Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - Zolnay László: Budai városélet a „Jogkönyv” tükrében

tűkön elől-hátul összefűzött fűzőket viselnek. Ezekben úgy járnak, mint a cölöpök. Hancúrozni sem mernek, nehogy fűző-szijjazatuk elpattanjon. De nem csak derekukat fűzik; testük egyes részeit gyapottal tömik ki s nem átallják orcájukat fösteni, meg hamis hajzatot kötni. Lábuk fejét is másnak akarják, mint amilyennek azt az isten teremtette. Azért, hogy lábuk hosszúnak, keskenynek tűnjék, olyan kecsege formájú cipellőt viselnek, amilyen az ördög orra. Rövid felső ruhájuk meg olyan szűk, mintha bevarrták volna őket. . ." Ekkoriban válik udvari divattá — amelyet sokan majmolnak — a szakálltalan arc, a rövid hajzat, a hegyes cipő, a testre feszülő nadrág s a feszes fegyverkabát. Ezeknek viselete miatt még a római pápa is megrója IV. Károly császárt — a mi Zsigmondunk atyját —, mondván: császári méltóságát kockáztatja ezzel az új-módiva4; alattvalóit megbotránkoztatja. z

| A régi pesti Arénában A táblabíróvilágban a szabad ég alatt tartották a pesti Aréna színi előadásait. A közönség hosszú fapadokon foglalt helyet. Mindenki felszerelte magát esernyővel, mert gyakran megesett, hogy előadás közben eredtek meg az ég csatornái. Egy ilyen esős-délutáni előadásról számol be a következő hír, amely a múlt századelső felében jelent meg: „Néhány napelőttapesti Arénában még a játék kezdete előtt kezdett az eső szemezni. Ám, meglehetős számú közönség gyűlvén össze, hozzáfogtak az előadáshoz, abban a reményben, hogy csak lesz abban az esőben egy kis becsület. S eláll, ha megkezdődik az előadás. Az eső pedig azt gondolá magában, hogy majd csinál ő jobb komédiát, mint az aktorok. És derekasan neki eredvén, lassankint vörös, kék, zöld, fekete sátracskák emelkedtek a nézőközönség feje fölé. Azaz: aki esernyőt hozott magával, szépen kifeszíté azt a feje felett s úgy nézte a színészek lubickolását, akik is — mármint az aktorok —, hasonlóképpen esernyősen jelentek meg a szabadtéri színpadon. Már most képzeljük el azon kacagtató jeleneteket, amelyek ezzel az esernyős előadással jártak! A szerelmes örömest átkarolta volna imádottját, de nem lehetett — az esernyő miatt. A szerelemféltő levágta volna boldogsága megrablóját, de nem ránthatta ki szablyáját, mivel hogy egyik kezével az esernyőt kelle tartania. A közönség szíves-örömest tapsolt volna, ámde neki sem lehete, mert egyik kezével a paraplé nyelét markolá, egy kézzel pedig nem lehet tapsolni. Hacsak az ember a szomszéd arcát nem veszi kölcsön, rövid időre. így érte végét a színdarab, mintegy kétszáz esernyő hozzájárultával, melyek közül a zenekarnak egy sem jutván, képzelhetni, milyen irgalmatlanul bömböltek a nagybőgő elázott húrjai, miképpen cincogtak a hegedűre feszített vékony báránybelek." R. R. S. Furcsa szokások a magyar középkorban Régi krónikáink sok olyan hajdani magyar szokást őriztek meg, amelynek emlékét népünk rég elfelejtette. Amikor 898-bart a bajorok s a magyarok megnemtámadási szerződést kötöttek s arra kölcsönös esküt tettek, a németeket a bibliára eskették, a pogány magyarok azonban — jámbor és istenfélő német keresztények nagy megbotránkozására — szokásuk szerint a kettéhasított kutya és farkas tetemére tettek fogadalmat. Farkas tetemére tett esküt a pogány bolgárok kívánságára a keresztény Örmény Leo bizánci császár is. A magyarországi pogány kunok még IV. Béla király korában is így esküdtek. A magyaroknak középkori, immár keresztényi eskü-módja az volt, hogy mezítláb, kezükbe s fejükre marék földet helyezve mondták el az esküformulát. A Stájer Ottokár Rímes Krónikája jegyzett fel egy XIII. századi különös magyar esketési szokást. Amikor IV. Béla király ifjabb, Béla nevű fia október 5-én házasságot kötött az egyik Brandenburgi hercegnővel, a vőlegény aranyos koronát tett a menyasszony fejére, de a kíséretéből egy nemes ember „magyar szokás szerint" kardot rántott s leütötte e koronát a menyasszony fejéről. (Bizonyára annak jeléül, hogy „ki az úr a házban".) Hans Seybold bajor nemes 1476-ban Budán magyar temetési szokásokat írt le. Amikor 1476-ban a király rokona, Pongrácz erdélyi vajda meghalt, a budai főtemplomban — a Mátyás templomban — úgy ravatalozták, hogy fejére helyezték vajdaságát jelképező hatalomjelvényét, arannyal, gyönggyel dúsan kivarrt süveget. (Seybold azért találta ezt különösnek, mert egyébként keresztényt süveggel sosem temettek). Ugyanekkor a vajda címeres lobogóját megszaggatták s koporsója elé vetették. A szertartáson részt vevő királyi pár az egyháznak szánt ezer aranyát viaszgyertyákba öntette; a gyertyákat 36 nemes tartotta a ravatal körül. (Ez a szokás, pénznek szentelt gyertyába öntése meg a XIX. században is élt a Székelyföldön). Az aprószentek dec. 28-i ünnepével kapcsolatban még kacifántosabb hazai szokást jegyeznek fel a krakkói egyetem évkönyvei. Eszerint Aprószentek ünnepekor a rektor eleve bezáratta a magyar diákok otthonát, az ún. burzát. Az ok az volt, hogy a magyar diákok — a betlehemi gyermekgyilkosság furcsa emlékeképpen — e napon rendszeresen hozzáfogtak német és lengyel diáktársaik elagyabugyálásához. . 1A! es Itter messier receptje: A négy mirelit csirkecombot megmossuk és leszárítjuk, gyengén megsózzuk, lisztezzük, vajban megforgatjuk, vágott petrezselymet szórunk rá, kevés vízzel felengedjük, majd fedő alatt pároljuk. A megtisztított hagymát karikára vágjuk, megszórjuk liszttel, jól összekeverjük és több adagban, forró zsírban megsütjük. Mikor a hagymakarika világos „szőke", már leszűrjük és tálra téve villával megmozgatjuk — levegőt engedünk a karikák közé —, mert ha megbarnul, keserű lesz. Utána félretesszük a tálalásig. A megtisztított burgonyából karalábékifúróval korong alakú formákat készítünk. Megmossuk, leszűrjük és forró zsírban, kb. tíz perc alatt pirosra sütjük. Ellenőrizzük, hogy nem maradt-e nyers a burgonya. (Kiveszünk egyet és konyharuhával szétnyomjuk.) Ha nem sült át, lassítjuk a sütést. Ha kész, leszűrjük és megsózzuk. Tálalásnál a csirkecombokat a tál közepére helyezzük, betakarjuk a rostélyos hagymával, majd ízlésesen körítjük a burgonyakoronggal. Olvasztott vajjal meglocsoljuk. Vitaminsalátát adjunk hozzá. Szükséges anyagok: négy mirelit csirkecomb, 20 dkg hagyma, 40 dkg burgonya, 20 dkg zsír, 2 dkg liszt, 2 dkg só. Jó étvágyat!