Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - Zolnay László: Budai városélet a „Jogkönyv” tükrében

A főváros életéből A vasiparban foglalkoztatott nők aránya Budapesten 37,7 százalék — állapította meg a Vasas Szakszervezet központi vezetősége. A híradás és vacuumtechnikában dolgozik a legtöbb nő: számuk itt meghaladja az 50 százalékot; de jelentős az arány a járműiparban és a kohászatban is. A prágai pártbizottság meghívására Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának vezetésével szeptemberben többnapos látogatásra delegáció utazott Prágába. A dolgozó szülök gyermekeinek óvodai és bölcsődei elhelyezésére a Fővárosi Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálatot indít. Meg akarják tudni, milyen intézkedéseket tettek a múlt évben a hatóságok és a vállalatok az óvodai férőhelyek gyarapítására, hogyan változtak az ellátás feltételei a bölcsődékben és az óvodákban, és megtartják-e mindenütt az érvényben levő rendelkezéseket. Tanulmányozzák, hogy a bölcsődékben és az óvodákban a felvételi kérelmek mérlegelésekor a felvételi bizottságok kellő körültekintéssel jártak-e el, voltak-e családlátogatáson, készítettek-e környezettanulmányt. Vizsgálják azt is, hogyan alkalmazkodik az üzemi gyermekintézmények nyitvatartási ideje a szülők munkaidejéhez, s miként oldják meg a két műszakban dolgozó szülők gyermekeinek elhelyezését. Ellenőrzik a bölcsődék és az óvodák kihasználtságát, s hogy milyen előrelátással szervezték meg kerületenként a gyermekgondozási segély megszűnése után jelentkező anyák gyermekeinek elhelyezését. Fővárosszerte igen sok volt a panasz a szülők részéről az idei beiratások után, a NEB vizsgálata tehát rendkívül időszerű. A Fővárosi Közúti Balesetelhárítási Tanács és a Magyar Úttörő Szövetség a közlekedési úttörők számára látványos seregszemlét tartott a Margitszigeten. Mintegy 15 ezer budapesti úttörő vett részt a találkozón, ahol a gyerekek forgalomirányítási bemutatót, KRESZ-versenyt, sportbemutatót rendeztek. A BKV ajándéka volt, hogy azon a napon — szeptember 13-án — valamennyi tömegközlekedési járművön az úttörők ingyen utazhattak. Az árvízkárosultak megsegítésében az iskolásgyerekek is részt vesznek. November 15-ig az iskolások felkeresik a környékbeli lakásokat, rongyot, papírt, vas- és színesfém hulladékot gyűjtenek. Mindezért természetesen pénzt kapnak a MÉH-től, s összegyűlt forintjaikat befizetik a Vöröskereszt 5351-es számú csekkszámlájára. Az akció célja az árvízkárosult iskolák, illetve az árvíz sújtotta területen működő úttörő csapatok felszereléseinek pótlása, kiegészítése. Fokozatosan szakosítják az erzsébetvárosi körzeti orvosi rendelőket az elkövetkező esztendőben. Mindegyikben lesz laboratórium és hordozható EKG felszerelés. Ezzel csökken majd a szakrendelő intézetek zsúfoltsága. A kerületben egyébként 48 körzeti orvosra átlagosan 2600 — 2800 beteg jut. Az orvosoknak több mint a fele belgyógyász szakképesítésű, átlagos életkoruk 46 esztendő. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár idején országos tanácskozáson vettek részt a megyei tanácsok elnökhelyettesei és a mezőgazdasági élelmezési osztályvezetők. Dr. Dimény Imre miniszter megnyitójában egyebek között megállapította, hogy az 1970-es év az utóbbi negyedszázad legnehezebb mezőgazdasági esztendeje. Az Operaház, az elmúlt évektől eltérően, az idei évadban 30 százalékos kedvezményt nyújtott az operabérletet vásárló egyetemi és főiskolai hallgatóknak. 1969-ben 2500 fiatal váltott bérletet az Operába; az új évadban ezt a számot előreláthatóan túlszárnyalják. Budapest lakossága jelenleg 1 millió 939 ezer 500 fő — állapítja meg az 1970. évi statisztikai zsebkönyv. Az 1 négyzetkilométerre jutó népsűrűség évről-évre nagyobb. A nők még mindig többségben vannak: 1000 férfira 1165 nő jut. A legutóbbi három esztendőben valamelyest csökkent a házasságkötések száma, ugyanakkor nőtt a válásoké. 1967-ben 1000 házasságkötésre 317 válás jutott, 1968-ban pedig már 330. A legtöbb házasság 10 esztendő után bomlott fel, s a 4 —6 év közötti időszakra jut a felbontott házasságok csaknem 20 százaléka. A születések száma érvől-évre fokozatosan emelkedik a fővárosban. Amíg 1961 és 1965 között évente mintegy 16 és fél ezer gyermek született, addig 1966-ban 19 ezer 522, 1967-ben 22 ezer 256, 1968-ban 23 ezer 467, 1969-ben pedig 24 ezer 023. Szomorú statisztika: emelkedik a baleset következtében meghaltak száma. 1961-ben 239-en haltak meg közlekedési baleset következtében, 1968-ban pedig már 325-en. Néhány költözködési adat: 1960-ban több mint 47 és fél ezren költöztek vidékről a fővárosba, 1969-ben ezek száma alig haladta meg a 26 ezret. Csökkent a fővárosból vidékre költözők száma is: az 1960-as 22 ezerről 17 ezerre. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium több évre visszatekintő felmérést végzett az állami építőipari vállalatok munkaerő forgalmáról. Megállapították, hogy a munkahelyet változtatók nagy többsége — 50 — 60 százaléka — csak egy évnél rövidebb időt tölt el egy vállalatnál. A fluktuáció a törzsgárdát is érinti. Növekedett azoknak a száma, akik öt év, vagy még hoszszabb idő után hagyták el a vállalatot. Űj rendelet lépett hatályba a köztisztaságról. A szabályzat kimondja, a köztisztaság megteremtésében mindenki köteles hathatósan közreműködni. Foglalkozik a rendelet egyebek között a szemét gyűjtésével, szállításával, elhelyezésével és megsemmisítésével, továbbá a járdák, az úttestek, a lakóházak, valamint a közlekedési eszközök tisztaságának megóvásával. A jövőben háztartási szemétnek tekinthető a lakásokban, továbbá a lakók által közösen használt helyiségekben, területeken keletkezett hulladék, salak, hamu, törött vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, konyhai hulladék, sőt, a kisebb mennyiségű falvakolat és festéktörmelék is. A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt lakóépületekből a háztartási szemetet a köztisztasági tevékenységet végző intézmény vagy hatóság köteles elszállíttatni, egyebütt pedig a tulajdonos. A rendelet előírásainak megszegése szabálysértés és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A köztisztaság elleni szabálysértés esetén a rendőrség helyszíni bírságot is kiszabhat. A fertőző megbetegedésekről vizsgálatot tartottak a Belvárosban. Az adatok szerint tavaly az V. kerületben 351 járványos betegség fordult elő; 1968-ban csak 242. A rosszabbodás a kanyaró rovására írható. A kanyaróban megbetegedett belvárosi gyermekek száma meghaladta a kétszázat. Míg korábban évente mintegy 10 gyermek kapta meg a szamárköhögést, a múlt három esztendőben egyetlen esetet sem jegyeztek fel a kerületben. Az idei statisztika további jó eredményekkel biztat. A tavaly bevezetett, kanyaró elleni védőoltások hatására az év első hat hónapjában az V. kerületben mindössze 14 gyereket kezeltek kanyaróval. Több mint 30 ezren töltötték ki jelentkezési lapjukat az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára. De több ezren visszaléptek: nem jelentek meg sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgákon. A Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezők közül 207-en meggondolták magukat. A Pedagógiai Kutató Központ villáminformációt készített, kérdőíveket küldött a meghátrálóknak. Összesen 104-en válaszoltak: közülük 60 válaszadót külföldi ösztöndíjasnak vagy katonai, illetve művészeti főiskolára vettek fel; 15-en hiányos tudásukat említették a visszalépés okául; ketten azt válaszolták, hogy megbuktak az érettségin; tizenöten szociális okokról számoltak be; s akadt egy kislány, aki azért nem vállalta a továbbtanulást — intő adat! —, mert nyolc testvére van, s nem kapott társadalmi ösztöndijat. Az angyalföldi Közért üzletek többsége erősen kifogásolható — állapította meg a XIII. kerületi tanács. A kifogások közegészségügyi vonatkozásban érték a boltokat. A tej és a hús, valamint a fűszer és a csemege boltokat például az előírások ellenére csak öt évenként festik ki. Az élelmiszer üzletek 25 százalékában nincs hűtőpult. Több üzletben tejtermékeket kellett kiselejtezni a helytelen tárolás, raktározás miatt. Egyes boltokban azonos helyen tárolják a tejet és a tejtermékeket a felvágottakkal és húsokkal. A végrehajtó bizottság határozatban kötelezte a Közért Vállalat igazgatóját, hogy az élelmiszer boltok átalakításakor, felújításakor a terveket akkor is mutassa be a kerületi állami közegészségügyi járványügyi felügyelőnek, ha egyébként a tervezett munka elvégzéséhez nem kell építési engedély. A kalauz nélküli közlekedés bevezetése óta rendkívül megnőtt a közlekedési eszközökön a a bliccelők száma. Személyzethiány miatt viszonylag ritka az ellenőrzés, tehát pontosan ki sem lehet számítani, hányan károsítják meg a BKV-t. Még ilyen körülmények között is hat hónap alatt mintegy 180 ezer bliccelőt kellett Budapesten megbírságolni. A jegy nélkül, illetve érvénytelen jeggyel utazók miatt tetemesen csökkent a BKV bevétele. Ezért október 1-től az addigi 25 forintról 50 forintra emelték a helyszíni bírságot, amelyet — ha valaki két napon belül nem juttat el a BKV pénztárához — 100 forintra felemelnek. A Pénzügyminisztérium rendeletet készít elő, amely részletesen szabályozza majd a társadalmi erőforrásokból létrehozandó szociális intézményekkel kapcsolatos eljárásokat. A társadalmi erők részt vehetnek például a jövőben a házi szociális gondozásban, intézmények patronálásában, s feleslegessé vált ingóságokat, ingatlanokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, használati eszközöket, szakipari és segédmunkási szolgáltatásokat ajánlhatnak fel a szociális intézményeknek. 48