Budapest, 1971. (9. évfolyam)

4. szám április - Drenyovszky János: A Zrínyi Nyomda történetéhez

Áramszolgáltatás nélkül is üzembe helyezhető. Stollár Béla és csoportja a szemben levő Klotild utca 22-ben működik. Stollár akkor katona, minisztériumi beosztásban. Sikerül csoportjának a legalitás látszatát adnia. Embereket mentenek meg hamis iratokkal, szervezik a nyomdászokat. Ámde árulás történt. 1944. december 25-én két, nyilasokkal teli teherautó állt meg a ház előtt. A szabadság első napjától nem messze, tűzharcban estek el a csoport tagjai, s vesztik el a nyomdával szemben álló házban kialakított központot. Csak néhányuknak sikerül menekülni. Stollár hősi halált halt. A színhely és a nyomda között húzódó utca ma Stollár Béla nevét hordozza; így emlékeztet e szép tettre. A felszabadulás egyelőre nem hoz jogi változást. A dolgozók már januárban üzemképessé teszik a nyomdát. Üzemi bizottság alakul s itt indul meg a Népszava nyomása. Megérkezik a tulajdonos is: szeretne minél nagyobb tőkekivonást elérni. Az áramfejlesztőt s nyomdagépeket kínálná eladásra. Ekkor alakul meg az első kommunista csoport. Tevékenységük fő célja: megakadályozni, hogy Légrády apránként eladja a nyomdát. Eleinte a kommunista csoportnak elég nagy volt az ellenzéke. Kitartó munka kellett ahhoz, hogy a tudatokban és az üzem szervezésében elérjék, amit akartak. * Mint száz főnél nagyobb üzem kerül a Légrády-nyomda állami tulajdonba, 1948-98 ban. A tőkés még mindig pénzköveteléseit emlegeti — hiába. Az államosítás után nem sokkal nemzeti vállalattá alakul át. Az Általános Nyomdával (ott készül a Friss Üjság) egyesül Hirlapnyomda Nemzeti Vállalat néven. Az egyesítést alig heveri ki (a tudatokban nehezebb volt végrehajtani, mint az üzem irányításában), újabb országos feladat vár rá: Vörös Csillag Nyomda néven a HM főfelügyelete alá kerül speciális feladatok megoldására. Ez időben kerülnek hozzá a legnagyobb hetilapok közül a Rádióújság és a Ludas Matyi. 1956-ban rövid időre megint nevet változtat. A nyomdában nem a tőkés uralmát akarták egyesek helyreállítani — Légrády már nem is élt —, hanem a párt vezetőszerepének kikapcsolására törekedtek. „Október 23 nyomda" jelzéssel jelentek meg ez időben a nyomdatermékek. 1957-ben ismét helyreáll a rend. A nyomda a Zrínyi Nyomda nevet kapja, s kormánymegbízott vezeti. A közben önállósodott Általános Nyomda visszatérésével, valamint a Terv Nyomda beolvasztásával megerősödött vállalat a Könnyűipari Minisztérium főfelügyelete alatt áll. Ma egy lap helyett 130 lapot állít elő a Zrínyi Nyomda. Közülük kettő napilap: a kétnyelvű Daily News és a Világgazdaság c. szaklap. A Daily News rotációs mélynyomással készül, a napilapok között hazánkban ez egyedülálló. Itt nyomiák a legnagyobb példányszámú magyar hetilapot: a Rádió és Televízió Újságot. A Magyarország, Ludas Matyi, Magyar Ifjúság, Képes Sport, a Lobogó szintén innen indul az olvasóhoz. Fegyveres testületeink szaklapjai készülnek itt; és az MSZMP folyóiratai: Pártélet, Béke és Szocializmus, Társadalmi Szemle. A Zrínyi Nyomdában készül a Valóság, a Magyar Sajtó, a Kortárs, az Új írás — hogy csak a népszerűbbeket említsük. A fejlődés iránya a nyomda üzemében az ofszet rotációs eljárás. A nagy példányszámok előállítási módja ez: a Rádió és Televízió Üjság, Ludas Matyi, Magyarország készülnek így. * A nyomda történetét emelkedő számok jellemzik. Sajnos, azt nem tudjuk, hány főből állt a nyomda személyzete az alapítás idején. 1865-ben kilenc segédről van tudomásunk. A két háború között 130—150 között lehetett a dolgozók száma. 1948-ban, az államosításkor 395 dolgozót számolt az üzem. — Az államosításig a termelékenységről sincsenek pontos, összemérhető adataink: Légrádyék nem szerették, ha belátnak számításaikba. Az 1948 óta elért fejlődést azonban érdemes számokkal is érzékeltetni. Ha szembeállítjuk az azóta eltelt időszak két jellemző évét, ilyen statisztika áll elénk: 1948 1959 395 I 500 Egy órára jutó termelési érték (forint) 8,55 67.37 Felhasznált papír mennyisége (tonna). . 1510 10 456 Könyvtermelés (tonna) 402 2 461 Folyóirattermelés IOIO 7500 A nyomda fejlődéséhez hozzátartozik, hogy az egykori Terv Nyomdából alakított Tervtelep, valamint az egykori Általános Nyomdából alakított Nagymező utcai telep az ofszet-eljárás „előőrseivé" vált. A Terv-telepen az íves, a Nagymező utcában az ofszet rotációs üzemág működik. Ennyi a történet vázlata, de még egyszer alá kell húzni, hogy ipartörténeti vonatkozásban milyen kevés a használható segédeszköz. Adattárak, összesítések nemigen vannak, s ha van is, az adatok nem mindig mérhetők össze. Csak példaként említjük a dolgozók létszámát: néha az adminisztratív személyzettel együtt, máskor enélkül számították. A tanulókat hol beszámították, hol nem. Nyomdánk esetében Légrádyék néha az egész szerkesztőséget is kimutatták a létszámban, máskor anélkül számoltak. S nem lehet mindig tudni, hogy a számok mögött milyen elvek lappanganak. Ezeken a hiányosságokon lassú munkával segítenünk kell. Nem elégedhetünk meg általánosságokkal; éppen az ipartörténet területén van egzakt adatokra igen nagy szükség. A Zrínyi Nyomdában most folyik az adatok összegyűjtése. Ezekhez az adatokhoz hozzászólnak „öregjeink" és a szakértők is. így válik majd — reméljük — kerekké a nyomda története. Könyvborító a nyomda legújabb terméséből. A könyv a minisztérium és a szakszervezet versenyén 1970-ben „Kiváló nyomdaipari termék" címet nyert