Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Buda alkotmánya

A vízvezeték bevezetése után elsorvadt a közkutak eredeti rendeltetése. Ám a szobrokkal díszített kút ma is szép, vonzó, hangulatos. Danubius kút (V., Engels tér). Tervezője Ybl Miklós (1814— 1891) műépítész, a szobrok mintái Fessler Leó (1831—1893) szobrászművésztől származnak. A gyönyörű díszkút medencéjét és szobrait budakalászi mészkőből faragták. Az álló főalak a Danubiust (a Duna latin neve), az ülő női mellékalakok a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezik. A kutat 1883-ban a Kálvin téren állították fel. A második világháborúban igen súlyosan megrongálódott. Győri Dezső művészi munkával helyreállította; fővárosunkat jelenlegi helyén 1959 óta díszíti. (A felvétel a borítólap belső oldalán található.) 1. kép: Danaidák kútja (V., Sütő u. és Bárczy István u. kereszteződése). A kétalakos bronz szobor Sidló Ferenc (1882—1954) szobrászművész alkotása, a vörösmárvány talapzat és medence Györgyi Dénes munkája. A kutat 1933-ban állították fel. Az örök kielégítetlenség görög mítoszát dolgozta fel a művész a szoborban. Danaos ötven lányát nagybátyjuk ötven fia üldözte szerelmével. Mivel a gyűlöletes házasságot Danaos nem tudta megakadályozni, tőrt adott lányainak, hogy a nászéjszakán öljék meg férjeiket. A férjgyilkosságért rettenetes büntetés járt: Danaos lányai, a Danaidák haláluk után az alvilágban arra kényszerültek, hogy lyukas hordóba hordják a vizet örökké. 2. kép: Széchenyi kút (V., Szabadság tér). A bronz relief Teles Ede (1872—1948) szobrászművész alkotása, a vörösmárvány kutat Mészáros Andor építőművész tervezte. A felirat szerint: „Pest város első sétaterének helyén a nagy kezdeményező emlékére állította Budapest Székesfőváros közönsége 1930." A kút oldalán egykorú helyesírással ez olvasható: „Míg Széchenyi gróf fáradoz a nagy kezdet valósítása körül azalatt neje Pesten első fáját ülteti be az új közsétatérnek, melynek alapítója egyazon dicséretes magyar; tett és szó embere. Azon pillanatban, midőn mártius 3-kán a'grófnő a' platánt ezen szóval: „virulj" a földbe ülteté, mozsárdurrogások rázták meg a léget 'j. hangos népörömkiáltozás zendült meg. Minden jelen volt hölgy magasrangú úgy mint polgárosztálybeli megöntözték a' helyet és nyalábot." A kút domborműve az ültetés pillanatát ábrázolja. 3. kép\ Dísz kút (VIII., Szabó Ervin tér). A bronz szobor készítője Szentgyörgyi István (1881— 1938) szobrászművész, a medence mészkő. A kutat a Népnevelő Filmipari Rt. készíttette 1929-ben Rothermere Lord tiszteletére. 4. kép: Ifjúság kútja (Városliget, Vorosilov út). A szobor Horváth Géza szobrászművész alkotása. A márvány medencét Cserhalmi Jenő szobrászművész tervezte. A kutat a Főváros 1928-ban álh'ttatta fel. 5. kép: Halászó gyermek kútja (VIII., Rákóczi tér). Senyei Károly (1854—1919) szobrászművész alkotása. A bronzból öntött szoborcsoport a Várban állott a századforduló óta. Háborús sérüléseinek helyreállítása után került a mai helyére. 6. kép: Gellért kút (Gellérthegy). A dombormű alkotója Medgyessy Ferenc (1881—1958) szobrászművész. Építész: Müller Tibor. A mészkőből készült kutat 1943-ban állíttatta fel a Főváros. A hat alakos dombormű a Gellért-legendában leírt történetet ábrázolja: Gellért püspök egy alkalommal egy majorságban szállt meg, de nem tudott elaludni, mert szokatlan zaj ébren tartotta. A zaj okát kutatva szolgálólányra lelt, amint kézimalmon gabonát őrölt, és nehéz munkájához vígan dalolt. „Walther — mondta Gellért püspök — hallod-é a magyarok dalát, hogyan hangzik ? Boldog az az asszony, aki tartozó szolgálatát ilyen vígan dalolva teljesíti." 7. kép: Zenélő kút (Margitsziget). „É kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820—22-ben Marosvásárhelyt épített és 1911-ben lebontott kútjának..." A Főváros 1936-ban építtette fel a kutat. Sérüléseinek helyreállítása 1954-ben fejeződött be. Zenélő orgonája is szépen működik. 8. kép: Millacher kút (I., Corvin tér). A szobor Holló Barnabás (1866—1917) szobrászművész alkotása. Anyaga bronz, a medencék mészkőből készültek. A szobor pogánykori magyar vadászt ábrázol, amint forráshoz érkezve tülkéből vizet iszik. A kút oldalában Millacher Lajos domborművű arcképe látható és ez a felirat: „Millacher Lajos emelte hálából Budapest Székesfővárosnak 1904." (Millacher Lajos budai szódavíz-gyáros végrendeletileg jelentős összeget adományozott a városnak azzal, hogy létesítsenek kutat, amelyet Lajos kútjának nevezzenek. A főváros pályázat útján bízta meg Holló Barnabást a kút elkészítésével.) Császár Ottó 1. A szerző felvétele 2. A szerző felvétele 3. Tahin Gyula felvétele