Budapest, 1970. (8. évfolyam)

8. szám augusztus - Császár László: Az iparosodás értékes emlékei

A főváros életéből Gyümölcsfa-összeírás lesz Budapesten. Magyarországon eddig háromszor volt ilyen felmérés: az 1890-es években, 1933-ban és 1957-ben. A folyamatos összeírás és értékelés előreláthatóan három évig tart. A külterületi, házszámnélküli telkek faállományát számolják meg először. A fákat nemcsak fajtánként, hanem termőképesség szerint is csoportosítják. A ferencvárosi tanács megállapította, hogy az elmúlt tíz évben a kerület könyvtárhálózata jelentősen fejlődött. 1959-ben a IX. kerületben ezer lakosonként 76 beiratkozott könyvtári olvasót tartottak nyilván, 1969-ben 128-at. A kölcsönzött könyvek száma 251 ezerről 555 ezerre emelkedett. A kerületben a fővárosi átlag fölött vannak a munkásolvasók: Budapesten ugyanis az olvasók 25 százaléka munkás, de a Ferencváros 233-as számú könyvtárában 30 százalék a munkásolvasó, a 26-os könyvtárban pedig számuk meghaladja a 35 százalékot. A X. kerületi Ingatlankezelő Vállalat munkájáról statisztika készült: 1968-ban a házkezelőségeknél több mint 16 ezer hibát jelentettek be a lakók, 1969-ben 11 százalékkal kevesebbet, nem egészen 14 ezret. Tavaly december 31-ig a bejelentett, de ki nem javított hibák száma 1300 volt. Csaknem 70 millió forintot költött, illetve költ a Fővárosi Tanács a mostani ötéves tervidőszakban a felügyelete alá tartozó színházakra. 1975-ig újabb nagy összegeket áldoz tatarozásra, modernizálásra. A Nemzeti Színházra ezen a nyáron csaknem két és félmilliót költenek — a hangosító felújítása és a modern klímaberendezés felszerelése lesz a legnagyobb munka —, a Madách Színház Lenin körúti épületében nyolcvan személyes stúdiószínpadot építettek, ősztől itt is megkezdődnek az előadások. Felújítják a Thália Stúdiót, kifestik a József Attila Színházat, a Vígszínházban egymilliót költenek karbantartásra. A Vidám Színpad ugyancsak új helyiségben kezdi az évadot ősszel: a régi épületet teljesen átépítették. A Fővárosi Operettszínház új épülete az év végéig elkészül, ugyanakkor a Nagymező utcai színházba, ahol az Operett játszik jelenleg, átmenetileg beköltözik a Thália társulata, hogy a Paulay Ede utcában is megkezdődhessék az átépítés. A Budapesti Pártbizottság és a Minisztertanács felhívására számos budapesti üzem határozta el, hogy a nemzeti jövedelem terven felüli növelésével enyhíti a nemzetgazdaságot ért árvíz okozta károkat. A sok közül a Kőbányai Gyógyszerárugyár például 75 millió forint értékű többlettermelést vállalt, a Vörös Csillag Traktorgyár ezer műszaknak megfelelő munkára ad erőgépeket, a Csepel Vas- és Fémművek erőmű és szolgáltató üzeme elektromos berendezések üzembe helyezését vállalta, a Fémmű egyik mérnöke szabadalmazás alatt levő műszaki terveit felajánlotta hasznosításra: módszerével 25 száza'ékkal olcsóbban építhető fel egy újtipusú családi ház, amely az árvíznek is ellenáll. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint tavaly igen hanyag munkát végeztek az új lakóházak építői. Néhány példa: az óbudai rekonstrukciós építkezésen a Xl-es és a XII-es jelű házakban december 22 — 29. között az átadás-átvétel idején még nem volt fűtés, nem volt víz, nem voltak készen a felvonók, a szellőző berendezések, s még nem kötötték be a gáztűzhelyeket. A kőbányai E/i. jelű épületet lakásonként átlag hatvan hibaponttal vette át a FŐBER. A hiánypótlásra ötven napban állapodtak meg, de a javításokat csak száz nappal később végezték el. A csepeli K—1 — 2 —3 —4 jelű épületekbe csak az átvétel után négy hónappal lehetett beköltözni. Vannak műszaki, tervezési, szerkezeti, építési, szakipari, gépészeti és anyaghibák. Konstrukciós hiba például: a pesterzsébeti A/2 —3 —4. jelű és a Kacsóh Pongrácz úti 42. számú toronyház szerkezeti falai megrepedtek. A szakipar munkáját vizsgálva a népi ellenőrök többször tapasztalták, hogy az elsőosztályú árban számított parkettát válogatás nélkül, vegyes minőségben rakják le, hasonlóan a csempéhez és a mozaikhoz. A liftek konstrukciós és szerelési hibái valamennyi típusnál változatlanok. A szellőző berendezések nyolcvan százaléka rövid működés után használhatatlan. Az import kaputelefonok gyorsan romlanak, a központi tévé-antennák sok helyütt használhatatlanok, s javításukra nincs is lehetőség. A legszembetűnőbb hiba: az újpesti B./3 —4—5 —6. jelű épületek ablakainak kinyitása balesetveszélyes, becsukásuk viszont rendszerint lehetetlen. A FŐBER, amikor átveszi a hibás épületeket, magára vállalja, az átvétellel kapcsolatos felelősséget, de amikor továbbadja a kijelölt tulajdonosnak, nyomban át is hárítja a kárfelelősséget. Tervpályázatot hirdetett a Fővárosi Tanács a Magyar Rádió és Televízióval közösen az új budapesti televízió adóállomás és mikrohullámú központ építészeti megoldására. Az új tévétorony Budapest exponált helyén, távolról láthatóan épül meg, ezért különösen fontos, hogy beilleszkedjék a főváros látképébe. Az új adótoronyban el kell helyezni egy játékstúdiót, gondoskodni kell műszaki vezérlő-helyiségekről, rendezőszobáról, színész-öltözőkről, sminkszobákról. Szükség lesz automata gyorsliftekre, teherfelvonóra, konyhára, ebédlőre. A nagy adót idegenforgalmi látványosságnak is szánják, ezért 200 gépkocsi részére parkolóhelyet jelölnek ki mellette. A torony tetejére körkilátó erkélyt kell tervezni védőfallal, ahová a belső térben eszpresszót, az alatta levő szinten pedig reprezentatív panoráma éttermet akarnak nyitni. Az éttermet forgószerkezettel terveztetik, minden órában egy teljes fordulatot tesz majd a toronvtörzs körül. Függetlenített pártfogót állított munkába az I., II. és a III. kerület közösen, az utógondozási feladatok ellátására, a visszaesés megelőzésére. A pártfogó egyebek közt figyelemmel kíséri a nem megfelelő körülmények között nevelkedő gyermekek sorsának alakulását és segítséget nyújt a büntetésüket letöltött fiatalok elhelyezkedéséhez. Iskolai úszómedencéje lesz minden kerületnek — határozta el a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elsőnek a Madách gimnáziumban másfél millió forintért 8x10 méteres fedett úszómedencét, az Ihász gimnáziumban műanyag úszómedencét építenek. A gyermekek úszástanítására más lehetőségeket is felhasználnak: az elmúlt évben például 2500 kisdiák tanult meg úszni a napközis táborokban. Az MSZMP Budapesti Bizottságán az MSZMP KB határozata alapján felmérték, hogy milyen a dolgozó nők helyzete a fővárosban. Budapesten a népesség nagyobb fele — több mint egymillió lakos — nő. A munkaképes korú lányok, asszonyok kilencven százaléka dolgozik, a keresők csaknem ötven százaléka a nők soraiból kerül ki. A több mint félmillió kereső nő közül háromszázezret az iparban, 82 ezret a kereskedelemben, 30 ezret a közlekedésben foglalkoztatnak. Régi gond, hogy az iparban dolgozó nők többsége szakképzetlen, tehát betanított vagy segédmunkásként dolgozik. Az utóbbi két évben a segédmunkás nők száma kétszer olyan gyorsan nőtt mint a férfiaké. A dolgozó asszonyok egyik legfőbb problémája a többműszakos beosztás. Lassan valósul meg az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Az 1962 óta végrehajtott bérkorrekciók alapján a szakmunkás nők havi átlagbére általában gyorsabban emelkedik ugyan, mint a férfiaké, a tapasztalatok szerint azonban a különböző munkahelyeken még jelenleg is 10 — 15 százalékkel kevesebb fizetést kapnak a nők, mint a férfiak. Az év legnagyobb zivatara vonult végig a fővároson 1970. június 9-én. Az orkánnal kísért felhőszakadás nagy zavarokat okozott Budapest közlekedésében. A hidak aluljáróiban és a mélyebben fekvő villamossíneken 60 — 80 centiméter magasan állt az esőlé, nyolc autóbuszvonalon egy órán át szünetelt a forgalom. Számos trolibusz leállt, a villamosoknak is ingázniok kellett. A külső Váci úton három órán át szünetelt a forgalom. A gyakori villámcsapások miatt a ráckevei és szentendrei HÉV-vonalon ki kellett kapcsolni a feszültséget. A hegyekről lezúduló hordalék eltömte a villamossíneket. Beáztak a postaközpontok úgynevezett áttérő kábelei is. A tűzoltóknak 651 esetben kellett kivonulniok. A felhőszakadás egy halálos áldozatot is követelt. Az 1969 —70-es tanévben és a korábban érettségizettek közül összesen 30 ezer 536-án jelentkeztek egyetemi felvételre. A statisztikai adatok szerint a most érettségizők 46 százaléka akar valamilyen felsőoktatási intézményben továbbtanulni a nappali tagozaton. A Keleti pályaudvar mögötti városrészt rendezik. Ezen a területen még mindig igen sok az elavult, régi ház. A rendezéssel egyidőben kiegyenesítik a Dózsa György út Verseny utca és Kerepesi út közötti szakaszát. Az utat áthelyezik és helyette 25 méter széles egyenes útszakaszt építenek. A Népstadion és az új Dózsa György út közötti területet a Népstadion kapja. A Belvárosban felmérték az autóparkolás helyzetét. Reggel 6-tól este 10-ig figyelték huzamosabb időn át a legforgalmasabb utcákon és tereken parkoló kocsikat. Megállapították: a parkolóhelyek igen nagy része éjszaka üres, reggel 7 és 8 óra körül telnek csak meg, s délután 5 — 6 óra között kezdenek kiürülni. A vizsgálat idején a kocsiszám délben, fél 12-kor érte el a csúcsát: a Kossuth Lajos utca, József Attila utca és a Tanács körút által határolt területen 1413 gépkocsi parkolt, hat százalékkal több, mint amennyi elfér. Vagyis: mintegy 80 — 100 gépkocsi tilos helyen, vagy szabálytalanul várakozott. Teherautókból délelőtt 10 —11 óra között volt a legtöbb a Belvárosban. A vizsgálat alapján terv készül, hogyan lehetne megoldani a parkolási gondot a város szívében. Az egyik javaslat: a lakóházak udvarán is várakozhassanak a kocsik. Meg kell vizsgálni, indokoltak-e néhány utcában a korlátozó KRESZ-táblák. Javasolták, hogy a parkolási idő rövidítésére vezessenek be parkoló tárcsákat és állítsanak fel parkoló órákat. Minden órához egy gépkocsi állhat be, s ott érmebedobásra egy vagy két órát maradhat. Elsősorban a Vörösmarty térre, a Blaha Lujza térre és a belvárosi kis terekre kerülnek parkoló órák. 43