Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - Krasovec Ferenc: A Természetbarátok Turista Egyesületének jubileuma

nyeket. Az ellenzék talán még jobban összekovácsolódott; a TTE kirándu­lásain és a hagyományos monstre túrákon továbbra is megjelentek, s igen hathatós propagandát fejtettek ki. A fasizmus fokozódó térhódításá­val egyidejűleg erősödött a természet­barát mozgalmon belüli illegális tevé­kenység, aminek visszaszorítására mindinkább nőtt a hatósági elnyomás. 1932-ben a TTE módosított alap­szabályait a belügyminisztérium egy olyan záradékkal látta el, ami az egyesület rendőri felügyelet alá helye­zésével volt egyértelmű. A záradék megszabta, hogy az egyesületi helyi­ségeket csak egyesületi tagok láto­gathatják; a túrákon csak egyesületi tagok vehetnek részt; az egyesületnek tilos résztvennie bármiféle politikai demonstrációban, továbbá, a túrákon tilos bármiféle politikai tartalmú elő­adás, dal stb. Jellemző módon a köz­ponti vezetőség szó nélkül tudomásul vette a módosított alapszabályokat, csupán Mónus Illés elnök — amint ezt a központi választmány ülésének jegyzőkönyvében olvashatjuk — fur­csállja az egyesület működését gátló szokatlan hangú záradékot. A TTE tagság nagy többsége azonban fel­háborodottan vette tudomásul a hatósági beavatkozást; a vezetőség ezzel kapcsolatos állásfoglalása ellen pedig a kispesti csoport kezdemé­nyező körlevele nyomán erélyesen fel is léptek. A forradalmi dalokat éneklő és politikai gyűléseket tartó kiránduló munkásokról sorra befutó jelentések arra késztették a belügyminisztert, hogy a következő utasítást adja a fővárosi rendőrség főkapitányának: „Felhívom . . . Főkapitány Urat, hogy a jövőben minden vasár- és ünnepnapon Budapestnek a Főkapi­tány Úr fennhatósága alá tartozó részét, valamint a környékbeli közeli kiránduló helyeket turistáknak öltö­zött detektivekkel ellenőriztesse . . ." Ezt követően ugrásszerűen nőtt a különféle túrák után letartóztatottak, a „bujtogatás és az állami rend fel­forgatására irányuló vétségben" bűnösnek találtak száma. A harmincas évek második felében, a magyarországi fasizmus totális jegyeinek erősödésével, a korábbi ellentéteket félretéve, közeledés tapasztalható a munkás sportmozga­lom erői s ezen belül a TTE tagság különféle csoportjai között. A Ter­mészetbarátok, a Vasas, a Munkás Testedző Egyesület s a többi kisebb munkás sportalakulat közös túrákat szerveztek. Együtt ünnepelték 1939. május elsejét Remetehegyen; közös túrákon vettek részt a Rózsi forrásnál, az ezüsthegyi Kőbányában, a Soly­mári falnál, a Jánoshegy környékén s másutt. Az erők összefogását a túrázó munkásokra többször rátá­madó nyilas csoportok elleni véde­kezés is sürgette. A háború évei alatt tovább fokozód­tak a munkás túristák nehézségei. Az ország német megszállása után a TTE-t feloszlatták. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kebe­lén belül működő fasiszta sportfő­hatóság (OSK) vezetője nem tartotta megengedhetőnek, „hogy ma, a nem­zeti erők összefogása idején a bal­oldali gondolat a szociáldemokrata párt feloszlatása után ebben az egye­sületben találhasson menedéket. . ." * A felszabadulást követően, a hata­lomért folytatott politikai küzdel­mekben szerepet játszottak a viszony­lag nagy tömegeket érintő sportvo­natkozású kérdések is. Az egyik kép­viselő például a parlamentben kifo­gásolta, hogy az egyre élénkebb sport­élet vezető posztjain többségében a munkáspártok képviselői foglalnak helyet. Az interpellációra válaszoló miniszter kifejtette, hogy ez teljesen érthető, hiszen a munkás sportolók és vezetőik elsőként láttak munkához a sportmozgalom életrekeltéséért. így volt ez a természetjárás, a turisztika terén is. Még csak 1945 februárját írták, amikor néhány régi TTE-ista a Népszava ablaktalan, hideg székházában máris összejött és tervbevette az egyesület mielőbbi újjáalakítását. 1945 áprilisában a VI.—VII. kerületi osztály helyiségében meg­alakult a TTE ideiglenes vezetősége. Az év második felében az egyesület már egy „Értesítő"-t is megjelente­tett, amelyben arról tudósítottak mindenkit, hogy: „Itt vagyunk! Dolgozunk! Szeretettel várjuk azo­kat a szak- és elvtársakat, akik a régi természetbarát gárda mellé felsora­kozva, annak még egyelőre hézagos kereteit betöltve, velünk harcolnak a végső cél eléréséért... Az út, amelyre most a korábbi szerény és elnyomott ösvényről rátértünk, már nem göröngyös. Az akadályok eltűn­tek. Magunk szabunk irányt hala­dásunknak . . ." A koalíciós alapon működő Nem­zeti Sport Bizottság (NSB) tagjai között több régi TTE-ista is dolgo­zott. Az NSB a nagy agilitást mutató Természetbarátokra bízta a turistá­kat, síelőket, evezősöket és kajakoso­kat tömörítő, az összes tömegsportot egybefogó Magyar Vándorsport Szö­vetség megalakítását. A régi, harcedzett természetbarát mozgalom új színekkel, új emberek­kel és friss elvekkel gyarapodott. Sorra alakultak újjá a régi szakmai és kerületi osztályok, a pestkörnyéki és vidéki csoportok. 1947 elején a fővá­rosban már 32 osztály működött. A tömegbázis szélesítése érdekében „az üzemi szervezkedés lett az egye" sülét szervezési vezérfonala." Nagy­üzemi osztályok alakultak például a Ganz gyárban, a Beszkártnál és az Elektromos Műveknél. A demokrati­kus ifjúsági szervezetekkel is igye­keztek kapcsolatot teremteni. 1946-ban már két MADISZ osztálya volt az egyesületnek. Sok fiatal Csatlakot zását könnyítette meg a munkás sport­mozgalom felszabadulás előtti merev versenysportellenes álláspontjának felszámolása. Az 1945 — 48. közötti időszak poli­tikai vonatkozásokkal sűrűn átszőtt sportéletének fejlődése az elért sike­rek ellenére sem volt töretlen. A Magyar Vándorsport Szövetség mint­egy 80%-át képező TTE tagok közül sokan nem tudták levetkőzni a két világháború közti munkás sportmoz­galom bezárkózó s egyéb idejétmúlt nézeteit. A kezdeti nagy fellendülés lelassult; a vándorsport mozgalom alig haladta meg a felszabadulás előtti természetjárás méreteit. A szocialista erők pozícióinak meg­erősödése után, 1947 —48-ban az MDP Sportosztálya már a megoldás útjait kereste. A Természetbarátok Turista Egyesülete szervezeti kerete­it felszámolták s kidolgozták a Ma­gyar Természetbarát Szövetség meg­alakításának tervezetét. A szélesebb társadalmi alapokra épülő szövetség vezetése továbbra is a nagymúltú, TTE s a társegyesületek szakemberei­nek kezében maradt. Az új politikai viszonyoknak megfelelően, munka­tervük célja „a Magyar Természet­barát Szövetséget az ország legna­gyobb és legismertebb sportszövet­ségévé tenni, tagjai tízezreit a népi demokrácia építőivé nevelni, a ter­mészetbarát gondolattal szolgálni a magyar nép felemelkedését, és meg­könnyíteni az átmenetet a békét és biz­tonságot jelentő szocializmusba." (Természetbarát, 1948. szept. 15.) A TTE első gyermekkirándulásán. Széchenyi-hegy, 1913. június 1 35

Next

/
Thumbnails
Contents