken biztosítják a kávé- vagy teaszünetet, de a munkaidőt nálunk nem tapasztalt intenzitással, megállás nélkül kidolgozzák. Jártam a New York-i Modern Művészet múzeumában. Megcsodálhattam Picasso „Guernica"-ját és sok más értékes alkotást; de láttam meghökkentő dolgokat is, így például az egyik falon egy szakadt zsákot, amelyre ötletszerűen néhány festékfoltot helyeztek. A híres „Carnegie Hall" bejáratánál a New York-i filharmonikusok műsorát hirdették és a félév múlva sorrakerülő szibériai táncegyüttes fellépését. Már félévvel az előadás előtt sem lehetett rá jegyet kapni, noha a helyárak csillagászatiak (100 8 felettiek). Érdekesek és jellemzőek a feliratok: „Ez az ön országa, élvezze Chevrolet kocsiban".— „Hűtsön gázzal, most hűt és ön később fizet". — „Mi szeretjük gyerekeinket, hajtson lassan". Udvariasságukra jellemző felirat, az útjavítási szakasz végén: „Köszönjük az ön közreműködését". Érdeklődési körömnél fogva, elsősorban a parkokat, kerteket figyeltem. A meglátogatott városokban nagyon kevés parkot találtam, és azok meglepően gondozatlanok voltak. Ebben a tekintetben nagyon jellemző kettősség tapasztalható. A trösztök, bankok és iparvállalatok székházai előtt e cégek által létesített ápolt virágágyak és kertfelületek láthatók. A szomszédos vagy a szembenlevő telken viszont méteres gaz tanúskodott arról, hogy a másik telektulajdonos nem tud, vagy nem akar ilyen célra pénzt áldozni. A városok nem sok pénzt adnak a parkokra, tehát a telkek tulajdonosaitól függ, hogy milyen az utcakép. Nem jártam Washingtonban és Los Angelesben, ahol — mint hallottam — vannak szép közparkok. New York-ban a Manhattan felhőkarcolói között terül el a híres, közel 100 ha kiterjedésű Central park, agyonhasználtan, meglehetősen gondozatlanul. Amin camping táborok, mert éjszaka nem lehet ott aludni, hanem csak egyegy napra igénybevehető üdülőterületek, ahol a személyenkénti belépő I S, gyerekeknek 50 Cent. Az általunk meglátogatott magánpark 30 ha nagyságú volt, esőtetővel, gyalult asztalokkal és hűsítőitalokat kiszolgáló büfékkel; a látogatók az élelmet hordozható hűtőszekrényeknőségtől függően, 6 —12 S, egy tucat I. osztályú rózsa 10 S. Az étkezés ára önkiszolgáló étteremben 2—2,5 S, ugyanez hagyományos étteremben 16 S- Mozijegy 1,5 — 5 S között váltható, színházjegy 12 — 20 S között. Ing kapható 6—roS-ért de ugyanazt a minőségűt előkelőbb negyedben 16—20 S-ért lehet megvásárolni. A munkások évi keresete 4—10 000 S Magánpark uszodával Warren Ohio-ban egy vándortársulat operett előadását láttam: Schubert „Virágzó idők" c. művét. Hamarosan kiderült, hogy a „Három a kislány" amerikai változatáról van szó. Kényesebb zenerajongók fennakadhattak volna azon, hogy lágy osztrák dallamokból indulók lettek, s hogy a szereplők egy része amerikai állampolgárrá változott. Mindennek ellenére Schubert megmaradt osztráknak és a színhely Bécsnek. Az emberek kedvesek, rokonszenvesek, de meglepően naivak. Tőlem például megkérdezték, van-e már Magyarországon mozi, és tudnak-e Magyarországon pipát gyártani. Sajnos, a csárdáson és a pusztán kívül nagyon keveset tudnak rólunk. nem lehet csodálkozni, hiszen ha a helybeli lakosság zöldre és levegőre vágyik, csak a Central parkba mehet. Az amerikai városok nem rendelkeznek olyan zöldterületekkel, mint pl. a mi Margitszigetünk, Gellérthegyünk vagy budai parkerdőink. A parkokban kevés a játszótér. Felszerelésük a mieinkhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy futball pályák helyett base —ball pályák láthatók. Megállapíthattuk, hogy játszótereink kibírnak mindenfajta összehasonlítást. Jellegzetes képződmény a bérelhető park, uszodával. Az Ohio állambeli Warrenben jártunk egy ilyen magánparkban, ahova családok járnak üdülni, pihenni. Ezek nem ben magukkal viszik. Itt az amerikaiak tulajdonképpen azt kapják a pénzükért, amihez nálunk a kirándulóhelyeken mindenki ingyen hozzájut: fákat, zöld füvet, jó levegőt és helyenként fürdési lehetőséget. Nagyon szépek és ízlésesek az amerikai kertvárosokban a fából készült lakóházak körüli magánkertek. Nincsenek bekerítve, szépen kezelt, rendszeresen nyírt és öntözött pázsittal rendelkeznek, a nálunk is használatos cserjékkel és egynyári növényekkel kiültetve. A kerteket a nálunk is használatos önműködő szórófejekkel locsolják, és önjáró pázsitnyírógéppel gondozzák: a gépeket, sokszor játékból, 10 — 12 éves gyerekek kezelik. A szépen kezelt magánkerteket legnagyobb megrökönyödésemre telerakták gipsz-törpékkel, lámpásttartó négert ábrázoló figurákkal; egyes kertekben vidáman legelésztek a gipszből készült kacsák és libák. Növényekhez szokott szememnek a virágüzletben is feltűnt a sok művirág és gipszfigura. Láttam műanyag fenyőfát, ficust és rododendront, üvegből formált virágokat; olyan emberek elképzelése szerint készültek, akik ilyen virágokat a valóságban nem is láttak. Pedig az Egyesült Államokban nagyon fejlett a virágtermesztés, és az emberek nagyon sok virágot vásárolnak. 1969-ben például több mint 400 millió dollár értékű dísznövényt termeltek, ami több mint az alma-, rizs- vagy paradicsomtermésük. Minden kommentár nélkül néhány árat közlök. Egy tucat szegfű 6 S, egy tucat chrysanthemum, a fajtától és miközött ingadozik, ami megfelel havi 350 — 8008 keresetnek. Lakbér 120 — 400 S- Ezek az árak és bérek az északi országrészekben érvényesek: az Egyesült Államok déli részén az árak és a bérek is alacsonyabbak. A clevelandi Buckei Streeten fél napot töltöttem kollégámmal a magyar negyedben. A több kilométer hosszúságú utcában zömmel magyarok laknak. Ez az utca külső képén is meglátszik, mert az üzletek angol és magyar nyelvű feliratokkal kínálják áruikat. A feliratok többsége arról akarja meggyőzni a vásárlót, hogy az üzletben valódi magyar áru van: ez azonban nem mindig felel meg a valóságnak. Megható volt látni, menynyire igyekeztek lemásolni a hazát, mint próbálták átmenteni a hazai emlékeket, hangokat és ízeket. Honfitársaink minduntalan megszólítottak bennünket. Különösen akkor tanúsítottak figyelmet irántunk, amikor megtudták, hogy nemcsak frissen érkeztünk hazulról, hanem a lehető leggyorsabban haza is megyünk. Találkoztunk olyan honfitársunkkal, akinek jól megy a sora, de nagyon elismerően és szeretettel beszélt hazánkról ; találkoztunk olyannal, aki ferde szemmel nézett ránk; és olyannal is, akinek élete egyetlen vágya, hogy mégegyszer cigányzenét hallhasson Budapesten. Furcsa volt hallani az angol szavakkal kevert magyar beszédet; és meglepő volt, milyen szenvedélyesen vitatkoznak a hazai állapotokról olyanok, akik 30 éve jöttek el Magyarországról. Jó volt hallani olyan kislány magyar beszédét, aki már kint született s még sohasem járt Magyarországon. 43 Cleveland, Buckei street