Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - P. Brestyánszky Ilona: Iparművészek a fővárosért

rosait. Szétszedhető és szállítható alagútkemencéjüket látjuk tablókon, és megmaradt darabjaikat. Az első hazai vasöntöde szerszámait és termékeit Diósgyőrről. Az észak-magyarországi nagyolvasztót. Tárgyak tömege egykor híres-neves vasgyárakból: Munkácsról finommivű, áttört vastálak, sakktábla öntöttvas figurákkal, díszes csizmahúzó; lábas három lábon, kályhaajtó és viharágyú ... Néhány maketten pedig már a 20. század vas- és acélöntészete, a diósgyőri és a csepeli nagykohók. A világon van már néhány öntészeti kiállítás, őrzik a többévszázados emlékeket Svédország, Belgium egy-egy múzeumában. Az NDK-ban van harangmúzeum. De önálló, csak öntészetet bemutató gyűjtemény egyedül itt található. Nem született zökkenő nélkül. Amikor 1964-ben az üzemet bezárták, majdnem áldozatul esett a Víziváros rendezésének. Emberek és intézmények fáradozása, a Harang a XVII. századból (részlet) öntőüst Hajlítógép