Budapest, 1971. (9. évfolyam)

3. szám március - A munkaidő-csökkentés

FÓRUM A munkaidlőcsökkentés A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága — a V. B. Munkaügyi Főosztályának jelentése alapján — megvitatta az 1970. december 31-ig tervezett munkaidőcsökkentés végrehajtását a fővárosban. A Kormány 1021/1967 (VII. 12.) sz. határozata lehetővé tette a munkaidő önerőből történő csökkentését az iparban és az építőiparban. A vállalati önállóságot figyelembe véve, a határozat nem utasítást, hanem irányelveket adott a végrehajtás mikéntjéhez (a munkaidőrövidítés nem okozhat termeléskiesést, önköltségnövekedést, fennakadást a szolgáltatásokban, a dolgozók keresete nem csökkenhet stb.). A vállalatok a kieső időalap pótlására teendő munka- és üzemszervezési intézkedéseikről, a vállalati mutatók várható alakulásáról tervet készítettek, s azt — az illetékes tanáccsal történt egyeztetés után — felügyeleti szervükhöz felterjesztették. A rövidített munkaidő bevezetésére csak az engedélyezés után kerülhetett sor. A kormányhatározat a munkaidőcsökkentés bevezetésének kezdetéül 1968. július i-ét, befejezéséül pedig 1970. december 31-ét jelölte meg. A fővárosban ez ideig 799 munkáltatónál vezették be részben vagy az egész vállalatot érintően az új munkarendet. Vagyis mindazok a munkáltatók, amelyek saját erőből, belső tartalékaik és egyéb forrásaik felhasználásával a mintegy 8,3 százalékos kieső időalapot pótolni tudták, éltek a lehetőséggel, hogy dolgozóiknak biztosítsák a 44 órás munkahetet. A munkaidőcsökkentés 681 606 főt érintett: az ipar és építőipar állami szektorában 557 ezer dolgozót (344 vállalatnál), szövetkezeti szektorában pedig közel 57 ezer dolgozót (245 szövetkezetben); a BKV, a MÁV, a Posta stb. egyes munkaterületein mintegy 52 ezer dolgozót. Az egészségügyi miniszter utasítása alapján eddig 134 egészségügyi intézménynél vezették be a 42 órás munkahetet; ez 15 ezer egészségre ártalmas munkahelyet érint. (E munkahelyek egy része betöltésre vár: éppen ettől az intézkedéstől várják a munkaerőhiány enyhülését.) Az egészségügyi intézményeknél a munkaidőcsökkentést önerőből csak korlátozott mértékben lehetett érvényesíteni. A kieső időalap pótlása itt többnyire csak létszámnöveléssel történhet; a betegellátás színvonalának emelése, a zavartalan betegellátás a hét minden napján másképp nem megoldható. Az egészségügyi intézmények tehát felkészülési terveikkel együtt az új munkarend bevezetéséhez szükséges többletmunkaerő igényüket is bejelentették felügyeleti szervüknek. Az új munkarend változatai A munkáltatók vállalati sajátosságainak, valamint a jogszabályoknak megfelelően alakították ki új munkarendjüket. A jogszabályok a 44 órás munkahét bevezetésének módját a napi munkaidőcsökkentésben, vagy kéthetenkénti többlet-szabadnap biztosításában határozzák meg. Ettől az egyes ágazatoknál, illetőleg munkaköröknél el lehet térni. Csaknem minden munkáltató a többlet-szabadnapos (többnyire szabadszombatos) megoldást választotta; csupán elvétve — főként az egészségügy területén — a napi munkaidőcsökkentést. Az állami szektorban 96 vállalat 74 180 dolgozójának új munkarendje tér el a kéthetenkénti szabadnapos rendszertől. 81 vállalat (49 355 fő) hetenkénti, 10 vállalat (17 455 fő) három- illetve négyhetenkénti többlet-szabadnappal, 5 élelmiszeripari vállalat pedig (7370 fő) szezonális munkarenddel, éves viszonylatban meghatározott munkaidőkeretben dolgozik. A szövetkezeti szektorban 50 kisipari szövetkezet 14 703 dolgozója számára 5 napos munkahetet vezetett be. Az ötnapos munkahét főként az építő- és a vegyiparra jellemző; ezen belül is többnyire a munkás állománycsoportra és az ahhoz kapcsolódó munkakörökre korlátozódik. Mint már említettük, a kormányhatározat kimondja: a munkaidőrövidítéssel sem a dolgozók keresete, sem a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatások színvonala nem csökkenhet. Ez a követelmény bizonyos munkáltatóknál — az ún. „vegyesprofilú" ipari és szolgáltatóipari egységeknél, valamint azoknál a vállalatoknál, ahol a jelenlegi technikai eszközökkel a termelékenység nem fokozható a szükséges mértékben — késlelteti a rövidített munkaidő bevezetését. De ezek a munkáltatók is jelezték már: felkészültek arra, hogy 1971 folyamán bevezethessék a rövidített munkaidőt. Egyeztetési feladatok A munkaügyi miniszter javaslata alapján, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke a Munkaügyi Főosztályt bízta meg a főváros területén a munkaidőcsökkentéssel összefüggő központi egyeztetési feladatok ellátásával. Tehát valamennyi fővárosi vállalat és szövetkezet megküldte illetve megküldi felkészülési tervét a Főosztálynak, hogy azokat a közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kommunális feladatok ellátása szempontjából egyeztetni lehessen. A koordinációban résztvevő szakigazgatási szervek is kidolgozták erre vonatkozó intézkedéseiket ; ennek köszönhető, hogy az elmúlt három év alatt mindössze két alkalommal volt szükség egyeztető értekezlet öszszehívására. Mindkét esetben olyan vállalatról volt szó, amelyeknek jelentősége igen nagy a közélelmezésben: a Húsipari Országos Vállalat budapesti egységéről és a Fővárosi Sütőipari Vállalatról. Eléggé sajnálatos, hogy a Sütőipari Vállalatnál dolgozó munkások 52,5 órás heti átlagos munkaidejét mindössze 2,5 órával lehetett csökkenteni; további munkaidőrövidítésre csak a létszámhelyzet javulása után kerülhet sor. A Fővárosi Tanács irányítása alá tartozó vállalatoknál — ahol a munkaidőcsökkentés lehetővé vált — heti 44 órás munkarendben dolgoznak; a Fővárosi Mértékutáni Cipőkészítő Vállalat kivételével, amely alapvető tevékenységként közvetlenül lakossági szolgáltatást végez. A rövidített munkaidő bevezetése általában önerőből történt; egyedül a Fővárosi Sütőipari Vállalat részesült 4 százalékos bértámogatásban s itt az előírásokon is könnyítettek. A felkészülés során a vállalatok elsősorban műszaki-szervezési intézkedésekkel tervezték a kieső munkaórák pótlását. Emellett az improduktív létszám átcsoportosítása, a cél- és kisgépesítés, a munkafegyelem javítása, a munkaverseny-vállalások segítik a termelékenység növelését. A Munkaügyi Főosztály 1969 II. félévében 291 kisipari szövetkezet munkarendjét ellenőrizte. Kiderült, hogy 106 ktsz jogellenes munkarenddel dolgozik (48 órás munkahét, hetenkénti illetve kéthetenkénti szabadszombattal). A Főosztály közbelépésére 67 szövetkezet már jelentette, hogy — a szabadnap biztosítása mellett — az előírásoknak megfelelően módosította munkarendjét. A lakosság zavartalan ellátása A csökkentett munkaidőre való áttérés nem érintette hátrányosan a szolgáltatások színvonalát. A Közmű- és Szolgáltatási Főigazgatóság irányítása alá tartozó vállalatok továbbra is megfelelően biztosítják a lakosság és az ipar gáz-, víz- stb. ellátását; a szolgáltatásokat ellátó részlegek egyik fele páros, a másik fele páratlan héten tartja a szabadszombatot, így a fogyasztóknak szombaton is rendelkezésére állnak. A belkereskedelemben a vásárlási szokások megváltozása — a munkaidőcsökkentés lépcsőzetes bevezetésének köszönhetően — fokozatosan ment végbe, így időben alkalmazkodni lehetett a lakosság igényeihez. Az élelmiszerkereskedelemben a szabadszombatok bevezetése a húsfélék, a zöldség, gyümölcs, tojás stb. tekintetében a vásárlások csúcsidejét szombatról péntekre helyezte át; a kenyér, tej, vaj stb. vásárlási ideje nem változott lényegesen Az igényeknek megfelelően a húsfélék és egyéb termelői árucikkek kiszállítását átszervezték, a csarnokok és piacok pénteki nyitvatartási idejét pedig meghosszabbították. A vendéglátóiparban is új nyitvatartási rendszert alakítottak ki; ez az intézkedés szintén megfelelőnek bizonyult. Az iparcikk kiskereskedelemmel szemben is egyre inkább azzal az igénnyel léptek fel a vásárlók, hogy az alaposabb körülte-28