Budapest, 1970. (8. évfolyam)

2. szám február - dr. Wellner István: A római kor II.

Antonio Bonfini, Mátyás és II. Ulászló király udvari történetírója a XV. század utolsó évtizedében említi, hogy „Buda határában épült e királyoknak vadászkastélya. Az országút mentén három stádiumnyira (mérföldnyire) áll ez a városfaltól. Vadaskertje — írja Bonfini — teli van vad állattal. Sok itt a szelídített vad is." Bonfini elmondását az 1530-as években Oláh Miklós Hungaria című művében erősíti meg. ő úgy mondja: „Budától északra van a királyi vadaskert; Nyék a neve. Kerítéssel övezték. Erdeje nem éppen sűrű; kellemetes tisztások tarkítják. Szélén a királyi vadászkastély áll, nagyszerű épületekkel." Temérdek más írott adat is említi a nyéki királyi vadászkastélyt. Azonban a török időkben úgy elpusztult az, hogy a Hűvösvölgynek Vadaskert nevű dűlőnevén kívül emlékét már semmi nem őrizte. Más írásos emlék arról beszél, hogy — a honfoglaláskori törzsek egyikének nevét őrző — Nyék falunak már a XIV. században állt egy Mária-temploma. És e Budához közel eső falunak — szöllein, szántain, erdein kívül — még egy, Budapoklának nevezett kőbányája is volt. Sűrű látogatója volt e nyéki vadászkastélynak — a magányosan is szívesen vadászgató - Mátyás. De látogatta azt II. Ulászló, II. Lajos s ifjú neje is — a gótikus amazon hírében álló —, Habsburg Mária. 1500 és 1505 között gyakori vendége volt e kastélynak Jagelló Zsigmond herceg is, II. Ulászló legifjabb öccse, 1506-tól 1548-ig a lengyelek „öreg" Zsigmond királya. Hol sólymászattal, hol falkázással, hol meg kártya- és kockajátékkal múlatta Zsigmond a —néha megálló, néha vágtató — időt. Megesett, hogy megverte — kártyán — királyi bátyját. Ilyenkor sáfárához kellett fordulnia, hogy Ulászlónak járó veszteségét kiegyenlítse. Kertészet is volt Nyéken. Királyi számadáskönyvből tudjuk, hogy ezek a kertészek hol a királyi udvarnak szállítottak gyümölcsöt, hol pedig Buda templomainak kedveskedtek virágaikkal. 1525-ben II. Lajos sáfára jegyzi fel a nyéki Balázs, Tamás és Fábián vincellér nevét. E jámborok bort szállítottak II. Lajosnak. Ugyanekkor Lőrinc testőrző — hogy meg ne szökjék — örvet vásárol Lajos király kedvenc majmának. Majdpedig Budáról fáklyákat visz Nyékre, hogy annak fényénél vigadozzék a királyi vadászkompánia. Ezeket a budai, nyéki vadászünnepeket még 1530-ban, tehát jóval a mohácsi vész után is visszasírja az ifjan elözvegyült Mária királyné. 1530-ban a távol Brüsszelből írja „haza" Batthyány Ferencnek: Lajos király halála óta „örökké bánatos és sosem feledheti a budai szép napokat!" Mert közben a buda-nyéki vadaskertbe is betört a világtörténelem! A mohácsi csatavesztés után ugyanis, 1526 szeptemberében Nagy Szulejmán szultán bevonult az elnéptelenedett, elárvult Budára. Krónikása, Dselálzáde írja le, hogy, mivel a szultán maga is nagy vadász volt, 1526 szeptember 15-én és 16-án két napot töltött a buda-nyéki vadaskertben. Sólymokkal és vadász-párducokkal űzte itt a padisah néhai Lajos királynak féltett vadjait. A nyéki kastély helyének felfedezése 1931-ben — hosszas számítgatások után — a mai II. Vöröshadsereg útja 78. számú ún. Simontsits-telken — kiváló kutatónk, Garády Sán-44 Fejedelmi udvar solymászatra indul (A Limburg-testvérek miniatúrája 1410 körül) Molnár János felvételei Mátyás buda is állt, feltételezzük, hogy 1395 júniusában innen indult magános séta-, vagy vadászlovaglásra ez a fiatal, sokat szenvedett, magánykedvelő aszszony, Nagy Lajos leánya. Nyeregbe pattant, annak ellenére, hogy — távollevő s kissé csélcsap férjétől — Zsigmondtól gyermeket várt. A kor német krónikása úgy írja le: a királynő lova a budai hegyek egyik kövén megbotlott. A paripa olyan szerencsétlenül bukott, hogy a magános királynőt maga alá temette. Sérülése halálos volt. A baleset következtében megszült, s — mire lova lovas nélkül Budára, vagy Nyékre vissza poroszkált — mind a királynő, mind újszülötte elvérzett. Másik budai középkori vadász-közjátékunk nem szomorú! Mátyásról van szó. Országos gondjai — s nem egyszer a családi élet örömei — elől menekült a budai erdő rengetegébe. Nyékről indult s — mint azt a budaszentlőrinci pálos évkönyvek írják — nem egyszer megesett, hogy be-be zörgetett a klastrom kapuján.* Itt jó barátja volt Gergely prior, bölcs férfiú, Mátyás kedvelt vitapartnere, akivel e nagy király „lelkét üdíteni nem egyszer a klastrom pincéjébe is lement". Ám az is megtörtént, hogy Mátyás — magányos vadász — éjszaka kéredzkedett be a kolostorba. Ahonnan is a kapuőrző barát keményen dor középkori falmaradványokra bukkant. Ennek során egy 35 x 21 méter alapterületű, vastag falazatú kastélyrom, szomszédságában egy 60x17 méter alapterületű mulató-épületnek — vagy istállónak — romja került napvilágra. Valamivel északabbra Garády megtalálta a hajdani Nyék falunak még a XI —XII. században épített kicsiny, románkori templomalapjait is. Előkerült a mulatópalotának — máig meglevő s máig feltáratlan, — pompás négyszegletes kövekkel, kváderekkel kifalazott kútja is. Ám Garády nem csak a nyéki — téli és nyári — palotát s a régi templomot találta meg! Több kilométer hosszúságban felderítette s részben feltárta Mátyás király régi Vadaskertjének a Hármashatárhegy keleti oldaláig terjedő kőfal-maradványait is. Ezeket a vadaskert falakat ma is nyomon követhetjük a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér s a hűvösvölgyi erdő északi határvonalán. Itt egy emléktábla is megörökíti a Vadaskert sematikus alaprajzát. Dél felé menve ettől az Frfz a buda-nyéki királyi vadászkastélyból emlékkőtől az ún. Glück Frigyes útján, majd a Görgényi úton át egészen a Kapy útig terjednek a Vadaskert falmaradványai, majd valahol a Battai út, Czirok utca környékén, a Pasaréti útnál érik el az Ördögárkot. A kastély feltárásakor, annak romjai közül pompás kőfaragványok, színes, címeres kályhacsempék, üvegedény- és fegyvermaradványok kerültek napvilágra. A XV. század magyar udvari művelődésének pazar emlékei ezek. Utóbb, 1950-ben a Budapesti Történeti Múzeum végeztetett itt „hitelesítő ásatást". Ennek eredményeként megállapították, hogy a nyéki kastély legrégibb alapjai még Mária királynő (1382—95), illetve a trónon őt követő férjének, Zsigmondnak idejéből valók. így hát mind Mátyás, mind Ulászló csupán bővítője volt e legendás vadásztanyának! Buda-nyéki vadászhistóriák Mivel a nyéki kastély már Mária királynőnek, kora Dianájának idején Jagello-cimer a buda-nyéki királyi vadászkastélyból (Budapest, Történeti Múzeum)