Budapest, 1971. (9. évfolyam)

4. szám április - Kereszty András: Első nemzedék

Csigó László felvételei ságuk idején meg karácsonykor látják. Mondják is, tőzsgyökeres munkássá váltak. Vajon hány ezren lehetnek Batáék és Pó" kék? — Idehívtam néhány munkást beszélgetni — mondja Legeza József. — Persze, jobb volna egy pohár sör mellett, akkor talán többet mondanának. Az üzemvezetői iroda székei, asztalai nyikorgósak, vedlettbarnák. A falakon gyűrött, poros munkavédelmi plakátok. A mesterséges légzés legjobb módszereinek légypiszokkal borított ismertetései. — Láthatta, nagyon eltérő munkahelyek vannak az üzemben. Mocskos, meleg, megerőltető munkát igénylő üzemrészek, és levegősebbek, korszerűbbek, tisztábbak. Érdekes megfigyelni: az itt eltöltött idővel arányosan nő az emberek igénye. Az első időben mindegyik szépen eldolgozgat a legnehezebb munkahelyen is. Egy-két év múlva azonban sorban jönnek hozzám: helyezzem jobb helyre őket. A munkakörülmények formálják az embereket. Nagyon sokat jelent, ha munka után lezuhanyozhatnak, ha tiszta körülmények között ebédelhetnek, ha ruhatárban őrzik a holmijukat, ha rendet kell tartani a műhelyben. Persze, ne higgye, hogy az átmenet konfliktusoktól mentes. Először szívesebben esznek piszkos kézzel, papírból otthonról hozottat, a zuhanyozót sem nagyon használják, „bedobják" reggel azt az egy-másfél decit. De a többiek itt csúnyán meg tudják sérteni azt, aki nem alkalmazkodik. Szarvas György huszonnyolc éves, nős, telektulajdonos Monoron. Most készül a háza is. Egy szoba falai már állnak. — Miért jött Budapestre dolgozni ? — Hat éve már annak. Kellett a pénz. 14 — Odahaza nem fizettek? — Szatmári vagyok. Gyenge nagyon a téesz. Alig tudtunk megélni. — És most? — Jól megy a faluban maradottaknak. Hívtak is vissza a nyáron. Most ott keresnek job- • ban. — Miért nem megy haza ? — Haza? Itt van nekem már az otthonom. Pesti lányt vettem feleségül. Akkor ismerkedtünk össze, amikor katona voltam. Nem hagynám el a várost. — Kertes háza lesz. — Nem tudnék bérházban élni. Itt megterem majd minden a ház körül, lesz néhány tyúk, esetleg egy hízó is. — Munka után van türelme még a ház körül is dolgozni? — Őszinte ' rgyek? Kerti munka közben érzem r .u jól magam. Egyszerűen nem tudok elfáradni. — Tanul tovább ? — Mit? — Gondolom, a szakmájában van lehetőség fejlődésre. — Hát, ha muszáj, tanulok majd. De addig minek ? Egy papírosra hat kérdést írtam. Tizenegy olyan munkást kérdeztem, akik egy évtizednél nem régebben dolgoznak az iparban. Fiatalok; harminc év fölötti csak öt akad. Hárman segédmunkások, öten betanított munkások, hárman szakmunkások. Mindhárom szakmunkás harmincon aluli. Első kérdés: mennyi ideig tart az út otthonról az üzembe? Harminc percnél rövidebb ideig: 3; harminc perc és i óra között: 5; i és másfél óra között: 2; másfél és 2 óra között: i. Öten laknak Budapest közigazgatási területén, hatan a főváros határain kívül. Második kérdés: miért jöttek az iparba dolgozni? Heten: anyagi megfontolásból; hárman: a család több tagja már munkás lett, azok hívták; egy lány: mert férjhez mer*. Harmadik kérdés: milyen előnyökké 1 jár az, hogy munkásként dolgozik? Öte':. több pénzzel jár; ketten: több megbecsüléssel; egy férfi: így tudott Budapestre költözni. Hárman nem tudtak különösebb előnyt megnevezni, de úgy gondolták, jól tették, hogy elhagyták a falujukat. Negyedik kérdés: barátkoznak-e pesti munkatársakkal? Hárman: igen; ketten: barátokról nem, csak jó ismerősökről lehet beszélni; ketten: jobban megvannak egymás között az egy környékről származók; hárman: nincs idejük barátkozni. Ötödik kérdés: mi a legnehezebb a munkájukban? Öten: a fizikai megerőltetés; négyen: a gyors, idegőrlő ütem; ketten: a munkatársak magatartása. Hatodik kérdés: mivel tölti szabadidejét ? Házkörüli munkával: 4; alvással, pihenéssel 3; tévénézéssel: 2; horgászással: 1; közös családi programmal: 1. Tizenegy embernek feltett hat kérdés még nem felmérés, inkább csak interjú-helyettesítő. Nem mond semmit egy néprétegről, semmit egy munkásgenerációról. Tizenegy emberről mond valamit. Életekről mesél: hajnali négyórás, fél ötös ébredésekről, negyvenperces, egyórás, másfél órás vonatozásról vagy helyiérdekű utazásról. Nem túl sok örömet nyújtó munkáról, egyedüllétről, öszszezártságról, ultipartikról, állva felhörpintett fröccsökről — amikor nem is lényeges, ki a partner —, petrezselyemről (a szerencsések kertjében). Szarvas Ica, Szarvas György húga. Tizenkilenc éves. Bátyja után jött föl két éve Budapestre. — Először nála laktam. Akkor még nem volt meg a kis kert, a ház se készült, egy albér-