Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Dr. Szűcs István: Lakásépítés

A peremkerületek átépítése során a legnagyobb szabású a IV. kerület Újpest belső városrészének átépítési terve; itt 12 000 lakás bontása mellett összesen mintegy 20000 lakás épülne. Újpestnek ezen a részén zártsorú, földszintes beépítés található, igen rossz állapotú lakóépületekkel. A lakások kétharmada egyszobás, melyekben még belső WC sincs. E lakások korszerűsítésére reális lehetőség nincs, így a bontás az egyetlen mód a lakáshelyzet megoldására. III. kerület Békásmegyer. Az új lakótelep részletes rendezési tervjavaslata. Tervezők: Kovács Balázs, Mező Lajos és Vojnits István e külső fekvésű, beépítetlen területek igénybevétele áll a budapesti lakásépítés súlypontjában. Emellett azonban egyre jelentősebb helyet foglal el a peremkerületek lazán betelepült, többnyire igen rossz épületállománnyal rendelkező központjainak városias átépítése, a kerületi központok hálózatának kialakítása. Az általános városrendezési terv kb. 100 000 lakás építését irányozza elő ezekben a központokban. A peremkerületek átépítése során már jelentős mennyiségű lakásbontás jelentkezik és így az említett iuű 000 lakás felépítése során átlagosan 35 %-°s

szanálással kell számolni. E lakások bontása azonban az esetek túlnyomó többségében nem jelent veszteséget, mert olyan lakásokról van szó, melyeknek értéke elméletileg nincs, lakás céljára már nem, vagy alig alkalmasak. Újpestre vonatkozóan lezártnak tekinthető városrendezési terv még nem készült, így a peremkerületek központjainak átépítését reprezentáló tervként a XX. kerület Pesterzsébet központjára elkészített rendezési tervjavaslatot mutatjuk be. (2. sz. kép) E tervet összehasonlítva a békásmegyeri tervvel, érzékelhetők a funkcionális különbségek, melyek a városképi megjelenésben is kifejezésre jutnak. Itt egy sokkal városiasabb, több magasházat tartalmazó beépítési terv készült. E városrész feladata, hogy a környező, nagykiterjedésű családiházas területek lakosai számára is biztosítsa a központ funkcióit. Ez azt jelenti, hogy sokkal választékosabb intézményhálózat, szaküzletek, vendéglátóipari egységek létesülnének és ennek következtében e városrész forgalma is sokkal nagyobb lesz, mint egy külső lakótelepé. XX. kerület Pesterzsébet központjának rekonstrukciója. Részletes rendezési terv Tervezők: Kovács Miklós és Baráth Etele A peremkerületek átépítésével még egy, igen nagy, és a város egésze szempontjából alapvető jelentőségű feladatot kell megoldani. Budapest lakosságának ma 30%-a, mintegy 600000 ember lakik családiházas területeken. További 100 000 fő lakik kisvárosi jellegű földszintes, zártsorú beépítésű területeken. Ha az itt lakók számára a városi életforma elterjedését és ezáltal egy korszerűbb életmód kibontakozását kívánjuk elősegíteni, akkor szükséges, hogy minden nagyobb családiházas terület részére városias központokat építsünk; ezáltal részben az ellátás színvonalát javítjuk, részben pedig a korszerű, városias életkeret előnyeit igyekezünk bemutatni. 3. A tömeges lakásépítéssel kapcsolatban jelentkező harmadik — és egyben a legnehezebb — feladat, hogy a belső városrészek viszonylatában megnyilvánuló, helyenként igen éles ellentmondások fokozatosan felszámolásra kerüljenek. Budapest régi, magas beépítésű belső városrészeiben jelenleg kb. 750000-en laknak. E városrészek egy részében helyezkedik el a legértékesebb épületállomány, más részük azonban éppen ellenkezőleg: rendkívül rossz épületállománnyal rendelkezik. Példaképp megemlíthető, hogy a VII., VIII. és IX. kerületben, a Nagykörúton kívül eső területeken a lakásállomány 67— 70%-a egyszobás, a lakások felében nincs belső WC, az épületek értéke rendkívül csekély, és hiányzik a lakások komfortosításának reális lehetősége. E belső városrészek ellentmondása éppen ebben jelentkezik. A központi fekvésből következő igen fontos előnyök — jó közlekedési adottsá-6