Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Ságvári Agnes: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa centenáriumára

Kínai ágyú a boxerlázadás idejéből (Siklós Péter felvételei) Az Országos Hadtörténeti Múzeum Számszeríj és török kovás pisztoly a XVII. századból A Múzeum felállítását a magyar honvédség illetékeseinek egy része már az 1867-es kiegyezés után tervbe vette. Ám a különböző beadványokra, felterjesztésekre a Habsburg-udvar részéről egyforma volt a válasz: — Nincs rá szükség. A bécsi Kriegsarchivban és a Heeresmuseum­ban minden megtalálható, ami Ma­gyarországra vonatkozik. A Múzeumot csak az 1918-as őszi­rózsás forradalomkor hozták létre; akkoriban Hadtörténeti Levéltár és Múzeum volt az elnevezése. A gyűjte­ményt 1921-ben a Mária Terézia lakta­nyában helyezték el. Az anyaggyűjtést az önálló magyar hadsereg megalakulá­sának évétől, az 1715-ik esztendőtől kezdték. 1930-ban a Nemzeti Múzeum had­történeti vonatkozású tárgyait és dokumentumait átadta a Hadtörténeti Múzeumnak. S ide került az a 2000 tárgy is, amelyet a bécsi Heeresmuse­umtól sikerült visszaszerezni. Ezen­kívül rendelkezésre állt az 1896. évi millenniumi hadtörténelmi és az 1900-as párisi világkiállításra küldött huszár kiállítás anyaga. Igen sok doku­mentum gyűlt össze ajándékokból, vásárlásokból is. 1937 májusában rendezte meg a Múzeum első nyilvános kiállítását, már új — s jelenlegi — helyén: a Várban, a Nádor laktanya átalakított épületében. 1944 októberében a Múzeum anya­gát egy vidéki kastélyba költöztették. A megújhodás során az első középüle­tek között állították helyre a Hadtör­téneti Múzeum romos épületét is. És ma 1715-től a legújabb korig lát­ható a magyar hadtörténet sok emléke és eseménye a Múzeum 36 termében. Viharos történelmünk e roppant gaz­dag dokumentációját itt csak vázlato­san mutathatjuk be. Az 1848—49-es szabadságharc. A két emeletes épület földszintjének első három termében az 1948—49-es szabadságharc elevenedik meg. A tár­lók izgalmas anyagából jegyezzünk fel néhányat. A ,,Mit kíván a magyar nem­zet" kiáltvány. Táncsics Mihály kisza­badítását megörökítő litográfia. A nemzetőrség fegyverei, köztük egy kiegyenesített kasza. Rózsa Sándor egyik legényének karikásostora. Olasz légiós sisak, bécsi légionista kardja. Bem tábornok díszkardja, kulacsa, önarcképe és az a handzsár, amelyet a hadvezér Petőfi Sándornak ajándéko­zott. Damjanich tábornok látcsöve. A kitüntetés-gyűjtemény egyik leg­értékesebb darabja: Bátori Schulcz Bódog ezredes I. osztályú érdemrend­je, amelyből csak ez az egyetlen pél­dány létezik. A Habsburg dinasztia trónfosztását tudtul adó Függetlenségi Nyilatkozat. Azután elénk tárul a nemzet tragé­diája. Ausztria és a cári Oroszország egyez­ménye értelmében 370 ezer fős had­sereg zúdul az országra . . . A világosi fegyverletételt két egy­korú grafika örökíti meg. És itt látha­tók azok a honvédzászlók, amelyeket a Szovjetunió kétszer is visszaadott Magyarországnak. Először 1941-ben, azután 1948-ban. Végezetül: az Olmützben, Kufstein­ben, Aradon és másutt raboskodó hősök kéz- és lábbilincsei. 23

Next

/
Thumbnails
Contents