Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Dr. Tóth Gábor: A 75 éves Eötvös József Kollégium

Ismeretterjesztés Az intézmény állat- és növény­állománya rendkívül sok ismeretter­jesztési lehetőséggel szolgál. A bioló­giai ismeretterjesztés formái a kor. szerű, speciális módszerek alkalma­zásával egyre bővülnek. Az állatállo­mány szakszerűen, főként rendszer­tani csoportosításban látható. Az állatok, növények nevét és legfonto­sabb adatait táblákon tüntetik fel-A névtáblák mellett nagyméretű tájékoztató táblák ismertetik a tudo­mányos kísérletek célját, az állat illetve növény értékét, gazdasági jelentőségét és földrajzi elterjedtségét. A figyelemfelkeltés kiváló módsze­rének bizonyult az állatokkal való foglalkozások bemutatása. Csoportos látogatás esetén az intézmény magyar, orosz, szlovák és német nyelven díj­talan szakvezetést is biztosít. Az intézmény tudományos munka­társai rendszeres szakirodalmi mun­kásságot folytatnak, előadásokat tar­tanak, kiállításokat rendeznek. Az 1966-os centenáriumi évben m, 1969-ben 73 ismeretterjesztő előadást tartottak. Ugyancsak 1969-ben 67 szakcikket publikáltak hazai és kül­földi szaklapokban; ezekben tapasz­talataikat, kutatási eredményeiket és megfigyeléseiket adták közre. 1966-ban, 1968-ban és 1969-ben nagy­szabású kiállításokon mutatták be az intézmény fejlődését, valamint állo­mányának ritkaságait, érdekességeit. A filmbemutatók és előadások színhelye eddig a Barlang mozi volt. Itt, a TIT előadóinak közreműködé­sével, heti 2 alkalommal tartottak film- és diavetítéssel illusztrált elő­adásokat. 1969-ben 2608 hallgató előtt 38 előadás hangzott el. 1969 végére azonban a Barlang mozi állaga oly mértékben leromlott, hogy életveszélyessé vált a benn-tartóz­kodás. A mozi bezárása sajnálatosan visszaveti az ismeretterjesztő munkát. Felújítása viszont közel 2 millió forintba kerülne; erre jelenleg a Fővárosi Tanács sem tud fedezetet biztosítani. Az intézmény ismeretterjesztő munkáját továbbra is az jellemzi, hogy a puszta szemlélődés helyett aktivi­tásra nevel. Vasárnap délelőttönként, 70 iskola bevonásával, közel 2000 tanuló vetélkedik biológiai ismeretek­ből. A győztesek jogot nyernek az állatkerti szakkörökben való rész­vételre. Az általános és speciális szakkörök 75 — 85 taggal működnek, s hasznos gyakorlat ismeretekhez segítik a fiatalokat. A jó szakköri munka további előrehaladást ered­ményez : a legaktívabb résztvevők Zoo-iskola (Kapocsy György felvétele) az Állatkert-barátok Ifjúsági Klubjá­nak tagjai lehetnek. Az Ifjúsági Klub jelenleg 110 taggal működik, s neves kutatók, szakemberek irányítják a foglalkozásokat. Az iskolai biológiai oktatás kiegé­szítésére, külföldön már jól bevált tapasztalatok alapján hívták életre 1968-ban a Zoo-iskolát. Az iskolai tananyagnak megfelelően az illetékes biológia-tanárok végzik az oktatást3 az eleven demonstrációs anyag fel­használásával; ily módon 400 tanuló közvetlen kapcsolatba kerül az állat-és növényvilággal. Ez az oktatási forma nagyon hamar rendkívül nép­szerűvé vált diákok és tanárok között egyaránt; ma a Zoo-iskola fejlesztése az intézmény egyik legsürgetőbb feladata. A IV. ötéves tervben, a Fővárosi Tanács V. B. támogatásával, felépül majd az új Zoo-iskola — akvárium —terrárium —Barlang mozi kombinát, s ezzel nagyrészt megoldó­dik az egyre növekvő érdeklődés kielégítése. Jól bevált az a módszer is, aminek alkalmazását nem befolyá­solja a helyhiány: pályázatokat írnak ki a fiatalok számára. 1969-ben 146 pályamunka érkezett be; a vetélkedők és pályázatok nyerteseinek jutalma a hazai gyűjtőutakon való részvétel volt. Az intézmény az állat- és növény­barátok egyik legfontosabb tanácsadó szerve. Az évente kb. 3000, telefonon vagy írásban beérkező kérdésre a munkatársak készséggel megadják a szakszerű választ. Tudományos kutatómunka Mivel a tudományos kutatómunka elsődlegesen a közművelődés szol­gálatában áll, ezért biztosítani kell a zavartalan üzemeltetést, az állat- és növényállomány optimális bemuta­tási-tartási, illetve tenyésztési fel­tételeit. Az elmúlt időszakban a tudományos munka alapjában véve kellő összhangban volt a fenti fel­adatokkal. Az 1968-as évben bevezették az ethológiai és állatpszichológiai fog­lalkozásokat az ELTE lélektani tan­széke támogatásával; 1969-ben elő­térbe helyezték a takarmányozás komplex vizsgálatát; jelentős ered­ményeket értek el a hazai olcsó takar­mány-féleségek hasznosításával, a C vitamin pótlására szolgáló Rosa rugósa és Rhebarbara növények etetésével s ezzel drága import gyü­mölcsöket tudtak pótolni. Számot­tevő eredmény a Japánból érkezett különböző aranyhal-fajták tenyész­tése ; jelenleg ezek a halfajták képezik a legjobb csere-eszközt. Az elmúlt 4 évben igen sok volt a kutatási témák száma. Ezeket redu­kálva — a valóságos igények és tech­nikai lehetőségek fokozottabb figye­lembevételével —, 1970-ben már egy reálisabb kutatási program készült. Az Állatkerti Állatorvosi Rendelővel való együttműködés eredményekép­pen az állatállomány egészségi álla­pota kielégítőnek mondható. Az intézmény eredményes tudományos együttműködést folytat a Természet­tudományi Múzeummal, a Budapesti Orvosi Egyetemmel, az Országos Állategészségügyi Kutatóintézettel, az Agrártudományi Egyetemmel, a Soproni Erdészeti és Faipari Egye­temmel stb. A tudományos munkatársak a meg­felelő egyetemi végzettséggel illetve tudományos fokozattal rendelkeznek. Az állatápolói munkakör betöltése komoly problémákat okoz (jelenleg 7 állás betöltetlen), mivel speciális ismereteket és gyakorlatot, a fizikai adottságokon kívül hely- és állat­ismeretet követel; sok munkakör olykor életveszélyes. Az intézmény zavartalan üzemel­tetése és az intenzívebb ismeretter­jesztő tevékenység elérése céljából a szakmai és politikai továbbképzés sokféle formáját alkalmazták; illetve lehetőséget biztosítanak az intézmé­nyen kívüli továbbtanulásra. Az intézményen belül az ápolók részére alapfokú tanfolyam, ápolói tovább­képző tanfolyam, munkavédelmi tan­folyam; a tudományos munkatársak részére szakmai továbbképző, állat­pszichológiai ismeretek, politikai továbbképzés stb. volt az elmúlt években. Az intézményen kívül az Agrártudományi Egyetem levelező tagozatán 3, Felsőfokú Mezőgazda­sági Technikumban 1 fő, az ELTE biológiai szakán 1, Kertészeti Tech­nikumban 1, a Keszthelyi Felsőfokú Növényvédelmi tanfolyamon 1, Vad­gazdálkodási tanfolyamon 1 dolgozó­juk képezi tovább magát.

Next

/
Thumbnails
Contents