Budapest, 1970. (8. évfolyam)
9. szám szeptember - Zolnay László: Buda alkotmánya
A budavári Kapisztrán téren áll Hunyadi János lánglelkű segítő társának, a ferencrendi Kapisztrán szent Jánosnak szobra. Az olasz születésű szerzetes paraszt sereget toborzott Nándorfehérvár védelmére, és maga is részt vett a törökök elleni harcban. Vezéréhez, Hunyadi Jánoshoz hasonlóan őt is a pestis ragadta el, a vár sikeres védelme után néhány hónappal, 1456-ban. Bronz szobra — Damkó József alkotása — zászlóval kezében ábrázolja, amint rohamra lelkesíti a harcosokat. A szobor mellékalakja egy harci riadót fújó keresztes vitéz, valamint egy elesett török, kezében lófarkas zászlóval. Leonardo da Vinciről születésének 500-ik évfordulóján, 1952-ben, utcát neveztek el Budapesten és tiszteletére az Üllői út sarkán emléktáblát helyeztek el. Az univerzális tehetségű, festő, szobrász, matematikus, fizikus, mechanikus Leonardo sohasem járt nálunk és nem is volt kapcsolata hazánkkal; emléktáblát mint az egyetemes emberi kultúra egyik legnagyobb alakja kapott. De a Szépművészeti Múzeumban őrzik két rajzvázlatát és a Sforza lovasszoborhoz készült kis modelljét. Galeotto Marzio, a neves olasz humanista is szobrot kapott Budapesten, bár erről még a fővárosunkat jól ismerők se nagyon tudnak. Az életnagyságú bronz szobor ugyanis a budai várpalota külső udvarán levő, és Mátyás király vadászatát ábrázoló díszkútnak egyik mellékalakja. Stróbl Alajos vadászsólyommal ábrázolta a gondolat szabadságáért is síkra szálló tudóst. Galeotto ugyanis többször járt Budán, Mátyásnak kedvelt udvari embere volt, és amikor egy könyvéért Galeottot Velencében inkvizíciós bíróság elé állították, királyunk a pápánál is közbenjárt érdekében. A sokoldalú, széles műveltségű és jó humorú humanista ezután írt könyvet „Mátyás király jeles, bölcs és elmés mondásairól és tetteiről"; müvét pedig Mátyás fiának, Corvin János hercegnek ajánlotta. A sok művelődéstörténeti adatot tartalmazó munka érdekes és jellemző képet fest a nagy uralkodó emberi magatartásáról, jó kedélyéről, szellemes vitatkozó kedvéről, fgy Galeotto méltán kapott helyet a festőien hangulatos és jelenleg helyreállítás alatt levő szoborcsoportozatban. XI. Ince pápa szobra ugyancsak a budai várban, a Hess András téren áll. Az Odeschalchi családból származó főpap 1676-tól 1689-ig viselte a tiarát. Szívügyé-Károly Róbert és Nagy Lajos szobra az Ezredéves emlékműről (Siklós Péter felvételei) XI. Ince szobra a Várból (Szöllősy Miklósné fe vétele) Garibaldi szobra a Múzeumkertben nek tartotta Buda felszabadítását a török uralom alól és nagy összegekkel segélyezte az egyesült keresztény hadakat. Budavár visszafoglalásának 250. évfordulójára emelték szobrát, talapzatán a feliratok és domborművek is erre emlékeztetnek. Az emlékmű teljes főpapi díszben ábrázolja a pápát. A budavári Mátyás-templom szentélyének külső, déli falába van befalazva a templomban eltemetett Michele d'Asti olasz ezredes emléktáblája; ő Budavár visszafoglalásakor, a törökökelleni harcban esett el 1686. szeptember 2-án. Az egyesült keresztény seregekben igen sok olasz harcolt, és nem d'Asti volt az egyetlen, aki életét áldozta fővárosunk felszabadításáért. Csak épp a sok névtelen hősről nem emlékezik meg külön felirat. Az 1848-49-es magyar szabadságharcban is részt vettek itáliaiak. Emléküket őrzi parancsnokuknak mellszobra, melyet a Nemzeti Múzeum kertjében állítottak fel 1931-ben. A szobor talapzatán a következő felírás olvasható: Báró Monti Sándor ezredes Az 1849-iki magyar szabadságharcban hősiesen részt vett olasz légió vitéz parancsnoka (1818-1854) A bronz szobor — Kuzmik Lívia alkotása — mása annak, melyet Brescia város állíttatott szülötte emlékére. A báró az 1848-i bresciai forradalomban is jelentős szerepet játszott, Haynau elől menekülve jött hazánkba és itt megalapította az osztrákok ellen harcoló olasz légiót. Egyébként ugyancsak az ő emlékére állították fel, szintén a Múzeumkertben, azt a 3 méter magas márvány oszlopot, mely Róma városa ajándékaként került ide, és a Forum Romanumon állott Béke templomból származik. Giuseppe Garibaldinak, a nagy olasz szabadsághősnek, az egységes Olaszország egyik megteremtőjének szobra is a Nemzeti Múzeum kertjében van. Halálának fél évszázados évfordulójára állították 1932-ben. A Kuzmik Lívia által készített bronz szobor kő talapzatán kifaragott dombormű Garibaldi és Türr István találkozását örökíti meg. Garibaldi emlékét utca, és annak első házán domborműves tábla is őrzi fővárosunkban. 41