Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Somogyi Árpád: Bizánci művészeti emlékek

A főváros életéből Az V. kerületi tanács a Belgrád rak­part 19. számú házon hamarosan villany­újságot építtet, s 1971-re kivilágíttatja a Kossuth Lajos szobrot, a Rákóczi szobrot, a Nemzeti Galériát és a KGM székházat. Az Országház díszkivilágítása igen költséges lenne, ezért csak az épület Duna felőli hom­lokzata kap díszfényt, s gondoskodnak a Kossuth Lajos téri homlokzat felújított köz­világításáról. Több mint másfél millió köbméter hulladék gyűlt össze tavaly a budapesti házakban. A becslések szerint 1985-re ez a mennyiség eléri a hárommillió köbmétert. Magyarázat: mind több az előrecsomagolt élelmiszer, s ezért sok papír, doboz és üveghulladék jut a házi szemétbe. Egyre na­gyobb gond Budapest hulladékának elhe­lyezése. Jelenleg a külterületeken levő nagy gödröket töltik fel vele, de ez a lehe­tőség 1985-re megszűnik. Ezért folytatni kell a komposztálást. Az eljárás nem olcsó ugyan, de a komposzt felhasználható a me­zőgazdaságban; jelenleg is évente 200 ezer tonnát készítenek Budapesten. A szemét megsemmisítésének harmadik módja az ége­tés; ez a legdrágább, de egyben legtökéle­tesebb eljárás. Az Országos Közegészségügyi In­tézet zajméréseket végzett a Ferihegyi repülőtér környékén. A zajterhelés alap­ján négy övezetet jelöltek ki; egyes öve­zetekben beépítési korlátozásokat javasol­nak. Hasonló vizsgálatot tartott a MÁV: a vasúti közlekedés zajának hatását mérték a Mexikói úton, Újpesten, a váci vasútvonal mentén, Kelenföldön és Siófokon. Megálla­pításuk szerint ma már minden ötödik vá­rosi lakos zajbeteg. Különösen zavaró az éj­szakai lárma, s ezt fokozzák a tolatások. A fővárosba irányuló vasútvonalakat villany­mozdonyokkal szerelik majd fel: ez bizta­tó. A Budapesten közlekedő járművek za­ját mérve a sorrend a következő: teher­autó, villamos, autóbusz, M —62-es Diesel­mozdony, motorkerékpár, személyautó. A Budapesti Művészeti Hetek félide­jéig, október 17-ig, a különböző művészeti programokat 50 ezren látogatták. Legna­gyobb sikere a zenei hetek koncertjeinek volt. A látogatók száma meghaladta a 17 ez­ret. A XI. nemzetközi zenei verseny hét hangversenyét csaknem háromezren hall­gatták meg. Az Állami Operaház és az Er­kel Színház 12 előadását közel 13 ezren lá­togatták. A Művészeti Hetek filmjeit ez idő alatt csaknem 15 ezren nézték meg. Huszonötödik Színház néven új szín­ház nyílt a fővárosban. Október 15-én Né­meth László Gyász című drámájával nyitot­ta kapuit az új intézmény. Az ismert regény színpadi változatát Szigeti Károly rendezte. Fiatal zeneművészek és zenebarátok klubja alakul a XI. kerületben, hogy a fia­tal művészeket megismertessék a muzsika­kedvelő ifjúsággal. Ezenkívül a KISZ XI. ke­rületi bizottságának már rendelkezésére áll a kellő pénzösszeg, hogy a régen tervezett kerületi úttörőházat felépítsék. A negyedik ötéves tervben úttörő tábort is terveznek a kerületben. A Hazafias Népfront budai társadal­mi bizottsága a budai hegyvidék védel­méről tárgyal. A kerületek hivatalos és társadalmi intézményeivel együttműködve, segítségül híva budai szakembereket, a Ter­mészetbarát Szövetséggel közösen ellen­őrizni óhajtják a kirándulóhelyeket és kör­nyéküket, a források, a kutak vizét, tiszta­ságát. Kapcsolatot akarnak teremteni a bu­dapesti erdészekkel, hogy közösen állapít­sák majd meg az új épületek helyét. Az utóbbi években nagyon sok szép, pótolha­tatlan idős fát vágtak ki, például a budake­szi erdőkben. A jövőben meg akarják aka­dályozni az indokolatlan fapusztítást. Ren­delkezést sürgetnek: csak kijelölt helyen várakozhassanak gépkocsik, s az erdei séta­utakon, kirándulóhelyeken a motorosok és a kerékpárosok tartsák meg a behajtási ti­lalmat. Mintegy ötszázezer szabálysértési ügyben hoztak határozatot azelmúltévben, s hasonló arányban volt helyszíni bírságolás. Együttesen mintegy 1 millió esetben foglal­koztak a hatóságok országszerte szabály­sértési ügyekkel. A fővárosban a tisztaságra volt a legtöbb panasz, mégis, az előző évhez képest kevesebb volt a felelősségre vonás. A közrend és a közbiztonság sérelmére el­követett szabálysértések között Budapes­ten a leggyakoribb a botrányt okozó részeg­ség, a verekedés, a garázdaság. Emelkedett a vám-, deviza- és pénzügyi szabálysértések száma is. 1975 végére a 60 éven felüliek aránya Budapesten megközelíti a 21 százalékot. Kí­sérletképpen a III. kerületben bevezették a házi szociális gondozást, s ha beválik, az öre­gek jövőbeni ellátásának egyik formája ez lesz. Óbudán 15 ezer nyugdíjas él. Ötszáz forintig terjedő nyugdíja 3000 idős ember­nek van; közülük 500-an szorulnak a társa­dalom segítségére. Tíz nyugdíjasnak egyál­talán nincs hozzátartozója. A házi szociá­lis gondozást a tanács vezető ápolónői szer­vezték meg, felkutatták a rászorulókat, s vállalták a magukat kellően sem ellátni, sem ápolni nem képes idősek gondozását. Az Eötvös Loránd Tudományegye­temen a bölcsészkarra 143 hallgatót vettek fel; az előfelvételisekkel együtt összesen 191-en kezdték meg tanulmányaikat az idén. Nyolcvanhét hallgató — a felvettek 47,6 százaléka — fizikai dolgozók gyermeke. Vi­szonylag kevés, a száznégy pestivel szemben 72a vidéki. Afiúk-lányok közti arány jobb, mint a korábbi években: a fiúk száma 53 fő, teljes létszám 30 százaléka. Kilencvenegy ország 100 szervezeté­nek 260 küldötte találkozott Budapesten októberben, amikor is a 25 esztendős fenn­állását ünneplő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megtartotta jubileumi ülését. Az öt napon át tartó ülésre sok neves ven­dég érkezett. A huszonötödik évforduló alkalmából Eugénie Cotton emlékérmet adtak ki. Alakuló ülést tartott a Budapesti Hely­történeti és Helyismereti Bizottság a Bu­dapesti Népfrontbizottságon. Ma már köte­teket tesznek ki az egyes kerületek törté­netét ismertető művek, és sokezren láto­gatják a helyi múzeumokat. A helytörténeti kutatás túlnőtt a főváros kerületein, tehát szükségessé vált a helyi bizottságok munká­jának összefogása, egységes irányítása. A kerületekben felhalmozódó gazdag anyag összesítésre vár. Ez lesz a dolga az újonnan megalakult budapesti szervezetnek. A Madártani Intézetben a követ­kező öt évben befejeződik a hazai madarak hangjának gyűjtése. A magnószalagon rög­zített sorozat a 210 hazai madárfajtából ed­dig 180-ét őrzi. Tizenhárom éve folytatjáka gyűjtést. A legváltozatosabban a pacsirták, a fülemülék és egyes rigófélék énekelnek; legcsúnyább a hattyú hörgő-zörgő hangja; legkomikusabb — vihogó — a viharmadáré. A madárvilág bohóca, a seregély pedig meg­tévesztően utánozza a többi madár hangját, sőt, afrikai teleléséből hazatérve, egy-egy ottani madár füttyét. A jövő évi budapesti vadászati világkiállításon a vitrinekben lát­ható preparált madarak egy része gomb­nyomásra megszólal majd, s hallható lesz magnószalagra vett eredeti hangjuk, éne­kük. Szép karácsonyi ajándék külföldön élő rokonainak: Előfizetés a Budapestre Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál V., József nádor tér 1. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft 48

Next

/
Thumbnails
Contents